Legalább két bajorországi városból érkezett Magyarországra az a 3,2 ezer tonnányi, „bálákba préselt használt műanyagnak” nevezett illegális szemét, amely az elmúlt hetek nagy környezetszennyezési botrányát robbantotta ki. Az ügy nyolc gyanúsítottja közül négy – köztük Halász István kunbajai polgármester és felesége – előzetes letartóztatásban van. A nyomozás még nyilván jó ideig eltart, s a bűnösöket szabadságvesztés is fenyegeti. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és az okirat-hamisítás ugyanis bűncselekmény. A rendőrségi fejleményekből mindenesetre ennél több is kiolvasható. Az, hogy az olajszőkítések földjének magyar bizniszmenjei „új üzletágba” igazoltak át: a hulladékkezelésbe.
Importszemét-lelet. Sorra bukkannak elõ az újabb illegális bálák. Fotó: Lakos Gábor
PANASZKODÓ CSEHEK. Kár lenne azonban túlértékelni az alföldiek „élelmességét”, hiszen csak egy nagyobb nemzetközi láncolatba kapcsolódtak be. A cseh környezetvédelmi miniszter már 2006 márciusában nagyobb támogatást kért német kollégájától a „hulladék-turizmus” elleni harchoz. A prágai környezetvédelmi hatóság szerint néhány hónap alatt legalább 15 ezer tonna illegális német hulladék lepte el Csehország elhagyott tsz-telephelyeit, volt szovjet laktanyáit. A bálák később Szlovákiában is megjelentek, s a hulladékügy a visegrádi négyek tavalyi találkozóján is szóba került.
Németországban a probléma azután éleződött ki, hogy egy 2005-ös törvény az iparvállalatokat a hulladék szelektálására kötelezte. Igencsak megdrágult a kezelés és ártalmatlanítás költsége. A háztartási hulladékot is csak mechanikai és biológiai előkezelés után lehet lerakóban elhelyezni. Leleményes vállalkozók ebben azonnal meglátták a nemzetközi biznisz lehetőségét. Egyelőre kérdéses azonban, hogy adott esetben valóban Magyarország lehetett-e a végcél. A hírek szerint a szállítási szerződésben és a fuvarlevélben megnevezett német cégek fő profilja az újrahasznosítható hulladék szétválogatása és továbbértékesítése volt, de állításuk szerint csak német cégekkel állnak kapcsolatban. Magyarországra nem szállítanak, állítják, nem is szállíthatnak, hiszen az unión belül csak újrahasznosítás céljából lehet hulladékot mozgatni.
Annyi bizonyos, legálisan lerakóba és égetőbe nem kerülhettek a bálák, hiszen a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi törvény is összhangban áll a közösségi szabályozással: hazánk területére hulladékot csak hasznosítás céljára lehet szállítani, lerakásra vagy égetésre nem. Ám tudjuk, egy kis átcímkézéssel sok minden megoldható. A hulladékszállításban úgynevezett „színes listákat” használnak: zöldlistásnak számít, és az EU területén szabadon szállítható az újrahasznosításra alkalmas szelektált hulladék. Veszélyes hulladék (piros lista) vagy vegyes települési hulladék (sárga lista) esetében a szállítás szándékát az érintett országok kijelölt hatóságainak előzetesen be kell jelenteni. A zöldlistás szállítmány megérkezéséről, a kezelés megtörténtéről a feladót értesítenie kell az átvevőnek. Amennyiben ez nem történik meg, a feladónak ezt a környezetvédelmi hatóság részére be kell jelentenie.
Távoli célpontok
Hét tagállamot nevezett meg notórius illegális szemétlerakóként az Európai Bizottság; a brüsszeli lista élén a spanyolok és a görögök állnak. Környezetvédelmi szakemberek 2005 novemberében több héten át vizsgáltak át hulladékszállító hajókat 9 uniós ország 17 kikötőjében. A hajók 48 százalékban az export-tiltólistán szereplő veszélyes hulladékokat akartak fejlődő országokba szállítani. Ezek közt volt svéd kábel, amit Kínába vittek volna, kiselejtezett hűtőszekrény-kompresszorok Pakisztánba címezve, rézhulladék Panamába, brit háztartási hulladék Indiának szánva. A Greenpeace 80 olyan helyet azonosított Afrikában, ahol fejlett országokból származó veszélyes hulladékot raktak le: régi számítógépeket Nigériában, radioaktív tartályokat Szomáliában, klórt Kamerunban. A legtöbb afrikai országban nem léteznek a környezet védelmére irányuló szigorú rendeletek.
HAMIS PAPÍROKKAL. Nem a „zöldítés” volt az egyetlen okirat-hamisítás az ügyben. A szállítási dokumentáció szerint ugyanis a bálákat befogadó magyar cég – a Halász István kunbajai polgármester érdekeltségébe tartozó Szinkron 99 Kft. – rendelkezik hulladékkezelési engedéllyel, ez azonban nem igaz. Hamis papírokkal tehát – mivel a magyarországi lerakási árak jóval alacsonyabbak a németországiaknál – még a szállítási költségekkel együtt is megérhette volna a deponálás. (Az Index hírportál információi szerint a németek kamiononként 4-5 ezer eurót adtak a kiskunsági ügyben azért, hogy a magyar kft. eltüntesse a hulladékot, s ezzel a megbízók összességében 800-960 ezer eurót spóroltak volna meg, míg a magyar üzleti partner markát 160-200 millió forint ütötte volna.) Mégis, pillanatnyilag az sem zárható ki, hogy a bálák kelet felé haladtak volna tovább. Ezt támasztja alá az időzítés: az első csomagok október elején érkeztek Bács-Kiskun megyébe, Románia és Bulgária pedig januártól tagjai az EU-nak, tehát az idén már akadálytalanul lehet a szállítmányokat átjuttatni a határon. A bálák lelőhelyeinek tulajdonosaival mindenesetre csak pár hónapra kötöttek tárolási szerződést.
Az ideiglenes tárolás, lerakás szándékát erősítheti az az EU-ban régóta zajló elvi vita, hogy vajon a hulladékégetést ártalmatlanításként, vagy hasznosításként kell-e meghatározni. „Ennek számunkra azért van jelentősége – hangsúlyozza Szuhi Attila, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) szakértője -, mert ha az unió hasznosításként értékeli az égetést, akkor ezzel a szegényebb közép- és kelet-európai tagokat a Nyugat szemetének célországaivá teszi.” Amennyiben az égetők hasznosító művek, akkor a hulladékok fűtőanyagok. Mivel pedig fűtőanyag behozatalát egyik tagállam sem tilthatja meg, nem lehet majd gátat vetni annak, hogy egyes szegényebb EU-országok a szemetesládáikká váljanak a gazdagabb, és a hulladékkezelés tekintetében szigorúbb tagállamoknak. A kérdésben a közösség környezetvédelmi bizottságában beszámoló hangzott el, de egyelőre sem vita, sem szavazás nem volt róla. A minisztérium tájékoztatása szerint leghamarabb júniusban térnek vissza rá.
Ha az unió hasznosításként értékeli az égetést, akkor ezzel a szegényebb közép- és kelet-európai tagokat a Nyugat szemetének célországaivá teszi.
Mindenesetre úgy tűnik, az EU egyelőre nem képes hatékony ellenlépésekre. Ezt felismerve kezdeményezte még december végén Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő, hogy a hazai hulladékbotrányt uniós szinten is ki kell vizsgálni. „A büntetőjogi eljárás lefolytatása az adott ország feladata és felelőssége, de ezen túl meg kell vizsgálni, vajon az áruk szabad mozgására vonatkozó jogszabályok elegendőek-e ahhoz, hogy elejét lehessen venni a hasonló ügyeknek” – hangsúlyozza a képviselő. Lehet, hogy jogszabály-módosításra volna szükség, az is lehet, hogy a vonatkozó végrehajtási utasítások hiányosak.
LOBBIK NYOMÁSA. Herczog Edit szerint a tagállamok, ha a belső piac anomáliáival kapcsolatos problémáik adódnak, előszeretettel fordulnak az illetékes EU-intézményekhez. Magyarország viszont ritkán veszi igénybe az uniós jogkeresés útjait. Pedig a közelmúlt élelmiszerbotrányai kapcsán például kiderült, hogy a magyar élelmiszerbiztonság jobb, mint a nyugat-európai. Meglehet, a magyar gyakorlat átültetése elég lehetne ahhoz, hogy a hamisításokra, átcímkézésekre időben fény derüljön. A hulladékbotrány kapcsán újra kell gondolni, vajon uniós szinten kellően szabályozott-e a hulladékszállítás, ha megtörténhet, hogy a megbízó – jelen esetben a hulladékkezelést megrendelő cég – nem értesül arról, hogy az általa kibocsátott szállítmány nem érkezett meg a rendeltetési helyére. Szilágyi László, a Humusz elnöke emellett azt is gondolja, a brüsszeli döntéshozóknak ellent kell állniuk az ipari lobbi nyomásának, amely szeretné elérni, hogy bizonyos hulladéktípusokat „melléktermékké” minősítsenek át. Így azokat sokkal kevesebb kötöttséggel lehetne utaztatni, esetleg „elpottyantani” a világban, mint ha sárga- vagy piroslistás hulladékként kelnének útra.
Másfelől a hatóságok hatékony ellenőrző munkáján is sok múlhat. Ezzel összefüggésben aligha megnyugtató hír, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek közül a közelmúltban kettőt megszüntettek, és további leépítések várhatók.
