Pár hónapig örülhetett csak jó szerencséjének az a tartós munkanélküli, akit Szolnokon egy kereskedelmi cégnél alkalmaztak. Munkaadója azért rúgta ki rövid időt követően, mert igaz, hogy adó- és társadalombiztosítási járulékkedvezmény illette meg a foglalkoztatása után, ám így nem vonhatta le az általános forgalmi adót, mint a többi dolgozója esetében. Kiszámolta, hogy rosszabbul jár, ezért inkább megvált az „államilag dotált” munkavállalójától. Az eset szemléletesen érzékelteti, hogyan akadályozza a kormányzat foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseinek a megvalósítását az, amikor egyik jogszabály kioltja a másikat.
Ha minden igaz, a közeljövőben egyes társadalmi rétegek pótlólagos támogatást kapnak majd elhelyezkedésükhöz. A szolnoki „visszaeső állástalan” talán új esélyhez juthat, ám a Figyelő által megkérdezett munkaadók és közgazdasági elemzők úgy vélekednek: makroszinten is érzékelhető foglalkoztatás-bővülés nem várható a kormány százlépéses, egyebek mellett a munka világát érintő intézkedéssorozatától sem. Legfeljebb átrétegződés mehet végbe a munkaerő-piacon. Nagy vonalakban az prognosztizálható, hogy egyes cégek átlagos költségű alkalmazottakat az adó- és tb-járulék kedvezményekkel „megtámogatott” munkavállalókkal váltanak fel, de ez sem lesz számottevő.
Diplomaosztón. Az új ösztönzőkkel a pályakezdőket is segítenék.
HADÜZENET. A jogszabályváltozások lényege ugyanis, hogy a munkaerőpiacra történő bejutás szempontjából eddig hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai (pályakezdők, 50 éven felüliek, tartósan munkanélküliek, szakképzetlenek, romák és fogyatékosok) után a munkaadók az átlagosnál jóval kevesebb közterhet kötelesek leróni, vagy a tb-járulékok egy részét egyenesen az állam fizeti (lásd külön anyagunkat a 18. oldalon). „A mostani intézkedéssorozat célja a tiszta, legális munkavállalás megteremtése, a kiszolgáltatott helyzetben lévők legális foglalkoztatási formákba terelése és a munkaerőpiacra történő belépésének segítése” – emelte ki a Figyelőnek Schranz Edit, a Foglalkoztatási Minisztérium szóvivője. A javaslatok egy részéről a parlament már a múlt héten megkezdte a vitát, más részük ősszel kerül a törvényhozás elé. A cél többrétegű: az esélyegyenlőség és a feketegazdaság elleni „hadüzenet” jegyében egyidejűleg próbálnak meg javítani a biztosítotti jogosultságokat nem élvező munkanélküliek, feketén és szürkén foglalkoztatottak helyzetén, valamint az államkassza egyenlegén. Miközben ugyanis az egészségügyi szolgáltatásokra 10 millió magyar jogosult, társadalombiztosítási járulékokat csak 3,8 millió ember fizet. Kormányzati becslések szerint, ha a szürkén és feketén foglalkoztatottak 10 százaléka után a munkaadók a valós jövedelem alapján fizetnék meg a közterheket, az évi 110-120 milliárd forint többletbevételt hozna az államnak.
Munkaügyi csomag
START PROGRAM. 2006. január elsejétől a 25. évüket be nem töltött pályakezdők után, illetve diplomások esetében 30 éves korig a munkaviszony első évében 15, a másodikban pedig 25 százalék lesz az adó- és tb-járulék a jelenlegi 34 százalékos közteher helyett. A kedvezmény a minimálbér másfélszereséig, illetve a diplomásoknál a kétszereséig illeti meg a cégeket.
SIKERES MAGYARORSZÁGÉRT HITELPROGRAM. Azok a kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok, amelyek munkanélkülieket, vagy megváltozott munkaképességű személyeket alkalmaznak, a bérköltség maximum 80 százalékát legfeljebb 1 éves időtartamra vissza nem térítendő támogatásként kaphatják meg a Munkaerő-piaci Alaptól. A támogatás maximum 150 ezer forintos bruttó fizetésig vehető igénybe.
ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI VISZONY – KÉK MUNKA. A jelenlegi 120 nap helyett évente 200 napot dolgozhat majd az alkalmi munkás. Ezentúl a mezőgazdasági és építőipari munkavállalók mellett a háztartási alkalmazottak, bébiszitterek, kertészek, korrepetáló tanárok is alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozhatnak. Munkaadóik kedvezményes közteherjeggyel, átalányban fizethetnek járulékot utánuk, s így nyugdíj- és egészségbizosítási jogosultság illeti meg őket. A munkaadó a közteherjegy értékének 75 százalékát visszaigényelheti a személyi jövedelemadóból. A legalacsonyabb közteherjegy ára 400 forint, a legmagasabb 1100 forint lesz naponta. Jelenleg 132 ezer ember váltott ki alkalmi munkavállalói könyvet. A munkaadók 2004-ben 773 millió forint értékű közteherjegyet vásároltak, ez az összeg a becslések szerint jövőre 150 millió forinttal emelkedhet.
ÁLLÁSKERESÉSI TÁMOGATÁS. A munkájukat 2005. október elseje után elveszítők az első 3 hónapban a mindenkori minimálbér 120 százalékát, azaz 68,4 ezer forintot kapnak, 2006-tól az összeg körülbelül 72 ezerre emelkedik. (Jelenleg maximum 44,4 ezer forint az ellátás). A következő 6 hónapban a mindenkori minimálbér 60 százaléka illeti meg az állástalant, ennek összege 2005-ben 34,2 ezer forint, jövőre mintegy 36 ezer forint lesz. Akik 9 hónap alatt nem találnak állást, azok számára plusz 3 hónappal, az 50-en felüliek esetében plusz 6 hónappal, (nyugdíj előtt legfeljebb öt évvel) meghosszabbítható a segély folyósításának ideje, mértéke pedig a mindenkori szociális segély 120 százaléka. Ez jelenleg 20,8 ezer, jövőre 22 ezer forint.
PRÉMIUMÉVEK A VERSENYSZFÉRÁBAN. Azoknál a vállalatoknál, amelyek nagyobb struktúraváltást hajtanak végre, létszámukat bővítik, s nyugdíj előtt álló dolgozókat részmunkaidőben foglalkoztatnak, az állam finanszírozza a teljes munkaidő és a részmunkaidő közötti járulékteher különbségét, illetve a magánnyugdíj befizetést. Becslések szerint e célra 2006-ban 114 millió, 2007-ben 560 millió, 2008-ban 1,1 milliárd, míg 2009-ben mintegy 3 milliárd forintra lesz szükség.
Azt azonban egyik munkaadói szövetség sem várja, hogy a jelenlegi rekord magasságú, 7,2 százalékos munkanélküliségi ráta számottevően csökkenne ezektől az intézkedésektől. „A száz lépés programcsomag a munkavállalókat célozza meg, számukra ígér különféle kedvezményeket, garanciális jogokat, ám a piac nem fogja felszívni a preferált rétegeket, mert a vállalatok nem képesek kitermelni a foglalkoztatás-bővítés költségeit” – hangsúlyozta Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) elnöke. A direkt érdekeltség szerinte sokkal inkább a munkaerőre rakódó közterhek drasztikus csökkentésével teremthető meg, ez kellene, hogy legyen a stratégiai irány.
HIÁNYÉRZET. „Valóban, nem elsősorban ezekre a kormányzati lépésekre vártak a munkaadók, sokkal inkább az adótábla alakulására kíváncsiak” – hangsúlyozta a Figyelőnek Szirmai Péter, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának vezetője is. A hátrányos helyzetben lévők alkalmazásának preferálása önmagában nem elég. „Különösen abban az esetben, ha a munkaerő-piaci kereslet és kínálat nem találkozik egymással. Márpedig évek óta ez a helyzet” – mutatott rá Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki példaként Hajdú-Bihar megyét említette, ahol 100 állástalan pályakezdő közül 81 humán végzettségű. Utóbbiakra akkor sem lesz helyi igény, ha bármekkora adó- és járulékkedvezményt biztosít utánuk az állam.
A KISOSZ felmérése szerint ráadásul a nagy cégek után már a kis- és középvállalatok is elbocsátásokat hajtanak végre, hogy csökkentsék a költségeiket. Az 1,6 millió alkalmazottat foglalkoztató hazai kkv szektort Antalffy Gábor szerint magára hagyta az állam: olyannyira forráshiányos ez a szféra, hogy az uniós versenyben a talpon maradást célzó fejlesztéseket sem tudják végrehajtani. „Az ebbe a szektorba GDP-arányosan kihelyezett tőke mindössze 43 százaléka az uniós átlagnak, amellyel Magyarország a 22. helyen áll. Mögötte csak Lettország, Litvánia és Lengyelország kullog” – osztotta meg a legfrissebb uniós felmérés eredményét a Figyelővel Miklóssy.
BIZAKODÓ TÁRCA. A negatív trend és a szakmai szervezetek borúlátása ellenére a munkaügyi tárca bizakodó. A januárban életbe lépett és az 50 éven felüli munkavállalókat preferáló jogszabály ugyanis – a minisztérium érvelése szerint – már bizonyított. „A megyei foglalkoztatási központok összesen 20 ezer munkavállalót kerestek meg, azt tudakolván, vállalják-e, ha kiközvetítik őket. Kilencezer azonnal igent mondott, s közülük majdnem ötezer ember azóta el is helyezkedett” – közölte Schranz Edit. Az átképzése, továbbképzésre vállalkozók, illetve a szakképzettek közül 1700 fő úgy talált állást, hogy utánuk a munkaadó nem is vette igénybe a kedvezményt, 2800-at pedig az állami támogatásra tekintettel alkalmaztak.
Közgazdasági elemzők azonban óvatosabban fogalmaznak: idő kell, amíg a mostani jogszabályváltozások eredményei megmutatkoznak. A Corvinus Egyetem tanára szerint, ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy a száz lépés csomagjának a foglalkoztatáspolitikai része többet használ-e, mint árt, akkor a felelet: igen, többet használ. Ezzel a filozófiával kell továbbmenni, ám hatásvizsgálatokat kell végezni, hogy az államháztartás egyensúlyára tekintettel mely területeken lehet „játszani” a különféle támogatási formákkal, hogy azok nemzetgazdasági szinten is mérhető hatást indukáljanak.
