Simicskó István, a HM parlamenti államtitkára a Magyar Hadtudományi Társaság Biztonságpolitikai Szakosztály, a Nemzetbiztonsági Szakosztály és a Felderítők Társasága tudományos konferenciáján vázolta fel a kormány elképzeléseit a Magyar Honvédség fejlesztésének irányairól és jövőjéről.
„A honvédség szervesen illeszkedik a Nemzeti Együttműködés rendszerébe. Erős honvédség felépítésére van szükség, hiszen az elmúlt 20 évben a haderő-átalakítást a honvédség számának és teljesítőképességének a csökkenése jellemezte” – mondta el Simicskó István a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tartott rendezvényen. A tárca egyelőre nem tervezi a hadsereg számbeli növelését (jelenleg 27 500 fő), ugyanis a jelenlegi létszám még finanszírozható, fenntartható. „Az országvédelmi képességeket azonban mindenképpen növelni kell, ennek érdekében a szűk anyagi lehetőségek mellett két kitörési pont ígérkezik” – mutatott rá az államtitkár. Egyrészt az életpálya-modell bevezetése, másrészt a tartalékos rendszer kiépítése, mivel az eddig létezett rendszer egyáltalán nem működött; jelenleg csupán 18 tartalékos van.
Őrző-védők tartalékosnak
Simicskó elmondása szerint a tartalékos rendszer kiépítésénél a honvédelmi tárca a megfelelő korban lévő volt szerződéses, illetve volt hivatásos katonákra számít, mivel ők katonai alapképzéssel rendelkeznek. Továbbá a HM a honvédség működéséhez kapcsolódó személyeket (pl. a kiemelt fontosságú objektumok őrzésével-védelmével foglalkozók), valamint a felsőoktatásban résztvevő hallgatókat (pl. Nemzetvédelmi Egyetemen tanulókat) is bevonná az önkéntes tartalékos rendszerbe.
A minisztérium számításai szerint 2014 végére összesen 6-8 ezer kiképzett tartalékos lesz. 2010 végén – 2011 elején első körben az őrzés-védelemben résztvevőket célozná meg a tárca bizonyos „ösztönzőrendszerrel”. A HM az első évben 1000-1200 fővel, a második évben 4-5 ezer tartalékossal számol, akiket elsősorban katasztrófavédelem esetén hasznosítana, majd a tárca elképzelései szerint 2012-től évente 400 fővel gyarapodna a tartalékos erő.
Csányi is meggyőzhető
„A tartalékos rendszer kiépítése azonban nem működne egy megfelelő munkáltatói program nélkül, amelynek végleges kidolgozásában azonban több minisztériumnak kellene megegyezésre jutnia” – állítja Simicskó. Az államtitkár szerint akár kedvezményrendszerben is lehetne gondolkodni a munkáltatói oldal ösztönzése érdekében, hiszen joggal merül fel a munkáltatóban, miért érné meg neki ebben részt vennie. A munkáltatói programot a következő félévben dolgozzák ki nemzetközi példák (pl. brit) alapján, de mindenképpen figyelembe veszik a magyar sajátosságokat.
„Csányival, Demjánnal, a Gyáriparosok Országos Szövetségével is le kell ülni, megbeszélni, s meggyőzni őket arról, hogy számukra is hasznukra válik, ha egy ilyen munkavállalóval dolgoznak” – hangsúlyozta az államtitkár. Simicskó ezt azzal indokolta, hogy a tartalékos katona „nagykövet” lesz, aki nemzetépítő és országvédelmi feladatot lát el egyaránt, sőt a honvédelmi tudatot is „beviszi” a munkáltatóhoz, amely viszont egyfajta gondolkodásmódbeli változást eredményezhet a gazdaságban.
Tartalékost misszióba? – sok még a kérdés a rendszerről (fotó: MTI)
Forrás lesz, bakancs már van
Arra a kérdésre, hogy lesz-e megfelelő anyagi háttér a tartalékos rendszer kiépítésére, Simicskó az válaszolta: vannak bizonyos jelek arra, hogy lesz rendelkezésre álló anyagi forrás, de minimális forrásból is el lehet indítani a rendszer kiépítését. Ami a tárca költségvetését érinti – tette hozzá – esetleg szerény növekedésre lehet majd számítani.
Ami a tartalékosok fogadását illeti, az államtitkár elmondása szerint rendelkezésre állnak az eszközök, van bakancs és egyenruha, sőt kézi fegyverek, lőfegyverek is; esetleg páncéltörő eszközökkel is fel lehet őket szerelni.
Tartalékosok őrzik majd a laktanyákat
A tartalékosokra hasonló követelményrendszer (pl. fizikai felmérések) vonatkozna, mint a szerződésesekre, hivatásosakra. A nyilvántartás pedig folyamatosan frissülne, így jól követhető lesz majd a kiképzett tartalékosok köre.
Az új tartalékos rendszer első elemeként a tartalékos önkéntes katonák fogják majd átvenni az őrző-védő cégek helyett a kiemelt fontosságú objektumok (pl. laktanyák) védelmét. A HM szerint ez egyrészt olcsó megoldás lenne, másrészt mindenképpen hozzájárul a honvédség presztízsének a helyreállításához. Az pedig egyelőre kérdés, hogy tartalékosokat lehet-e majd külföldre (misszióba) küldeni vagy csupán területvédelmi feladatokat látnának el belföldön.
Korszerűbb légvédelem
A honvédelem további fejlesztését tekintve a tárca szerint a légvédelmi erők fejlesztésére, valamint a helikopterek korszerűsítésére van a legnagyobb szükség. Mindezekről a minisztérium belátható időn belül gondoskodik is. „Ez mindenképpen képességbeli javulást fog eredményezni a honvédségnél” – indokolta Simicskó.
