Ha Laborcék összeesküdtek volna az akkori ellenzék ellen, akkor miért nem teljes titokban, a későbbi elkenés, letagadás, dezinformálás szándékával dolgoztak? – teszi fel a kérdést az egykori MDF volt szóvivője, aki ezúttal a Demokratikus Koalíció Facebook-oldalán osztotta meg aggályait.
„1/ Ki az X és a többi, nem is monogramos, hanem még annál is jobban anonimizált személy? Honnan tudjuk, hogy ez valós beszélgetések hiteles leirata? Mi utal konkrétan arra, hogy a beszélők azok, akiknek a fideszes média beállítja?
2/ Mi bizonyítja a szöveghűséget? Miért nem maga a hanganyag került nyilvánosságra?
3/ ‘Összeesküvők’ miért nyilvános helyen találkoznak, és miért saját maguk veszik fel a beszélgetéseket nyilvánvalóan a dokumentálás, iktatás szándékával? Ha Laborcék összeesküdtek volna az ellenzék ellen, akkor miért nem teljes titokban, a későbbi elkenés, letagadás, dezinformálás szándékával dolgoznak? Ennyire idióták, vagy netán mégsem összeesküvők voltak?
4/ Portikot nem arra használták a beszélgetések apropóján, amiért a titkosszolgálatoknak használniuk kell az ilyen embereket? Információszerzésre, felderítésre, elhárításra. Ki a legjobb információforrás a bűnözőkről, mint a bűnözők maguk? Ennek ismerete nem szakembert követel, hanem egyszerű James Bond-film nézőt. A demokráciáknak így is kell működniük.
5/ Elhangzott-e pártnév vagy politikusok nevei ezekben az állítólagosan hiteles iratokban? Miért nem?
6/ Ha fideszesek elleni lejáratásról lett volna szó, miért nem történtek fideszes politikusok elleni szivárogtatások, bilincselések, büntetőeljárások? Miért ültek (már az előző kormány alatt is) és ülnek ma is szocialisták a vádlottak padján?
7/ Ahhoz, hogy valaki kompromittáló helyzetbe kerüljön, két fél, vagyis az ötletadó és a delikvens is szükséges. Ergo: a prostitúcióhoz, korrupcióhoz, mutyizáshoz legalább két fél kell; tud valaki olyan esetről, hogy valaki kényszerből ment volna bordélyházba?
8/ Ha Laborc Sándor valamely beosztottja vett volna részt a találkozókon, akkor sem a munkatárs, hanem maga Laborc Sándor került volna reflektorfénybe; így is, úgy is ő vállalta volna a felelősséget. Mi a jelentősége annak, hogy ő találkozott Portikkal? Törvénytelenül tette?
9/ A titkosszolgálat/kormány tett-e bármilyen szívességet Portiknak? Kinek volt az érdeke a két találkozó, ki nyert azokon és ki mit kockáztatott?
10/ A btk nem ismer vörös vagy narancs színű bűnt, csak bűnt. Erről miért nem értekezik ma senki?
11/ Vajh mire utalhatott Portik az 1997–98-as robbantásokkal és azoknak a ’98-as választások utáni hirtelen megszűnésével kapcsolatban? Kinek álltak érdekében a robbantások, és milyen módon maradhattak abba hirtelen?
12/ Portik és Laborc is előre látta, hogy az esetleges kormányváltás után vádlottak padjára kerülnek. És lőn. De az ezen találkozókon elhangzottak alapján? Mik a vádak ellenük? Melyikük eljárásai tartanak még, kik milyen pereket nyertek és vesztettek el?
13/ Akinek nincs vaj a fején, az ne védekezzen – ez természetesen a politikusokra is igaz, sőt rájuk elsősorban. Aki viszont tudja, hogy ártatlan, az támadja ezt az enyhén szólva is kétes fideszes kiszivárogtatást ezerrel. Ez üzenet szocialista, Együtt-es és dékás barátaimnak is.”
Kerék-Bárczy Szabolcs azt kéri, mindenki gondolkozzon, és legyen kritikus minden információval kapcsolatban, mert a tét óriási, „bőven túlmutat egy huszonnégy oldalas fecniszerű papírhalmon. Ki a hiteles ebben az országban? Ki használta fel az elmúlt két évtizedben saját célra a titkosszolgálatokat? Ki épített ki a hatalomtól független, alternatív titkosszolgálatot? Kik ülnek ma a vádlottak padján és miért? Kik ellen indultak büntetőeljárások, és hány elítélő és felmentő ítélet született? Ki akarta 1990 óta – nyíltan, büszkén vállalva – bebetonozni a hatalmát? És a kérdések még majd folytatódnak.”
Korábban Laborc Sándor azt kérte, mutassák be neki az eredeti hangfelvételt, és nem annak számtalan helyen kipontozott, kifestett leiratát, hogy összehasonlíthassa a nyilvánosságra került irattal. Ezért pert is indít, ha kell, mert az iratban nem szereplő, vagy kitakart részek jelenthetik az ügy lényegét. Mint mondta, „a lényeg a festék mögött maradt”. Az NBH volt vezetője szerint szakmailag helyesen járt el. Bárkit, politikust vagy bűnözőt is meg kell hallgatni, ha lényegi információt kíván adni a szolgálatoknak. Portik Tamás akkor semmiféle bűncselekmény miatt nem volt elítélt (ahogy máig nem született ügyében ítélet) – tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc is megszólalt az ügyben. A Demokratikus Koalíció elnöke – akinek miniszterelnöksége idején Laborc Sándor átvette az NBH irányítását – Facebook-oldalán azt írta, hogy a debreceni városi tévé megkérdezte tőle, mi a véleménye arról, hogy Portik állítólag készpénzt vitt MSZP-s politikusoknak. „Mondtam, hogy nem tudom, igaz-e, de azt hallom, hogy kenyéradó gazdájukat Mr. 20 százaléknak hívják a környéken. Ezt sem tudom, hogy ez igaz-e. Az interjú ezen részletet nem adta le a tévé…” – írta a volt kormányfő.
Kocsis Máté szerint Laborc „feladatot hajtott végre”
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint külön vizsgálni kell, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt igazgatója egyedül döntött-e arról, hogy találkozik Portik Tamással. Neki meggyőződése, hogy „Laborc Sándor feladatot hajtott végre”. A Kossuth Rádió reggeli műsorában Kocsis Máté azt mondta, nem az a baj, hogy a titkosszolgálat vezetője találkozik egy alvilági figurával, bár – jegyezte meg – ez sem szokványos, a probléma a megbeszélés tartalma.
Azt egy titkosszolgálati vezető nem teheti meg, hogy „jobboldali politikusok lejáratására” kérjen bárkit is – szögezte le. Arra a kérdésre, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök tudhatott-e a találkozókról, Kocsis Máté azt mondta: nem tudják biztosan állítani, hogy tudott róla, de azt sem, hogy nem. Megjegyezte: kiemelt ügyekben a miniszter, s olykor a miniszterelnök is kap tájékoztatást. Saját bevallásuk szerint is azért Laborc Sándor találkozott az alvilági vezetővel, mert kiemelt ügyként kezelték – tette hozzá.
Arról, hogy rendkívüli parlamenti ülés lesz-e, a frakció vezetése dönt – mondta a fideszes képviselő. Az Együtt 2014–PM elfogadhatatlannak tartja, az LMP tovább vizsgálná a Laborc–Portik-találkozót. A Jobbik az alvilágról beszélt, az MSZP pedig a nyilvánosságon akadt ki.