Tavaly ősszel hetekre leállt a házi őrizetben lévő gyanúsítottak mozgását figyelő rendőrségi nyomkövető rendszer. Emiatt szökhetett meg például egy pedofil bűncselekménnyel meggyanúsított férfi is. A konkrét ügyről többször kérdezte a sajtó az illetékeseket, eredménytelenül. Az ügyet kirobbantó 444.hu például Gulyás Gergelyt faggatta az április 11-i Kormányinfón. Válasza szerint a kancelláriaminiszter „nem tud arról”, hogy két hónapra leállt volna a nyomkövető rendszer, de arra nem válaszolt, hogy mi történt. Lapunk még március 13-án érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél: volt, van, illetve lesz-e az ügyben belső vizsgálat vagy nyomozás? De a 24.hu sem kapott érdemi választ, ahogy a BM államtitkára sem adott magyarázatot az ügyre rákérdező ellenzéki képviselőnek.
A nyomkövető rendszereket használó rendőri, illetve büntetés-végrehajtási szervek valamivel közlékenyebbnek bizonyultak.
*
Egy ilyen rendszer hasonlóan működik, mint bármilyen más riasztóberendezés. Annyi a különbség, hogy a civil biztonságnál általában tárgyakat, objektumokat védenek a lopás, illetve a külső behatolás ellen. Itt pedig a riasztás célja annak megakadályozása, hogy egy adott személy engedély nélkül elhagyhassa a tartózkodási helyéül kijelölt területet. Tehát a rendszer nem betörés, hanem szökés esetén riaszt
– magyarázza a magánbiztonsági szolgáltatásokat, illetve azok informatikai hátterét jól ismerő forrásunk. „Az ilyen nyomkövető rendszernek kétféle alaptípusa van. Az egyik lényegében egy klasszikus riasztóberendezés, amely csupán azt jelzi, hogy az illető kilépett a területről, ahol a bíróság döntése alapján legálisan tartózkodhat, és számára tiltott zónában van. De akad olyan eszköz is, amely GPS-funkcióval is rendelkezik, tehát helymeghatározásra is képes, vagyis mutatja hogy az illető épp hol van, illetve merrefelé halad” – teszi hozzá a szakember. „Egy komolyan vehető rendőrségi, büntetés-végrehajtási, igazságügyi nyomkövető rendszernek mindkét funkcióval rendelkeznie kell. Szökés esetén a házi őrizetben lévők ezért is próbálják meg levágni vagy más úton eltávolítani a lábukra rögzített nyomkövetőt, hiszen ezen keresztül a távozásuk iránya is követhető. A fejlettebb, korszerű eszközök már az ilyenfajta fizikai rongálást vagy feltörést is észlelik és jelzik.”
Szökés természetesen nemcsak úgy történhet, hogy az őrizetben lévő megrongálja az eszközt, hanem rendszerhiba okán is. Ez történt a konkrét esetben, amikor a 444 cikke szerint „a lábbilincsek által kibocsátott információkat tároló szerver megtelt, és nem volt, aki karbantartsa. Utóbbi helyzet amiatt állhatott elő, hogy a rendszerhez kapcsolódó karbantartási szerződés lejárt, de azt nem újították meg.” Természetesen lapunk is rákérdezett az ORFK-nál, illetve a rendszert üzemeltető Communication Technologies Kft.-nél, hogy a karbantartási szerződés megújítása, illetve az elavult rendszer cseréje megtörtént-e.
Az elektronikus távfelügyeleti rendszer működtetése a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a rendőrség feladatkörébe tartozik, az elektronikus távfelügyeleti rendszer létesítése és üzemeltetése jogszabályban nevesített közfeladat (állami feladat). A rendőrség a büntetés-végrehajtási szervezettel együttműködve látja el ezt a közfeladatot. A két állami szerv közötti együttműködés részleteivel, épp úgy, mint a jogszabályban nevesített közfeladat (elektronikus távfelügyeleti rendszer létesítése és üzemeltetése) ellátásának módjával és formájával kapcsolatos kérdések megválaszolása a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hatáskörébe tartozik, ebből következően az ORFK és a BVOP jogosult a feltett kérdéseket megválaszolni
– írta megkeresésünkre Neuman Péter, a Communication Technologies ügyvezetője. Hozzátette: a karbantartásra vonatkozó kérdésre technikai szolgáltatóként nem tud információt adni.
A botrány után módosították a keret-megállapodást
Neuman magyarázata azért érdekes, mivel az ORFK azt válaszolta: „Az ön által említett és ahhoz hasonló összetett rendszerek, informatikai hálózatok működése során fordulhatnak és fordulnak is elő üzemzavarok, de azok kezelésére és soron kívüli javítására – szükség esetén pótlására – megfelelő eljárásrendeket dolgozott ki a rendőrség. Ezeket az aktuális eseményeknek, helyzetnek megfelelően alkalmazzuk. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a hiba kijavítása a rendszer üzemeltetőjének a feladata.”
Megnéztük hát a 2023. augusztus 3-án az ORFK és a Communication Technologies által a rendszer üzemeltetéséről kötött keret-megállapodást. „A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében az alábbi táblázat szerinti meglévő eszközmennyiséghez javítást, termékkifutás, javíthatatlanság vagy rendszer-inkompatibilitás esetén cserével történő rendszerben tartást, begyűjtést, tisztítást, frissítést is tartalmazó üzemeltetést kell biztosítani. Kifutó termékek esetén a termék kivezetése, továbbá a támogatás megszűnése előtt legalább 6 hónappal tájékoztatni kell a megrendelőt ezen körülményekről. A megszűnő támogatású eszközök díjmentes cseréjét a tájékoztatást követő időszakban legkésőbb a támogatás megszűnéséig biztosítani kell” – tartalmazza egyebek közt a tavaly augusztusi keret-megállapodás 2.2 pontjának módosítása. Amelyben az említett táblázat
- a 660 darab AttentiOnePiece teljes értékű, GPS-szel bővített jeladó készletet,
- a 165 darab AttentiTwoPiece teljes értékű, GPS-szel bővített jeladó készletet,
- illetve a központi szervert,
- valamint a szoftver-infrastruktúrát tünteti fel.
A kérdés az, hogy a javításra, frissítésre, kompatibilitásra vonatkozóan mit tartalmazott a szerződés 2023. augusztus 3. és 2024. január 12. közötti (a meghibásodás idején hatályban lévő) változata? És miért kellett azt januárban módosítani? Az eredeti szerződés 2.2.1. pontja sorolja fel az új elektronikus távfelügyeleti rendszerrel kapcsolatos szolgáltatásokat. A 2.2.1.4 alpont szerint ide tartozik a rendszer „rendszerkövetést is magába foglaló üzemeltetése, karbantartása, javítása, pótlása” is, továbbá az eszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó 2.2.2.3 alpont a következő feladatokat szabja meg:
- teljeskörű javítás,
- az eszköz kifutása vagy javíthatatlanság esetén cserével történő rendszerben tartás a műszaki leírás 1.1.1 és 1.1.2 pontjában foglaltak szerint,
- begyűjtés,
- tisztítás,
- frissítést is tartalmazó üzemeltetés.
A januári módosítással bekerült 2.2.2.4 alpont némiképp aprólékosabban, részletesebben sorolja fel azt, ami már a korábbi szerződésnek is része volt: a rendszer javítását mint kötelezettséget. Nemcsak a javításra, de az üzemeltetésre is teljes körű szolgáltatást vállalt a Communication Technologies, hiszen magának a közbeszerzésnek a tárgya is „a terheltek mozgását online módon nyomon követő technikai eszközök és központi infrastruktúra biztosítása, valamint teljes körű üzemeltetése” volt. A Communication Technologies Kft.-t aligha érhette váratlanul, milyen feladatokkal jár a rendszer üzemeltetése, lévén, hogy már 2022-ben is azt írta egy, a Budapesti Értéktőzsde honlapján olvasható hír, hogy „több milliárdos forgalmuk jelentős része a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervek által használt – többek között a házi őrizetesek megfigyelésére alkalmazott – GPS-es nyomkövetők forgalmazásából és a rendszer üzemeltetéséből származik.”
De milyen esetekben alkalmaznak ilyen nyomkövető eszközt? „Az eljárás alá vont, személyi szabadságában korlátozott, például bűnügyi felügyelet alá helyezett vagy távoltartással érintett személyek esetében nem kizárólagos feltétel a nyomkövető eszköz alkalmazása. Az eszköz »csupán« ezen személyek ellenőrzését segíti, de az ellenőrzés, mint cél, más módon is elérhető. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelésénél és ellenőrzésénél számtalan szempontot – személyi körülmények, technikai feltételek – vesz figyelembe mind az elrendelésről döntő bíróság, mind az ellenőrzést végző hatóság” – válaszolta kérdésünkre az ORFK.
Hozzátették azt is:
A nyomkövető eszköz alkalmazása nem kizárólag az elkövetett bűncselekmény súlyától, annak büntetési tételétől vagy a bíróság által kiszabott büntetéstől függ. Amennyiben olyan, személyi szabadságában korlátozott személyt helyez felügyelet alá a bíróság, akinek az esetében nem adottak a feltételek az elektronikus eszköz használatához, úgy a rendőrség az ellenőrzést külön protokoll szerint végzi.
Az ORFK kitért az előforduló szökésekre is: „A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések hatálya alatt lévők között – függetlenül attól, hogy az ellenőrzéshez elektronikus eszközt használunk-e – előfordul a magatartási szabályok megszegése vagy szökés. A bűnügyi felügyeletből történő szökéseknek nincs közük ahhoz, hogy működik vagy sem a mozgást nyomon követő bűnügyi technikai eszközt felügyelő rendszer. A kényszerintézkedés technikai felügyeletet jelent és nem őrzést.
Tehát, aki meg akar szökni, megszökik, ha működik a felügyelő rendszer, ha nem
– fejtette ki álláspontját az Országos Rendőr-főkapitányság, azt is hozzáfűzve: „ilyenkor a terheltet általában előállítjuk vagy ellene körözést adunk ki. Az ismeretlen helyen tartózkodókat többnyire rövid időn – legtöbbször órákon vagy napokon – belül sikerül elfognunk és előállítanunk.”
„A terhelt mozgását nyomon követő rendszerben 6 fajta jelzéstípus található, amelyek közül csak egy típus a rendőri intézkedést igénylő jelzés, a többi technikai jellegű. A rendszerbe naponta és országosan hozzávetőlegesen 35 000 jelzés érkezik, amelyekből körülbelül 800–1000 igényel rendőri intézkedést. Ezeket a jelzéseket a rendőrség meghatározott protokoll szerint kezeli” – részletezte még az ORFK válasza.
Amikor a rendszer farkast kiált
Aki meg akar szökni, az nyilván előbb-utóbb tényleg meg is szökik, ám bizonyára nagyobb eséllyel és sikerrel teszi ezt, ha a mozgását figyelő eszköz nem működik. Névtelenséget kérő riportalanyunk szerint egy ilyen rendszernek több gyenge pontja is lehet, ha nem megfelelően üzemeltetik. „Optimális működés esetén a nyomkövető rendszer riaszt, ha az illető elhagyja a területet. Az őrizet típusától, illetve az őrizetes személyétől, körülményeitől függ az ellenőrzés módja. Hogy azonnal kiküldenek-e egy járőrt, vagy csak az illető pártfogó, felügyelő tisztje videókapcsolaton keresztül bejelentkezik, és arra kéri, mutassa meg az aktuális, valós tartózkodási helyét élő mozgóképen” – mondja a biztonsági szakértő, aki szerint a szökést lehetővé tévő üzemzavarnál sokkal gyakoribb hibatípus a fals riasztás.
A rendszer működését hosszú távon az is ellehetetlenítheti, ha sok a téves riadójelzés. Vagyis ha a program olyankor is szökést észlel, amikor nem történik ilyen. Ez ugyanaz, mint amit járókelőként mi is tapasztalhatunk, hogy némelyik autóriasztó akkor is bekapcsol, amikor senki nincs a jármű körül, és nem akarják ellopni. Ha rendszeresen előfordul ez a jelenség, az egyrészt bosszantó, másrészt előbb-utóbb az ok nélkül farkast kiáltó pásztorfiú esetéhez hasonló pszichológiai helyzetet idéz elő. Vagyis lanyhul a riasztott személyek ébersége, abból indulnak ki: biztos megint csak vaklárma. Ráadásul egy ilyen kivonulásnak, ellenőrzésnek a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtás részéről költsége van, és feleslegesen köti le a személyi állományt. Érdemes volna utánanézni, hogy a gyakorlatban, valamint a konkrét szerződések alapján van-e valamilyen következménye annak, ha a fals riasztások száma túllép egy bizonyos arányt vagy esetszámot
– adott egy tippet a magánbiztonsági területen dolgozó forrásunk.
Ez alapján fel is tettük kérdéseinket az ORFK-nak:
- Hány olyan eset volt, amikor a nyomkövető rendszer sikeresen jelzett?
- Hányszor történt úgynevezett fals riasztás, amikor a házi őrizetben lévő személy valójában nem akart volna elszökni, kibújni a megfigyelés alól, a rendszer mégis ezt jelezte?
- Hány esetben történt olyan, mint a sajtóban ismertté vált ügyben, hogy az illető elhagyta a tartózkodási helyéül kijelölt ingatlant, de a rendszer mégsem riasztott?
„Arra vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, hogy a rendőri intézkedést igénylő jelzések közül mennyi volt a fals, illetve hány esetben történt, hogy a terhelt úgy hagyta el a számára kijelölt ingatlant, hogy a rendszer nem jelzett” – válaszolták. Arról is érdeklődtünk: a rendszer összes meghibásodását automatikusan jelentenie kell a Communication Technologies Kft.-nek az ORFK felé, illetve hány ilyen hibajelentés volt? Ez ügyben a cég megkeresését javasolta a rendőrség. Megkerestük, de hiába: erre a kérdésre nem válaszoltak. Azt is szerettük volna megtudni a rendőrségtől, hogy a szerződés megkötése óta hányszor alkalmazták ezt a rendszert. „A kért adatokra vonatkozó leválogatást a rendőrség nem végez” – érkezett a válasz.
De még mindig jobban jártunk az ORFK-val, ugyanis a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság azt közölte:
A kérdéseit biztonsági okokból nem áll módunkban megválaszolni. (…) A kérdéseire adandó válaszok nem minősülnek közérdekű adatoknak.
A korábban feltett kérdéseinkre ugyanakkor válaszoltak. „A rendőrségi nyomkövető rendszer és a büntetés-végrehajtás által használt reintegrációs őrizet szabályainak ellenőrzésére szolgáló rendszer természetesen nem azonos, mint ahogyan a «házi őrizet» sem azonos a reintegrációs őrizettel” – magyarázta a BVOP. „Elektronikus nyomkövető rendszert a rendőrség és a büntetés-végrehajtás is használ, de amíg a rendőrök a folyamatban lévő büntetőeljárás időtartama alatt kényszerintézkedésként, addig mi – megfelelő jogszabályi feltételek fennállás a esetén – a kiszabott szabadságvesztés büntetés utolsó szakaszában alkalmazható úgynevezett reintegrációs őrizet szabályainak betartására használjuk” – tették hozzá.
„A büntetés-végrehajtási szervezet a reintegrációs őrizet ellenőrzéséhez szolgáló végponti eszközök (reintegrációs kar-vagy lábperec) tárgyában valóban kötött szerződést a Communication Technologies Kft-vel, de ennek semmi köze sincsen az informatikai rendszer üzemeltetéséhez” – fogalmaz a BVOP, amely Elektronikus Távfelügyeleti Rendszer üzemeltetése és karbantartása tárgyában 2020. október 26-án nettó 482 millió 976 ezer forint értékben szerződött a Communication Technologies Kft.-vel.
Eltussolhatók-e a nyomkövető rendszer hibái?
A cégnél is érdeklődtünk a nyomkövető rendszerrel, illetve annak meghibásodásával kapcsolatban, valamint a konkrét szerződésekről is.
„A Communication Technologies Kft. 100 százalékos leányvállalata a Valberg Nyrt.-nek, mely cég részvényei a BÉT Xtend szekciójában be vannak vezetve. A tőzsdei jelenlét teljes transzparenciát feltételez és követel meg. Ennek következtében a Communication Technologies minden jelentős szerződéséről minden olyan információt közzétettünk és a jövőben is közzéteszünk, amelyek a vonatkozó jogszabályok szerint megoszthatók és kötelezően megosztandók a nyilvánossággal” – közölte a cég, a szerződések részleteivel, érvényességével kapcsolatos információkkal kapcsolatban a tőzsde honlapját figyelmünkbe ajánlva.
Az említett megállapodások keretében cégünk technikai szolgáltatói és értékesítési tevékenységet végez, melynek az ön által említett részleteiről nem tudunk felvilágosítást adni
– mondta Neuman Péter ügyvezető.
Így aztán a fentebb már idézett biztonsági szakértő forrásunkat kérdezve próbáltunk rálátni, hogyan működik a nyomkövető rendszer, s mi a leggyakoribb hiba a már korábban említett fals riasztáson túl.
„A másik hiba az, mikor a rendszer akkor sem riaszt, amikor az őrizetes jogosulatlanul elhagyta a területet. Sikeres szökésnek akkor van komoly esélye, amennyiben a rendszer hosszú ideig nem tud jelezni. Kisebb hibák minden rendszerben bármikor előfordulhatnak, de ezeket általában egy frissítés vagy újraindítás megoldja, illetve az ügyeletes rendszergazda hamar kijavítja. Teljesen más szintű kockázat viszont, ha a rendszert külső támadás éri például egy zsarolóvírus formájában. Egy ilyen helyzet a rendszer üzemeltetőjét komoly dilemma elé állíthatja. A program, illetve a rendszer műszaki felügyelete az ő dolga, így a hibaelhárítás is. Ha gyorsan ki tudja javítani, akkor megteheti, hogy nem szól a dologról, hiszen megoldotta házon belül. Ám ha elhúzódó üzemzavarról beszélünk, akkor értesíteni kell a megrendelőt, ez esetben a rendőrséget. A kérdés az: mikor, illetve milyen jellegű hiba esetén kell azonnal értesíteni a rendszert használó intézményt? Nem fordulhat-e elő, illetve kizárja-e a szerződés, hogy egy olyan hibát, ami hosszabb ideig fennállt, de látható nyoma nem volt, vagyis szökéshez nem vezetett, eltussoljanak, vagyis eltitkoljanak a megrendelő elől?” – kérdezi forrásunk, rámutatva a dolog mélyebb összefüggéseire is.
Ha valaki elnyert egy szerződést, szeretné azt meg is tartani. Egy vírusfertőzés vagy hackertámadás olyan előre nem látható külső tényező, amiért a szolgáltató cég jogilag nem felelős. Ugyanakkor az már legitim módon felvethető kérdés, hogy egy ilyen helyzetben vajon megtettek-e mindent annak érdekében, hogy mielőbb elhárítsák a hibát, illetve a védelmi rendszerük megfelelően reagált-e a támadásra?
– mondja forrásunk.
2019 novemberétől 2021 márciusáig
„Az látható, hogy ez a cég elég jól be van kötve ehhez a kormányhoz. Nyilván vannak olyan nemzetközi biztonsági cégek, amelyek ugyanolyan jól vagy még jobban is el tudnák látni ezt a feladatot, de a hatalomnak valószínűleg prioritás volt, hogy egy hozzá közeli szereplőt hozzon helyzetbe” – véli a forrásunk.
NER-háttér: Köves Slomótól Tasnádi Lászlón át Habony Árpádig
Ráadásul nem Tasnádi az egyetlen belügyi hátterű személy a cégben. Az alapító Hetényi László az Opten cégadatai alapján a többségi tulajdonos Neuman Péter mellé 2017 decemberében újra beszállt a kft.-be, és egészen 2022 augusztusáig – tehát egy ideig a rendszerváltás előtt III/II-es operatív tisztként tevékenykedő Tasnádi exállamtitkárral, Pintér Sándor régi bizalmasával együtt – volt a Communication Technologies egyik társtulajdonosa. Hetényi a rendőrtiszti főiskolán végzett, majd 1979 és 1988 között a Belügyminisztérium hivatásos tisztje volt – derül ki a Direkt36 a céggel is foglalkozó 2022. szeptemberi riportjából. A 2018 áprilisától 2019 szeptemberéig a 168 Órát kiadó cégnél, a Telegráf Kiadó Kft.-nél is ügyvezető Neuman Péternél ugyancsak felvetődött, hogy vannak nemzetbiztonsági kapcsolatai. 2018 tavaszán a Neuman vezette cég által tulajdonolt 168 Óra szervezett konferenciát Budapest, az élhető város címmel. A rendezvénnyel kapcsolatban Neuman felvetette, hogy meg kellene hívni előadónak egy barátját, egy volt titkosszolgálati vezetőt, aki korábban a magyar kibervédelmet is felügyelte. „Nem értettük, hogy miért ragaszkodik hozzá ennyire, ráadásul alig kapcsolódott a konferencia témájához” – emlékezett vissza a Direkt36 cikke szerint a hetilap egyik akkori munkatársa.
A Direkt36 riportja nem említi, de a 2018.május 23-án tartott konferencián Zala Mihály az Ernst and Young részéről Biztonságos város, városbiztonság? címmel tartott előadást. Zala 2014-ig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökeként az E-biztonsági Intelligencia Központ létrehozásán dolgozott, előtte az Információs Hivatal egyik igazgatója volt. Minden bizonnyal ő lehetett a riportban említett titkosszolgálati vezető. A Neuman által vezetett cég által szervezett konferencián erős kormányközeli túlsúly érvényesült: az előadók olyan cégeket képviseltek, mint az állami Lechner Tudásközpont és a Mol. A rendezvényt Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos nyitotta meg, és Tóth József szocialista angyalföldi polgármester volt az egyetlen ellenzéki. A Direkt 36 szerint a Neuman „Slomóék küldöttje volt a lapnál.” Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget vezető Köves Slomó rabbiról van szó, aki a 2018-as kampányban nyíltan a kormánypártokat támogatta, és a Telegráfot tulajdonló, az EMIH-hez kötődő Brit Media Kft.-n keresztül kapcsolódott a laphoz. Neuman Péternek tehát a nemzetbiztonsági kapcsolatokon túl politikai háttere is lehetett.
A cikk felsorolja, mi mindent nyert az elmúlt években a Communication Technologies:
- 2018 májusában egy nettó 1,4 milliárdos tendert az ORFK-tól meghívásos pályázaton „elektronikus házi őrizeti rendszer leszállítására.”
- A BVOP-tól egy nettó közel 2 milliárdos értékű közbeszerzést tárgyalásos eljárásban.
- A Készenléti Rendőrségnek ők szállíthattak kriminalisztikai-bűnügyi nyomrögzítő eszközöket.
- Ezt követően a Rogán Antal alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség 204 milliárdos keretszerződéskötésébe is befértek
A képet árnyalja, hogy Neuman már az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején is jutott állami megbízásokhoz. Így 2007-ben a Pesti Csoport Kft. (melynek 2001 márciusától 30 százalékban tulajdonosa) „az e-sztrádadíjjal kapcsolatos 42 milliós kommunikációs tender egyik nyertese volt.” Persze ez a 42 millió aprópénz a nyomkövetős közbeszerzésen nyert 27 milliárdhoz képest. „Egy ellenzéki politikai tanácsadó a Direkt36-nak úgy emlékezett vissza, hogy ő még Medgyessy Péter 2002-es kampányának egyik miniszterelnök-jelölti kommunikációs tréningjéről ismeri Neumant” – írják a riportban.
Vagyis olyan vállalkozóról beszélhetünk, aki mindkét oldalra nyitott, illetve a mindenkori hatalmon lévőkkel igyekszik jó viszonyt ápolni. Hasonló „kétoldali nyitottságról” tanúskodik a Direkt36 riportjában meg nem nevezett, de az ott közöltek alapján beazonosítható Zala Mihálynak az államigazgatásban befutott, kormányokon átívelő pályafutása is. Zala 1998 és 2005 között (vagyis Orbán Viktor, Medgyessy és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt is) az Információs Hivatal, vagyis a hírszerzés költségvetéséért, pénzügyeiért, illetve személyzeti, valamint oktatásért felelős igazgatója volt. 2005 és 2014 között (tehát a Gyurcsány-, Bajnai- és Orbán-kabinetek idején egyaránt) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) elnöke. És mielőtt az Ernst and Young kiberbiztonsági tanácsadó üzletágának igazgatója lett volna, a Magyar Államkincstárnál miniszteri biztosként a szervezet informatikai szakrendszereinek áttekintéséért volt felelős.
Az NBF Elektronikus Biztonsági Osztálya végzi például az állami szerveknél a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerek és a rejtjeltevékenység hatósági engedélyezését, illetve a titkos, szigorúan titkos, valamint a külföldi bizalmas vagy annál magasabb minősítési szintű adatokat elektronikusan kezelő rendszerek úgynevezett kompromittáló kisugárzás elleni védelmének mérését. (Az elektromos eszközök elektromágneses jeleket bocsátanak ki, melyekből bizonyos eszközökkel lemásolhatók az eszközön lévő adatok.)
Neuman is régóta foglalkozik kiberbiztonsággal, LinkedIn-adatlapja szerint már 2000-től egy red-stars.com nevű, honlapja szerint ugyancsak kiberbiztonsággal foglalkozó osztrák cégnek dolgozott. A tengerentúlon is otthonosan mozog, a Magyarországon 1987-ben fizikából szerzett diploma után ugyanezt tanulta az Egyesült Államokban, a Massachusetts Institute of Technology-ban. Már a 2022-es értéktőzsdei hírben is szerepel, hogy a Communication Technologies-nél az állami szektor felé való kitettségüket „olyan, hasonló területen mozgó cégek felvásárlásával csökkentenék, amelyek a magánszektorban aktívak.” 2023. november 27-án jelent meg a BÉT honlapján a hír, hogy a Communication Technologies az Észtországban bejegyzett Black Cell International Osaühing nevű cégtől megvásárolta az Egyesült Királyságban bejegyzett Black Cell Cybersecurity Services UK Ltd-t. Mindez a közlemény szerint lehetőséget ad arra, „hogy a társaság és a cégcsoport – terveivel összhangban – élvonalbeli kiberbiztonsági szolgáltatásokkal is megjelenjen európai, afrikai, valamint közel-keleti piacokon.” A Black Cell Magyarországon is jelen van, az észt cég honlapja szerint a Black Cell Magyarország képviseli őket Budapesten, melynek tulajdonosa, Gyebnár Gergő volt felelős a budapesti vizes világbajnokság kiberbiztonságáért.
A Communication Technologies-t tulajdonló Valberg Nyrt. tulajdonosa az Opten céginformációs rendszere szerint
- 48,77 százalékban a már említett, belügyes hátterű Hetényi László,
- 29,33 százalékban Neuman Péter,
- 17, 9 százalékban pedig a Média Laboratórium Kft, amely a többségi cégtag Neuman Péter mellett a SINE QUA NON TRUST Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. kezében van.
Ez utóbbi cég többségi tulajdonosa a Békés Balázs Ügyvédi Iroda. Az akkor még Simicska Lajos kezében lévő, és a kormánnyal szemben kritikussá vált Magyar Nemzet 2017 júniusában arról írt: egy Hongkongból érkező, Ferihegyen landoló magángépből Habony Árpád szállt ki, s az informális miniszterelnöki tanácsadó mellett a fedélzeten volt még „Békés Balázs nemzetközi adótanácsadó és ügyvéd, továbbá Csányi Sándor OTP-elnök és Demján Sándor közös vállalatának, a Granit Polus Groupnak a jogi alelnöke, Sallay András is.”
A Szabad Európa 2022. márciusi riportja szerint „Békés munkatársai is közel állnak a kormányhoz. Tanácsadó cégének egyik jogásza épp az idén év elején igazolt át a Pénzügyminisztériumba. Békés tavaly augusztusban alapított egy bizalmi vagyonkezelő céget, ebben üzlettársa az a Billwachs Tibor, aki a kormányközeli Hír TV rendszeres pénzügyi szakértője.” Vagyis a Communication Technologies NER-es hátterére a cég jelenlegi tulajdonosi köre alapján is vannak bizonyítékok.
