Biden titokban engedélyezte az oroszországi célpontok támadását

Az EU Tanácsa megállapodott, hogy szankciókat vezet be hat észak-koreai természetes személy és három szervezet ellen, mert részt vesznek Phenjan illegális fegyverprogramokkal kapcsolatos tevékenységeiben és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának támogatásában – jelentette be a brüsszeli testület pénteken.

A tanács közleményében az áll, hogy az érintett személyek és szervezetek olyan szankciókat kijátszó tevékenységeket folytatnak, amelyeken keresztül Észak-Korea forrásokat szerezhet illegális nukleáris és ballisztikusrakéta-programjaihoz.

A célszemélyek esetében uniós beutazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, szervezet esetében csak az utóbbit. Emellett uniós személyek és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.

Az EU eltökélt szándéka, hogy megakadályozza az olyan alkatrészek, pénzeszközök és információk áramlását, amelyeket Észak-Korea nukleáris, tömegpusztító fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjainak fejlesztésére használhat fel. Felszólította továbbá a phenjani vezetést, hogy hagyjon fel a destabilizáló intézkedésekkel, tegyen eleget a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek – olvasható a tanácsi közleményben.

Észak-Korea idén már legalább 22 ballisztikus rakétát indított illegálisan. Az EU ezt többször is elítélte és felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel ezekkel a tevékenységekkel, mert sértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és aláássák a nemzetközi békét és biztonságot, valamint a nukleáris fegyverkezést visszaszorítani hivatott nonproliferációs rendszert.

(MTI)

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára azt szeretné, ha a szövetség tagállamai közös többéves kötelezettséget vállalnának, hogy a jövőben évente úgy, mint eddig, legalább 40 milliárd euróval fogják támogatni Ukrajnát, és ezt a terhet egyenlő mértékben osztanák el egymás között.

Bízom abban, hogy a NATO júliusi washingtoni csúcstalálkozóján el tudunk fogadni egy ilyen döntést

– jelentette ki Jens Stoltenberg pénteken Prágában a szövetség külügyminisztereinek informális találkozója utáni sajtótájékoztatón. A NATO továbbra is dolgozni fog azon, hogy Ukrajna mihamarabb a szövetség tagja lehessen, és ezzel megteremtse saját biztonságát, szögezte le Jens Stoltenberg.

Hangsúlyozta: az ukránok önvédelme nem jelenti a háború eszkalációját, hanem az ország alapvető joga.

(MTI)

A megváltozott helyzethez való stratégiai igazodás jegyében döntött úgy a német kormány, hogy megengedi Ukrajnának a Németország által szállított fegyverek bevetését oroszországi katonai célpontok ellen, jelentette ki pénteken Chisinauban Boris Pistorius német védelmi miniszter a moldovai hivatali kollégájával folytatott találkozóján.

Ez a helyes döntés. Németország az ukrajnai háború kezdete óta folyamatosan így cselekszik, hozzáigazítja a stratégiáját a változó helyzethez

– mondta a német miniszter.

A német kormány és partnerei egészen egyértelműen megfogalmazták, Ukrajna hogyan használhatja a nyugati fegyvereket Oroszország területe ellen. „Elsősorban a Harkiv környéki ellentámadásokról van szó, mert ott különösen egyértelmű, hogy mennyire közel van a határ”, tette hozzá Pistorius.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő pénteken jelentette be Berlinben: a német kormány felhatalmazta Ukrajnát, hogy Németország által szállított fegyvereket vessen be oroszországi katonai célpontok ellen. A szóvivő szerint a nemzetközi joggal összhangban Ukrajna felhasználhatja a támadások elleni védekezésre neki szállított fegyvereket, köztük a Németországból kapottakat is.

(MTI)

A német kormány felhatalmazta Ukrajnát, hogy Németország által szállított fegyvereket vessen be oroszországi katonai célpontok ellen – jelentette be pénteken Berlinben Steffen Hebestreit kormányszóvivő az MTI tudósítása szerint. – Az utóbbi hetekben az orosz erők főleg Harkiv térségében indítottak támadásokat a szomszédos orosz területekről Ukrajna ellen – emlékeztetett a szóvivő, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának joga van megvédeni magát ezektől a támadásoktól. Hebestreit hozzáfűzte, hogy a nemzetközi joggal összhangban Ukrajna felhasználhatja a támadások elleni védekezésre neki szállított fegyvereket, köztük a Németországból kapottakat is.

A dpa német hírügynökség szerint egyebek közt a Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackok és Mars-II típusú rakétavető rendszerek jöhetnek szóba oroszországi célpontok elleni támadásokra.

Ukrajna az utóbbi hetekben nyomást gyakorolt támogatóira, hogy engedélyezzék a Nyugat által biztosított fegyverek oroszországi katonai célpontok elleni bevetését. Több ország, köztük az Egyesült Államok is nagyobb mozgásteret biztosított Ukrajnának a nyugati fegyverek bevetésére. Korábban számos nyugati ország kikötötte, hogy Ukrajna ezeket a fegyvereket csak ukrán területen használhatja, hogy elkerüljék a háború eszkalációját és országuknak a konfliktusba való közvetlen bevonását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, hogy Svédországban tartózkodik, hogy több fegyvert kérjen öt észak-európai szövetségesétől az orosz támadás ellensúlyozására. Közösségi oldalán azt írta az MTI szemléje szerint: „Fő prioritásaink közé tartozik, hogy több légvédelmi rendszert biztosítsunk Ukrajna számára, közös projekteket a védelmi iparban és fegyvereket katonáink számára, valamint globális erőfeszítéseket, hogy Oroszországot békére kényszerítsük”.

Zelenszkij a harmadik Ukrajna-Észak-Európa csúcstalálkozón tárgyal Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország és Izland állam-, illetve kormányfőivel, és – mint közölte – kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Svédországgal, Norvégiával és Izlanddal.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy a találkozó országai fontos lépéseket tesznek együttműködésük megerősítése érdekében, Ukrajna támogatásának részeként.  Az ukrán elnök két nappal azt követően látogatott Stockholmba, hogy bejelentették: Svédország 1,16 milliárd dollár (több mint 462 milliárd forint) értékű katonai támogatást küld Ukrajnának. Ez a legnagyobb segélycsomag az orosz támadás 2022. februári kezdete óta.

„A háború kezdete óta az észak-európai országok több mint 17 milliárd euróval támogatták Ukrajnát” – közölte Mette Frederiksen dán miniszterelnök nyilatkozatában. „Fel kell gyorsítanunk a fegyvergyártást, de segítenünk kell (Ukrajnának) abban is, hogy előállítsa azt, amire szüksége van önmaga megvédéséhez” – mondta.

A moldovai parlament csütörtökön elítélte az Ukrajna elleni orosz háborút, és népirtásnak nevezte, ahogy Moszkva a megszállt területeken a gyerekekkel bánik. A parlament Moszkva-barát ellenzéki pártjai nem vettek részt a szavazáson – számolt be az MTI.

A határozatot, amellyel együtt azt is felajánlotta a moldovai parlament, hogy tovább bővítik a konfliktus elől menekülő ukránoknak nyújtott segítséget, a 101 fős testület 60 tagja támogatta. Maia Sandu moldovai elnök szintén elítélte a már több mint két éve tartó orosz agressziót.

Doina Gherman, a parlament alelnöke dokumentálta az ukrajnai háborúban életüket vesztett vagy eltűnt gyermekek számát, azzal a húszezer gyermekkel együtt, akiket az ukrán kormány adatai szerint Oroszországba vittek.

Az elfogadott nyilatkozat rámutat, hogy a gyermekek az agresszió legvédtelenebb áldozatai, gyermekek százai vesztették életüket és ezrei sebesültek meg, az ukrajnai gyermekek több mint kétharmada volt kénytelen elhagyni otthonát, közülük mintegy kétmillióan külföldön kényszerültek menedéket keresni édesanyjukkal együtt.

Oroszország nem ismeri el a vádakat, hogy ukrán gyerekeket raboltak el és deportáltak. Moszkva megfogalmazása szerint csak biztonságos helyre szállították őket, hogy távol legyenek a háborús zónától.

Két, egyes források szerint három gyerek is életét vesztette egy orosz légi csapás következtében Harkivban, miután egy rakéta egy lakóházba csapódott be. Huszonöten megsérültek és sokan a romok alatt rekedtek.

Last night, Russia hit a residential area of Kharkiv yet again. Its missile strike hit a residential building, killing three people and injuring 25 (two of them 12 year old kids).

There are still people under the debris, rescue works continue.

When rescue services arrived,… pic.twitter.com/RrfzJsE46d

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) May 31, 2024

A Biden-adminisztráció titokban megadta az engedélyt Ukrajnának, hogy oroszországi célpontok ellen is használhassák az amerikai fegyvereket, igaz, szigorúan csak a Harkivval határos területeknél – írta a Politico összesen öt forrására hivatkozva.

Az ukránok régóta kérték ezt, különösen, mióta pár hete az oroszok Harkiv térségében új frontot nyitottak és közvetlenül az orosz államhatárt átlépve indultak meg a második legnagyobb ukrán város felé, az ukránok viszont nem támadhatták a határ túloldalán felsorakozó tüzérségi egységeket és egyéb csapatokat.

A Politiconak a források hangsúlyozták, hogy Oroszország területére irányuló nagy hatótávolságú csapásokat továbbra sem adott engedélyt Joe Biden amerikai elnök.