A hetilap több forrásból úgy értesült, hogy napokon belül – a Juncker-bizottság november 1-jei hivatalba lépése után – megindulhatnak az eljárások Magyarország ellen. A kormány nem számíthat sem a németek, sem a visegrádi négyek, sem a néppártiak szolidaritására, amikor vélhetően három fronton megindul a támadás, és jönnek a költségvetési, jogállami, korrupciós vizsgálatok, és Brüsszel előbb-utóbb talál valamit.
Az EU ismét túlzottdeficit-eljárás alá vonná Magyarországot, az eddig még soha nem alkalmazott lisszaboni „7-es cikkely” (szavazati jog felfüggesztése) alkalmazása helyett egy a magyar kormány elleni, “testre szabott” fegyvert vetne be, vagyis folyamatosan ellenőrizné az uniós csatlakozás előtt vállalt jogállami normák betartását. A hiányosságok miatt elzárná a pénzcsapot.
Orbán a célkeresztben
A Heti Válasz szerint „a harmadik intézkedéscsoport rácsatlakozna az amerikaiak által nyitott frontra. Már most is több mint három tucat magyarországi nagyberuházásnál (jellemzően útépítéseknél) vizsgálódik az EU csalás elleni hivatala, az OLAF.”
Közös a várható eljárásokban, hogy büntetésként a gazdaság növekedését biztosító uniós forrásokat fagyasztanák be, mivel Brüsszel szerint ez a leghatásosabb eszköz a kormány ellen, „a beruházások 95 százaléka valósul meg uniós forrásból, az új uniós költségvetési ciklusban a tervek szerint a pénzek 60 százaléka menne gazdaságélénkítésre”.
„Talán már nem is az a kérdés, hogy sújtják-e majd Magyarországot szankciók, hanem az: ezeknek milyen következményei lehetnek.” A lap szerint Orbán Viktor az elmúlt 25 évben volt már liberális, polgári konzervatív és plebejus népvezér. Nála „tehát nem az irányváltás képessége a kérdés, hanem az: tud-e úgy váltani, hogy a meghatározó külső szereplők célja ne az ő elmozdítása legyen?” – írja a hetilap, amelynek tegnapi rövid előzetese alapján jeleztük, hogy a probléma nem újkeletű, az EU évek óta jelezte aggályait a magyar kormánynak.
Washingtont nem ez izgatja
Mindeközben a Népszabadság annak a teóriának az esélyeit latolgatja, hogy nem az EU, hanem Washington destabilizálná a magyar kormányt. A lap úgy véli, felettébb valószínűtlen, hogy a Fehér Ház ekkora jelentőséget tulajdonítana a magyar kormánynak. Bár a miniszterelnökben nem bíznak, Washingtont Orbán nem érdekli. Az jóval inkább, hogy ne gyengítse a Moszkva elleni egységes nyugati fellépést. A Népszabadság szerint az amerikai külpolitika pragmatizmusát ismerve Orbán néhány gesztussal elfogadottabbá tehetné politikáját. Ehhez külpolitikai irányváltás kellene, de kormánytagok a lapnak azt mondták, a miniszterelnök nem szakít Moszkvával.
Schöpflin György fideszes EP-képviselő szerint Brüsszelben is vannak olyan politikusok, akik szerint Orbánnal „le kellene számolni”. A Heti Válasz információival ellentétben azonban ő az Európai Néppártban nem érzékeli, hogy ő lenne a fő ellenség. „Az EU el van foglalva Nagy-Britanniával és Oroszországgal. A magyar miniszterelnök nincs az étlapon” – tette hozzá.
