„17 lövést adtunk le egy házra és még mindig állt” – elégedetlenek az ukránok az Abrams tankokkal

Eljött az ideje annak, hogy a NATO átértékelje a tagállamok által Ukrajnának nyújtott katonai segítség felhasználásának feltételeit – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön Prágában, a szövetség megalakulásának 75. évfordulója alkalmából a cseh Szenátusban megtartott konferencián.

Stoltenberg kifejtette, hogy az Ukrajnának nyújtott külföldi katonai segítség mintegy 99 százaléka a NATO-tagállamoktól származik, bizonyos esetekben azonban a fegyverek felhasználása korlátozva van Ukrajna területére. Az orosz agresszió kezdetéhez képest azonban a háború jellege megváltozott, Moszkva a fegyvereit, lőszerraktárait az ukrán határ közelében helyezte el, hogy a hadsereg gyorsan hozzáférhessen azokhoz.

Úgy vélem, itt az ideje bizonyos korlátozások átértékelésének, és lehetővé kellene tennünk Ukrajnának, hogy a nemzetközi jog alapján védekezhessen. Ez magába foglalja az orosz célok elleni, orosz területeken való támadásokat is

– jelentette ki a NATO főtitkár.

„Személyesen azt az álláspontot képviselem, hogy Ukrajna a megtámadott ország, és joga van a védekezésre, beleértve olyan akciókat is, amelyekre az Orosz Föderáció területén kerül sor” – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter újságíróknak a konferencia előtt a közszolgálati hírtelevízió beszámolója szerint. Egy másik kérdésre válaszolva Lipavsky megismételte a kormány korábbi álláspontját, miszerint cseh katonák aktívan nem fognak részt venni az ukrajnai harcokban.

Az ülésre a cseh fővárosba érkezett Antony Blinken amerikai külügyminiszter is. Blinken a nap folyamán találkozott Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel, Jana Cernochová védelmi miniszterrel, és Petr Fiala miniszterelnökkel is tárgyalt.

(MTI)

Oroszország növeli katonái létszámát a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, de ezek az erők nem elegendőek egy teljes körű offenzívához – jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka csütörtöki Facebook-bejegyzésében.

A katonai vezető szerint ezek a csapaterősítések az orosz határ mentén fekvő Sztrilecsa, Lipci és Vovcsanszk településeknél folynak. Szavai szerint Oroszország további ezredeket és dandárokat képez ki, és helyez át más irányokból erre a területre. Szirszkij megjegyezte, az orosz műveleteket nehezíti, hogy ukrán tartalékokkal erősítették meg a támadások által fenyegetett területek védelmét. „Emiatt a megszállók áttértek arra a taktikára, hogy tüzérséggel és légibombákkal mérjenek csapásokat az ukrán állásokra” – írta, hozzátéve, hogy az ukrán katonai vezetés most sürgős intézkedéseket tesz a légvédelmi irányítórendszer fejlesztésére, annak automatizálására, valamint a szárazföldi erők tűzérségi csapásainak az elektronikus hadviseléssel való kombinálására. Szirszkij azt is elmondta, hogy a harkivi régióban tett látogatása alatt parancsnokok jelentéseit hallgatta meg csapataik felkészültségéről a műveletekre, döntéseket hozott a problémás kérdésekben, és ellenőrizte annak a parancsnoknak a gyakorlati munkáját, aki az ellenséges lőállások megsemmisítését végző zászlóaljat vezeti.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó, és Ihor Terehov, Harkiv város polgármestere csütörtökön közölték, hogy az elmúlt éjszaka az orosz erők újabb rakétacsapásokat mértek Ukrajna második legnagyobb városára. A támadásokban hét harkivi sérült meg. A kormányzó hozzátette, hogy az oroszok legalább öt csapást mértek a megyeszékhely és környéke lakóövezeteire. Terehov közlése szerint Harkiv létfontosságú polgári infrastruktúráját támadta az orosz hadsereg.

A „Ljuty” (Düh) elnevezésű rendőrdandár sajtószolgálata arról adott hírt, hogy ádáz harcok folynak Vovcsanszkért. Közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a városért folyó csaták egy percre sem állnak le. A megszállók át akarják venni az ellenőrzést Vovcsanszk felett, de a védelmi erők erőteljes ellenállásába ütköznek. Az ellenséges erők lakóházakban próbálják felállítani állasaikat, a rendőrség Ljuty dandárja és Cunami rohamezrede akadályozzák őket ebben. Az ukrán harcosok házról házra szorítják vissza az ellenséget és tisztítják meg a területet a betolakodóktól – írták a sajtóközleményben.

(MTI)

Komoly viták várhatók a NATO informális külügyminiszteri tanácsülésén pénteken Prágában, a háborús hangulat kicsúcsosodására és minden eddiginél őrültebb ötletek támogatására lehet készülni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a külkereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülés utáni sajtóértekezletén újságírói kérdésre reagálva aláhúzta, hogy nem számít a másnapi NATO-ülésen „barátkozásra, ellenben a háborús hangulat kicsúcsosodására igen, és ez rendkívül veszélyes helyzetet fog tudni előállítani”.

Láthatóan az európai kollégák hétfőn már nagy lendülettel lovalták bele magukat a háborús pszichózis egyre mélyebb bugyraiba, és azt hiszem, hogy az amerikaiak és a britek jelenléte még ösztönzőleg is fog hatni erre a hisztérikus állapotra

fogalmazott.

És én arra számítok, hogy a NATO külügyminiszteri tanácsának ülését minden eddiginél háborúpártibb hangulat veszi majd körül, és minden eddiginél őrültebb ötletek találnak majd támogatásra

szögezte le.

Ilyen őrült ötletnek nevezte annak engedélyezését, hogy az ukrán haderő Oroszország belső területeit is lőhesse nyugati fegyverekkel, ugyanis az oroszok nincsenek híján felszerelésnek és vissza fognak lőni. „És ennek így mi lesz az eredménye? Újabb halottak. Sok-sok újabb halott. A fegyverszállítások növelik a fegyvermennyiséget a front mindkét oldalán és még több halált okoznak” – vélekedett.

Szijjártó Péter figyelmeztetett, hogy most már tényleg meg kell állítani ezt az őrültséget, mielőtt valami visszafordíthatatlan baj nem következik be.

A NATO-nak már az a döntése is rendkívül veszélyes, hogy átléptük a vörös vonalat, amelyet magunk rajzoltunk vagy húztunk meg még két éve februárban. Azzal lépte túl a NATO ezt a vörös vonalat, hogy a saját koordinációs szerepét megnövelte a fegyverek szállításában és az ukrán katonák kiképzésében

mondta.

Rámutatott, hogy az elmúlt hetekben gőzerővel zajlott a NATO ukrajnai missziójának előkészítése, amit „már kimondani is veszélyes”, és ami szavai szerint az észak-atlanti védelmi szövetség alapküldetésével is ellentétes, mivel a katonai szervezet nem áll támadás alatt.

„Nem kell háborús retorikát alkalmazni és nem kell háborús feszültséget kelteni, ez nem egy támadási, hanem egy védelmi szövetség” – jelentette ki a miniszter. „Tehát a NATO ukrajnai missziójának előkészítése, ami gőzerővel zajlik, most holnap újabb lendületet kaphat” – folytatta.

Tudatta, hogy a kormány az elmúlt hetek bizottsági ülései során világossá tette, hogy „magyar katona nem vehet részt ilyen műveletben, magyar területet nem használhatnak ilyen műveletekre és magyar adófizetői forrásokat sem használhatnak”, de ennek dacára nyomják bele mindebbe hazánkat.

„Én holnap is ellen fogok állni természetesen, holnap is világossá fogom tenni, hogy nincsen lehetőség Magyarország belenyomására ebbe a műveletbe. És továbbra sem látszik világosan, hogy hogyan lehet megoldani azt, hogy a misszió megtörténik, de a magyar adófizetők pénze nem kerül bele. Tehát súlyos viták várhatóak holnap” – összegzett.

(MTI)

Hosszú interjút adott a Karmelita kolostorban a Le Point című francia lapnak Orbán Viktor, aki kivételesen nemcsak a háborúval riogatott.

Kapcsolódó

Orbán: Az EU ideológiai vezetése nagyobb veszélyt jelent, mint Putyin

Azért maradunk az EU-ban, mert az exportunk 75 százaléka az egységes piacra megy – mondta a kormányfő, aki beszélt Magyar Péterről is.

A páncélzat nem megfelelő. Nem védi meg a személyzetet. Ma már a drónok háborúja folyik. Szóval, ha kimozdulunk a tankkal, megpróbálják eltalálni. Elsőszámú célpont a harctéren – mondták a CNN-nek ukrán katonák, akik amerikai Abrams tankokon szolgálnak a háborúban.

Arra is kitértek, hogy főleg páncéltörő lőszert kaptak, ami teljesen használhatatlan például épületek, gyalogsági állások ellen.

17 lövést adtunk le egy házra és még mindig állt

– magyarázta egy ukrán harckocsizó.

Hozzátették, hogy azért még mindig jobbak az Abramsek, mint a szovjet tankok.

A CNN szerint a harckocsik a NATO igényeinek megfelelően lettek kifejlesztve, megfelelő használatukhoz jelentős tüzérségi és légi támogatás kéne, de ez az ukrán haderőnek nincs meg.