Kedden az ellenzék parlamenti frakciói megegyeztek róla, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját a Jobbik kapja. A párt még parlamenten kívüli karrierje során folyamatosan kiállt olyan szélsőjobboldali emblematikus figurák mellett, akik többek között terrorcselekmények előkészítésének, elkövetésének gyanúja miatt vannak előzetes letartóztatásban.
Elvitathatatlan joga azonban bármely ellenzéki parlamenti pártnak az elnöki poszt betöltése ebben a bizottságban és a Jobbik 850 ezres szavazótáborát sem lehet figyelmen kívül hagyni. A kérdés így inkább a morális üzenet és nem a legitimáció.
Az MSZP megalkudott, a Fidesz hátradőlt
A bizottsági elnöki helyek elosztásáról szóló vitán az MSZP az utolsó pillanatig kitartott a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjának birtoklása mellett, de végül a szocialisták úgy döntöttek, ha megkapják a költségvetési bizottságot, hadd vigye a Jobbik a nemzetbiztonságot. A Fidesz nevető harmadikként egyértelműen az MSZP-re hárította a felelősséget a radikális párt posztszerzése miatt. A pártok pénteken írják alá az új struktúrát, addig már kevés remény van a változásra.
Amit a jobbikos elnök tehet
A nemzetbiztonsági bizottság gyakorolja a parlamenti felügyeletet a titkosszolgálatok tevékenysége felett is és a szervezet felett más civil kontroll nincs. Novák Előd, a Jobbik alelnöke a kuruc.infón még márciusban megjelent közleményében a Jobbik titkosszolgálatokat érintő politikájával kapcsolatban úgy fogalmazott, a párt szükségesnek tartja többek között a Nemzetbiztonsági Hivatal feloszlatását és a vezetők elszámoltatását. Az alelnök szerint a Jobbik a titkosszolgálati eszközöket elsősorban a szervezett gazdasági bűnözés felkutatására, az elrabolt nemzeti vagyon útjának felderítésére használná.
Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese az fn.hu kérdésére válaszolva elmondta, attól kezdve, hogy a Jobbik harmadik legnagyobb pártként bekerült az Országgyűlésbe, nyilvánvaló volt, hogy jelentős posztokhoz is hozzájuthat, például nemzetbiztonsági bizottsági tagság mindenképpen megillette a Jobbikot, ami már elég ahhoz, hogy belelásson a testület elé kerülő dokumentumokba, információkba.
Az elnöki poszt persze kiemelt szerepet jelent, és erős jogosítványokat, melyek segítségével akár akadályozhatóak olyan eljárások, melyek adott esetben éppen a párt hátterében álló szervezetek ellen irányulnak.
Juhász Attila szerint az az abszurd helyzet alakul ki, hogy míg a rendőrség a Jobbik háttérszervezetét, a Magyar Gárdát azzal vádolja, hogy annak „nyíltan vállalt célja az állam rendfenntartó monopóliumának megtörése”, tehát teljesen egyértelműen kockázati tényezőnek tekinti biztonsági szempontból, addig az állam biztonságáért felelős szervezetrendszert ellenőrző parlamenti testület élére éppen a Jobbik delegál elnököt.
Az elemző úgy véli, ez egyes esetekben elbizonytalaníthatja a hatóságokat, akiket például a testület elé idézhet a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. Fontos azonban azt is látni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság nem irányító szerv, valamint, hogy a törvény és persze a fideszes többség erősen korlátozhatja a jobbikos bizottsági elnök mozgásterét.
A nemzetbiztonsági bizottság elnöke így például konkrét ügyekről aligha beszélhet majd. Ilyen értelemben bár a Jobbik számára persze jelentős politikai győzelmet jelent az bizottsági elnöki poszt elnyerése, ma nehezen ítélhető meg, hogy mire tudja majd használni a párt. A Jobbik politikai építkezése szempontjából legalább ilyen, ha nem nagyobb nyereségnek tűnik, hogy párt vezetheti az Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságot – véli az elemző.
Az elnöki és alelnöki posztoknak, illetve magának a bizottsági munkának éppen a fent említett okok miatt fontos politikai szerepe van, de ez természetesen nem változtat azon, hogy a Fidesznek kétharmados többsége van a Házban, ráadásul az ellenzéki pártok megosztottsága ugyancsak kényelmes helyzetet teremt a Fidesz számára, ez jól látszott a bizottsági helyek elosztásánál is.
Minden pártot egyforma jogok illetnek
Gálszécsy András, az Antall-kormány titokminisztere az fn.hu kérdésére úgy fogalmazott, nem lát kivetnivalót abban, hogy egy jelentős támogatással a parlamentbe jutott ellenzéki párt megkapta a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztségét, hiszen mindenkinek, köztük az MSZP-nek is meg kell adni az előzetes bizalmat, hiszen éppen a volt kormánypárt kapta a költségvetési bizottság vezetését.
A volt miniszter inkább hangulatkeltésnek tartja a radikális párt nemzetbiztonsági szerepét firtató véleményeket. Hozzátette, Gaudi-Nagy Tamás személyének az elnöki poszton ő sem örülne, hiszen az ügyvéd látja el több, komoly bűncselekményekkel gyanúsított szélsőjobboldali személy védelmét a bíróság előtt. Kiemelte viszont, hogy 850 ezer állampolgár választását nem lehet figyelmen kívül hagyni és a Jobbikot ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi parlamenti ellenzéki pártot.
A párt nyíltan kiáll a terrorcselekmények előkészítésével gyanúsított Budaházy György mellett, Novák Előd, a Jobbik alelnöke pedig egy tévéinterjúban a Magyarok Nyilai által elkövetett támadásokat gyerekcsínyeknek nevezte. Kérdés tehát, hogy a jövőben a nemzetbiztonsági bizottság elnöke mit fog majd gyerekcsínynek tekinteni és a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szélsőjobboldali szervezetek tevékenységéről szóló jelentéseket mennyire fogja például fontosnak tartani.
