Belföld

Mégsem falhat fel mindent az állam

Az Alkotmánybíróság megakadályozta, hogy állami tulajdonba kerüljön az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG).

A tavaly májusban a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint állami tulajdonba kerültek volna azok az alapítványok, amelyeket korábban az állam valamilyen más alapítóval közösen hozott létre. Ez érintette volna az egyik legelső alternatív iskola fenntartóját, a 24 éve működő AKG Alapítványt is. Egy múlt heti Alkotmánybírósági határozat azonban megsemmisítette az ezt lehetővé tévő törvényt, igaz, maga a kormányhatározat továbbra is érvényben van. Az az ex-lex helyzet állt elő, hogy van egy érvényes kormányhatározat, de visszavonták azt a törvényt, amire az hivatkozott. Azaz a kormányhatározat maga jogszerűtlen. Megkérdeztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot a kialakult jogi helyzetről, de egyelőre nem kaptunk választ.  

2011 májusában az AKG alapítója, pedagógiai vezetője lapunknak azt mondta, egyszerű tévedésnek tartja, hogy az állam meg akarja szüntetni az iskolát fenntartó alapítványt és a tulajdonosi jogokat egy állami többségű nonprofit kft. kezébe akarja adni. Horn György továbbra is ezt gondolja. Az állam 1996 óta egy fillért nem adott az AKG alapítványának, miközben az egy több mint egymilliárdos beruházást hajtott végre az iskolán. Az AKG az államnak – mint Horn tavaly vázolta – pénzbe nem kerül, a rendszert magát nem zavarja. „Egy évben 142 millió forintot kapunk állami normatívában, ez nagyjából havi 12 millió forint. Ehhez képest havi 14 milliót fizetünk be átlagosan TB-re, áfára. Tehát több adót fizetünk be az államkasszába, mint amennyi normatívát kapunk. Miért szólna bele bárki e működésbe? Itt volt egy 4 ezer négyzetméteres, lerobbant épület, és most van egy 9 ezer négyzetméteres gyönyörű, felújított iskola. Szerintem sem az állami apparátus, sem az oktatási, sem a gazdasági tárca vezetői nem beszélnek mellé, amikor azt mondják, hogy ez jól működik.”


Forrás: akg.hu

Annyit sikerült elérni, hogy az alapítványt ne szüntessék meg, noha közben már létrehozták a „beígért” kft.-t. A fenntartói jogokat egyelőre nem adta át ez utóbbinak az alapítvány, továbbra is oda érkeznek az egyszázalékos támogatások, és az épületre is az alapítványnak van szerződése.

Horn lapunknak elmondta azt is, hogy közben kiderült, van egy 2006-os legfelsőbb bírósági döntés is, amely már eleve kizárja az „államosítást”. Ez kimondja, hogy csak az alapítók (azok jogutódjaik nem) hozhatnak döntést az alapítványról. Azaz, ha egy alapító megszűnik, akkor a döntési jog a bíróságra száll. Az AKG Alapítványt 1988-ban egy pedagóguscsapat kezdeményezésére az akkori oktatási kormányzat támogatásával, öt nagyvállalat (Állami Biztosító Rt, Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat, Magyar Hitelbank Rt, Skála Coop Kereskedelmi Vállalat, Taurus Gumiipari Gépgyár), valamint Budapest Főváros Tanácsa és az akkor még népköztársaság Művelődési Minisztériuma hozta létre, ezeknek már csak a jogutódjai léteznek, az alapítványról csak a bíróság rendelkezhetne.

„Szakmai, szervezeti indok eddig se volt az AKG Alapítvány állami átvételére, most az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság jogi döntése nyomán világossá vált, hogy jogilag is aggályos ez az elképzelés” – foglalta össze Horn György az álláspontját. Ugyanakkor hozzátette, akkor lehet csak végleg fellélegezni, ha a kormányhatározatot is visszavonják. Azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a fenntartóval kapcsolatos huzavona és döntés az iskola működését, mindennapjait nem befolyásolja.

A Pokol Béla által jegyzett múlt heti Alkotmánybírósági döntés indoklása (amely más hasonló kormányzati elképzelésnél is érvényes lehet) szerint az alapító lemondott az alapítványba vitt vagyonról, legfeljebb az alapítványi cél megszűnése esetén kezdeményezhetné az alapítvány megszüntetését, továbbá az állam egyoldalú döntése sérti a nem állami alapítók önrendelkezési jogát, és együtt jár azok vagyonának elvételével, tulajdonának sérelmével.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik