A görög miniszterelnök keddi magyarországi látogatásán tárgyalt magyar kollégájával, Bajnai Gordonnal, utána közösen előadást tartottak a Corvinus Egyetemen. Jeórjiosz Papandreu megbeszélést folytatott Katona Bélával, az Országgyűlés elnökével, és közös sajtótájékoztatót tartott Mesterházy Attilával, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével.
“Magyarország az Európai Unió tagjaként nagyon fontosnak tartja az európai szolidaritást. Az európai 27-ek egyikeként azt fogjuk képviselni a jövő héten Brüsszelben is, hogy Görögországnak szüksége van a támogatásra és a szolidaritásra azért, hogy legyen ideje végigcsinálni mindazt, amivel kilábalhat ebből a válságból” – mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a görög kormányfővel tartott megbeszélés utáni sajtóértekezleten.
Az az intézkedési terv és program – tette hozzá -, amelyet a görög kormány elindított, alkalmas arra, hogy Görögországot átlendítse a válságon. A program sokban hasonlít a magyar válságkezelő intézkedésekhez is.
Jeórjiosz Papandreu kiemelte: Görögországnak nem pénzügyi mentőövre vagy pénzre van szüksége, hanem olyan eszközre, amely szükség esetén alkalmazható a piacokon, biztosíthatja, hogy az ország más eurózónabeli államhoz hasonló kamatok mellett vehessen fel hitelt.
A kormányfői találkozón szó volt a nyugat-balkáni bővítésről is. Jeórjiosz Papandreu emlékeztetett arra: Görögország szeretné elérni, hogy a térség államai legkésőbb 2014-ben csatlakozhassanak az Európai Unióhoz.
Jeórjiosz Papandreu a budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy az euróövezet tagjaként Görögország nem fordul a Nemzetközi Valutalaphoz (IMF), mint Magyarország, hanem a piacon kíván forrást szerezni, hogy végrehajthassa reformprogramját, európai partnereitől pedig azt kéri, hogy szükség esetén segítsenek a más országokéhoz hasonló hitelfeltételek megteremtésében.
Bajnai Gordon szerint a magyar és a görög válsághelyzet közti egyik fő különbség, hogy Magyarország nem tagja az euróövezetnek, így “bizonyos értelemben kézenfekvő volt”, hogy Budapest az IMF-hez fordul segítségért, míg Athén esetében vitatott, hogy milyen megoldást lett volna érdemes választani. Görögországnak most szolidaritásra, “pénzben kifejezhető szolidaritásra van szüksége” – hangsúlyozta.
A görög miniszterelnök szerint Görögországban azonnali reformokra, a válság haladéktalan kezelésére van szükség. “A legteljesebb mértékben végre kívánjuk hajtani a programunkat, ehhez pedig az kell, hogy hasonló feltételekkel vehessünk fel hitelt, mint az euróövezet más államai” – hangsúlyozta Jeórjiosz Papandreu.
A görög kormány a múlt héten egy 4,8 milliárd eurós (1280 milliárd forint) megszorító programot vitt keresztül a törvényhozáson, az athéni vezetés a csőddel fenyegető, 300 milliárd eurós államadóssághegyet igyekszik kezelhető méretűre bontani.
A görög miniszterelnök és Katona Béla házelnök megbeszélésein is a válságkezelés állt a középpontban. Azok az országok tudnak gyorsan túljutni a gazdasági válságon – mondta a házelnök -, amelyekben nemzeti konszenzust sikerült kialakítani a válságkezelés támogatásához.
