Az orosz-ukrán háború előző napi eseményeiről itt olvashat.
A Telegram-alapító Pavel Durov franciaországi letartóztatásával kapcsolatban is nyilatkozott Putyin elnök Vlagyivosztoban. Párizs döntését az üzletember letartóztatásáról „szelektívnek”, és „nem túlságosan érthetőnek” nevezte, mivel, mint mondta, más platformok is a Telegramhoz hasonló módon „vétkeznek”. „Ha ezt teszik Durovval, akkor másokat is le kellene csukni” – vélekedett.
Elmondta, hogy korábban egyszer találkozott Durovval egy, a Kremlben megtartott eseményen. Nem tartott fenn kapcsolatot vele,
Kitérve az amerikai elnökválasztásra felidézte, hogy korábban a hivatalban lévő államfőt, Joe Bident nevezte meg favoritjaként. „Ő visszalépett a versenytől, de minden támogatójának azt ajánlotta, hogy támogassák (Kamala) Harris asszonyt. Mi is ezt fogjuk tenni – támogatni fogjuk őt” – nyilatkozott az orosz elnök. Kifejezte reményét, hogy Harris nem vezet majd be annyi szankciót és korlátozást Oroszország ellen, mint amennyit elnökként korábban a vetélytársa, Donald Trump foganatosított.
Oroszország soha nem zárkózik el az Ukrajnával folytatandó tárgyalásoktól, de erre csakis a 2022-ben Isztambulban elért megállapodások alapján hajlandó – mondta Vlagyimir Putyin Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki plenáris ülésén. Szerinte akkor az ukrán féllel a lehetséges békemegállapodás szinte minden paraméterében sikerült megállapodni, de Nagy-Britannia beavatkozott a folyamatba, és az ukrán hatóságok „más utat választottak”, mert az Egyesült Államok és egyes európai államok elitje megkísérelt stratégiai vereséget mérni Oroszországra. „Ez nem sikerül” – jegyezte meg.
Putyin szerint az ukrán vezetés „az utolsó ukránig” kész harcolni, úgy, ahogy annak idején Boris Johnson akkori brit miniszterelnök meghagyta neki. Rámutatott, hogy Kijev a hadkötelesség korhatárának további csökkentésére készül.
„Néha az a benyomásom, hogy azok, akik Ukrajnát irányítják, mintha idegen bolygóról érkeztek volna, vagy külföldiek lennének. Egyszerűen nem gondolkodnak.
Olyan kolosszálisak a veszteségeik, hogy nem is értem, mit fognak tenni a továbbiakban
– mondta.
Kérdésre válaszolva Putyin Kínát, Brazíliát és Indiát nevezte meg lehetséges közvetítőként. Elismeréssel szólt Sarif Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek az orosz-ukrán fogolycserében játszott szerepéről.
Ismételten leszögezte, hogy Oroszország Ukrajnában meg fogja védeni a saját érdekeit és mindazokét, akik az orosz nyelv és hagyományok hordozói.
parlament felmentette Dmitro Kulebát a külügyminiszteri tisztségből – írta Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon. A 450 fős törvényhozásban 240 képviselő támogatta Kuleba távozását. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a külügyminiszter eddigi első helyettesét, Andrij Szibihát (képünkön) jelöli a tárca élére. A 43 éves Kuleba nagyszabású kormányátalakítás részeként szerdán nyújtotta be lemondását. Korábban öt másik miniszter és miniszterelnök-helyettes, valamint az állami vagyonkezelő vezetője felmentését kérte a parlamenttől. Zelenszkij szerint a személycserékre Ukrajna kormányának megerősítése érdekében van szükség. „Az ősz rendkívül fontos lesz. Állami intézményeinket meg kell erősíteni olyan módon, hogy Ukrajna el tudjon érni minden szükséges eredményt” – hangoztatta korábban az államfő.
Oroszország nem utasítja el a gáz tranzitját Ukrajnán keresztül, ám ha Kijev ezt megtagadja, Moszkva nem kényszerítheti rá – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki plenáris ülésén.
Putyin leszögezte, hogy Oroszországnak és a Gazpromnak szándékában áll, hogy teljesítse minden kötelezettségét a vevőkkel szemben, akikkel hosszú távú szerződéseket kötöttek. Rámutatott, hogy az ukrajnai tranzitszerződés 2024. december 31-én lejár, és ha Ukrajna megtagadja ennek meghosszabbítását, az orosz fél nem kényszerítheti a tranzit folytatására. Megerősítette, hogy Oroszország továbbra is kész gázt szállítani Európába, amelynek magának kellene belső megállapodásra jutnia ebben a kérdésben.
Mind élőerőben, mind haditechnikában nagy veszteségeket szenvednek el az ukrán fegyveres erők, ami a harcképességük elvesztéséhez és fontos frontszakaszok összeomlásához vezethet – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki plenáris ülésén.
Putyin szerint Kijev nem érte el a Kurszk megyei betöréssel azt a célját, hogy az orosz hadsereg erőket csoportosítson át más frontszakaszokról, sőt meggyengítette saját állásait a „különleges hadművelet” kulcsirányaiban, az orosz előrenyomulás pedig felgyorsult. Az orosz elnök „nagyon veszélyes terrorcselekménynek” nevezte a kurszki és a zaporizzsjai atomerőmű elleni ukrán támadásokat.
