A megújult Filéző podcast részeit egyelőre a 24 Extra Csúcs csomagjának előfizetői hallgathatják meg teljes egészében, de néhány érdekességet kiemeltünk a beszélgetésből.
Amikor a legutóbbi epizódban Saly Noémit arról kérdeztük, hogy min múlott a régebbi korokban, mennyi húst fogyasztottak az emberek, megtudhattuk, hogy ez koronként változott, nyilván általában a gazdagabbak jutottak több húshoz, viszont sok egyéb tényező is befolyásolta ezt:
Évszakfüggő is volt ez, mert amikor a nagy nyári munkák idején halálra kaszálta magát az ember, akkor muszáj volt valahogy energiát bevinni, és ilyenkor gyakran húsokban is gazdag levest adtak a munkásoknak. Télen pedig a disznóvágások idején azért lesz gyakoribb a húsevés, mert ott van a rettenetesen sok hús, amit valahogy el kell fogyasztani. De azért ne tévesszük soha szem elől a régiek húsfogyasztási szokásaiban azt, hogy nem tudtak hűteni és nagyon kis mértékben tudtak csak tartósítani. Ezért egy nagyobb állatnak a leölése nem volt hétköznapi dolog. Nem véletlen, hogy a legnagyobb össznépi cirkuszokat lehetett ökörsütéssel ünnepelni, mert akkor gyűlt össze elég ember ahhoz, hogy elfogyjon egy teljes ökör. Mert azért egy elhullott ökör, azaz 800 kiló hús hirtelen feldolgozása, eltüntetése, biztonságba helyezése, egyáltalán nem volt egy könnyű feladat
– mondta Saly Noémi, akivel beszéltünk a húsmentes étkezés régóta velünk lévő, de mindig kisebbségben lévő kultúrájáról is, és így jutottunk el Bicsérdy Béláig, a vegetarianizmust száz évvel ezelőtt idehaza divatba hozó életreformerig, akit történetesen egy nemi betegség fordított a húsmentes étkezés felé, majd szabályos tömeghisztériát idézett elő a tanításaival Erdélyben és Magyarországon.
Tehát elkapta a trippert, és nem bírt belőle sehogy se kigyógyulni, ráadásul még szifilisze is volt neki, de szinte tünetmentessé tudta tenni magát az egyikből, és meggyógyult a másikból. Nagyon sportos életet élt, gyúrt és erőművészként rekordokat állított föl, szóval valóban egy rendkívüli fizikai erejű ember is volt, és ezzel kérkedett, hogy nála egészségesebb senki se lehet, és lám, ezt ennek köszönheti. Mindenféle kiadványokban terjeszti a tanait, előadásokat tart, amik óriási sikert aratnak, és valóban, mint egy térítő, szabályosan megtérít sokakat. Olyan nevek szerepelnek a táborában, mint a festőművész Baktay Ervin, akit mondjuk India miatt eleve érdekelhetett ez, de a nótaszerző Fráter Loránd mégis egy katonatiszt volt, akiből senki nem nézte volna ki, hogy répát hersegtet. Sőt, Babits és Kosztolányi is hallgatták az előadásait, és érdeklődtek iránta, illetve Bartók és Kodály is
– mondta a bicsérdizmus hatásairól Saly, de azért a húsevés mégis itt maradt velünk, sőt. Tóth Szilárd, a Salt étterem séfje és társtulajdonosa szerint azért érthető, ha kicsit visszaszorulóban van a húsfogyasztás a világon, ám ő nem pártolja, hogy teljesen el is hagyjuk azt:
Én abszolút azt gondolom, hogy a jövő a mértékletes húsfogyasztás felé mutat, de ez semmiképpen nem azt jelenti, hogy el kell hagyni a húsfogyasztást. Tehát ha nem is hús, de akár tejtermék, valamilyen állati eredetű tápanyag bevitele szükséges. Én nem támogatom, hogy csak húst fogyasszunk, de azt sem, hogy csak zöldséget. Szerintem ennek a megfelelő aránya a legegészségesebb az ember szempontjából, és valójában ennek tényleg az a kulcsa, hogy nem kell minden étkezésben hús. Mi ehhez tartjuk is magunkat, tehát rengeteg vegetáriánus vagy nagyon zöldséghangsúlyos fogásunk van, és éppen csak kevés zsiradékként jelenik meg maga az állat az ételben. Szerintem sokat mondok azzal, hogy a tizennyolc tételünkből ötben hangsúlyosabb a hús, de abban benne van már a hal is
– mondta Tóth Szilárd, aki arról is beszélt, hogy amikor húst használnak, akkor kilencven százalékban mangalicáról van szó.
Egyetért a Michelin-csillagos séffel Szabó Adrienn dietetikus is, aki szintén nem hagyná el teljesen a húst az étrendünkből:
Az a helyzet, hogy a húst tényleg nem kellene elhagyni teljesen, főleg, hogy a hús nem csak fehérjét tartalmaz, vagy rettegett zsírokat, meg egyéb anyagokat, amiket rákkeltőnek titulálnak, hanem a húsokban rengeteg egészségvédő anyag megtalálható, vitaminok, ásványi anyagok, meg egyéb olyan mikroelemek, ami a megfelelő anyagcseréhez nagyon fontosak, és vannak olyan anyagcsere állapotok, amikor kifejezetten szeretjük is, hogyha valaki fogyaszt húst
– mondta, ám azt is hozzátette, az a mennyiség, amelyben ma még fogyasztjuk a húst, semmiképpen sem optimális, sőt:
A húsból egy adag egy átlag felnőtt számára nincsen, mindenki egészségügyi helyzete egy kicsit más, nem annyira durván drasztikusan, mint amennyire sokan hiszik a vércsoport, meg a bőrszín, meg a csillagjegyük alapján. Az azért kimondható, hogy egy ajánlott húsadag az olyan 80-100, maximum 120 gramm a színhúsból. A halból inkább akár 150-200 gramm is lehet a magas víztartalma miatt, de egy csirkemellből biztos, hogy nem 200 meg 250 grammot kellene fogyasztanunk, és akkor az egészségünk is meg lenne oldva, meg az ökológiai problémára is nagyon könnyen adnánk egy választ
– folytatta Szabó Adrienn, aki szerint az ember táplálkozási szokásaitól is függ, hogy mondjuk egy héten hányszor ajánlott húst enni.
A Filéző új évadának negyedik epizódjában az alábbi kérdésekre is választ kapunk:
- Mit tanulhat a Michelin-csillagos séf a paraszti konyhakultúrából?
- Miért van kétféle latin szó a böjtre?
- Hogyan vetette vissza Luther a halfogyasztást?
- Mióta lett a rántott hús kötelező eleme a vasárnapi ebédnek?
- És miért nem egészséges, ha állandóan kolbászt eszünk?