Egy új tanulmány alapján látványos ökológiai javulást mutat a Jangce, miután medencéjében tíz évre leállították a kereskedelmi halászatot – írja a The Guardian. Kína leghosszabb folyója 70 éve fokozódó biodiverzitási krízissel néz szembe a halászat, a városok terjeszkedése, az élőhelyek pusztulása, a környezetszennyezés, a klímaváltozás és egyéb emberi hatások miatt.
Sébastien Brosse, a Toulouse-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja elmondta: ez a legpozitívabb édesvízvédelmi történet, amelyet az elmúlt 20 évben látott. „Ez az egyik első alkalom, amikor azt mondhatjuk, hogy a kormányzati intézkedések nemcsak működtek, hanem valóban javítottak is a helyzeten” – nyilatkozta.
Drasztikusan átalakult a Jangce
A Jangce vidéke mintegy 400 millió ember otthona, a régió globális mércével mérve jelentős gazdasági térség. A medencében 2021-ben vezettek be tízéves tilalmat,
Kínában az évek során több jelentős környezet- vagy természetvédelmi projekt is indult, a közelmúltban például a Takla-Makán nevű sivatag faültetési kezdeményezésével kapcsolatban érkeztek pozitív hírek. Az ázsiai országban az elmúlt évtizedekben elképesztő mértékű iparosodás ment végbe, ami óriási terhet rakott az élővilágra, ráadásul a klímaváltozáshoz is nagyban hozzájárult.
A 6300 kilométer hosszú Jangce a világ harmadik leghosszabb folyója, amely a század elején a világ egyik legmegdöbbentőbb kihalási eseményének színhelye volt. A folyóból rövid idő alatt több emblematikus faj is eltűnt, ezek közé tartozik a kínai folyamidelfin, amelyet 2007-ben nyilvánítottak funkcionálisan kipusztulttá.
Látványosan javult a folyó helyzete, de sok még a teendő
A kutatók régóta szorgalmazták a halászati tilalmat. A 2021-es korlátozást végül úgy tervezték meg, hogy felmérjék a közösségek, a helyi önkormányzatok és a központi kormány reakcióit. Peking nagyjából 3 milliárd dollárt költött mintegy 200 ezer halász kártalanítására és alternatív foglalkoztatására, a 100 ezer érintett hajóból pedig sokat selejteztek.
Brosse és kollégái a 2019–2021-es és a 2021–2023-as adatokat vetették össze, az eredmények alapján a biomassza kétszeresére nőtt, és a biodiverzitás is javult. Az egyik legnagyobb nyertes a jangcei disznódelfin volt, amelynél a megfigyelt példányszám 400-ról 600-ra emelkedett.
Hsziong Fang-jüan, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa és a csapat tagja szerint az eredmények reményt adnak, hogy a globális biodiverzitás csökkenésének korszakában a nagyszabású helyreállítási erőfeszítéseket támogató politikai döntések segíthetnek visszafordítani a múlt ökoszisztéma-károsodásait. Brosse úgy véli, a világ más nagy folyóit kezelő hatóságoknak is hasonló példát kellene követniük.
Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a Jangce és élővilága továbbra is érzékeny. Az illegális halászat jelenleg is állandó fenyegetést jelent, és fokozott ellenőrzésre van szükség a hatóságok részéről. Emellett a vízminőség továbbra is messze van az optimálistól.
