Lázár János építési és közlekedési miniszter április 3-án rövid Facebook-posztban számolt be arról, hogy az értékes stúdiók, illetve használható vagy átalakítható egykori rádióépületek kitörlésével megépíteni vágyott új Pázmány-kampusz kapcsán úgy gondolják: a projekt megvalósíthatatlan anélkül, hogy a helyiekkel egyeztetnének. Ezeken a megbeszeléseken pedig az érintettek elmondhatják, hogy az állam hogyan kárpótolhatja őket a kellemetlenségekért.
Ők mondják el, hogyan kárpótoljuk őket az építkezés okozta kellemetlenségért: mely homlokzatok vagy utcák újuljanak meg, mélygarázst vagy parkolóházat építsünk és hogy hozzunk-e létre több közparkot.
Szakmai vitát persze folytathatunk az új sportcsarnokról, kollégiumról vagy éppen az egykori Rádió épületéről, két dolgot azonban már most is biztosan tudunk:
az egyetem új campusát megépítjük,
csak a helyiek mondhatják meg, hogyan fejlesszük a környéket
– olvasható a négysoros írásban, amit másfél hónappal azután tették közzé, hogy többek közt mi is megírtuk: újraindulnak a kormány, illetve a kerület közti tárgyalások, amik első lépéseként Lánszki Regő építészeti államtitkár, illetve Rádai Dániel alpolgármester találkozott egymással.
Az egyeztetések – amelyekbe egy februári ígéret szerint rövidesen a civileket is bevonták – eredményeiről azóta semmit sem tudni, a várható munkákról azonban újabb részletekre is fény derült: az állam teljesen átformálná a tömböt körülvevő közlekedési rendet, ezt pedig sem Józsefváros, sem a Budapest Közút nem ellenzi.
A két kiemelt műemlék, a sok eredeti, illetve értékes részletet őrző – ezeket itt mutattuk be – Esterházy-, illetve a Károlyi-palota felújítását is magával hozó, a Stúdiópalotából viszont szinte csak a főhomlokzatot érintetlenül hagyó munkák közül egyelőre sem a bontás, sem az építés nem kezdődött meg, hiszen az ügy továbbra sem jutott nyugvópontra. Lázár sorai ugyanakkor valószínűsítettték, hogy
Az egyeztetések tartalmával kapcsolatban épp ezért kérdéssel fordultunk az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM), valamint Józsefváros Önkormányzatához.
A tárcának mindössze két órára volt szüksége a válaszadáshoz, bár az csak egyetlen mondatot foglalt magában:
Több miniszteri, nagyon sok államtitkári és még annál is több tervezői egyeztetést folytattunk a VIII. kerületi önkormányzattal. A Pázmány Campussal kapcsolatos társadalmi egyeztetést pedig a Facebook-posztban leírtak szerint kívánjuk bonyolítani.
A kerület vezetése minden részletre kiterjedő reakciót juttatott el a szerkesztőségünkhöz, amiből egyértelműen kiderült, hogy az elmúlt másfél évben hét, legalább az állam, illetve Józsefváros közt zajló találkozóra került sor: eszerint
- 2022. október 26-án Lázár János miniszter, Lánszki Regő építészeti államtitkár, Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, Pikó András polgármester, illetve Rádai Dániel alpolgármester találkozott (Pikó kezdeményezésére), és kért tájékoztatást a kerületet érintő állami beruházásokról,
- 2024. február 13-án Lázár, Pikó és Rádai mellett Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese ült össze, rögtön azután, hogy Pikó kérte a 2023 decemberi közmeghallgatással megkezdett út folytatását. A találkozón kiderült, hogy az állam nyitott a társadalmi egyeztetésre.
- Február 15-én Lánszki és Rádai mellett Barta Ferenc kerületi főépítész tűnt fel ugyanabban a tárgyalóban, de csak azért, hogy előkészítsék a március 4-re tervezett, az alpolgármester által korábban az államtitkárnak elküldött konfliktuspontokat kibeszélő találkozót,
- március 4-én Lázár, Lánszki, Pikó, Rádai és Barta mellett Nyul Zoltán magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkár, a józsefvárosi Fidesz három tagja – a januárban az ellenzéki vezetéssel együtt a Kormányhivatal döntése ellen szavazó Szilágyi Demeter és Vörös Tamás, valamint Vitályos Fanni –, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE), valamint a Nyugdíjasok a Palotanegyedért Egyesület képviselői megegyeztek arról, hogy a lakók bevonásával tavasszal lezajlik a társadalmi egyeztetés,
- március 13-án Lánszki, Nyul, Rádai, Barta, illetve a Közösségi Részvételi Iroda két munkatársa együtt tető alá hoztak az első operatív egyeztetést a táradalmi egyeztetésről, miután az önkormányzat megküldte az ehhez szükséges dokumentumokat,
- március 18-án Lánszki, Nyul, Rádai, valamint az ÉKM, illetve a kerületvezetés néhány munkatársa túl voltak a második operatív egyeztetésen,
- március 27-én Csepreghy, Lánszki, Nyul és Rádai pedig a miniszterhelyettes meghívására az ÉKM-ben találkoztak, ahol Rádai elmondta: az önkormányzat elindítja a társadalmi egyeztetést.
Ez rövidesen meg is történik, hiszen a kerület április 4-én, csütörtökön közzétett hírében bejelentette: április 10. és május 10. között véleményezhetőek a tervek, ebben az egy hónapos időszakban pedig két lakossági fórumot is megvalósítanak. Az önkormányzatnak ezzel két fő célja van: egyrészt szeretnék megismerni, majd képviselni a lakosság véleményét, másrészt pedig a visszajelzések tükrében, még a bontási munkák megkezdése előtt szeretnék kezdeményezni a tervek lehetséges módosítását.
Felvetődik a kérdés, hogy volt-e bármiféle eredménye ezeknek a találkozóknak – az ÉKM-ről erre nem kaptunk választ, Józsefváros azonban kijelentette: a beruházást érintő érdemi döntéseket az elhangzott ígéretek érdemben nem változtatták meg.
Pikó András polgármester ez idő alatt kérte a bontási közbeszerzés, illetve az építési engedélyezési eljárás szüneteltetését, de végül csak utóbbi történt meg: azt az építtető kérésére azt felfüggesztették. Ez a státusz legfeljebb hat hónapig tartható fenn.
Az előző év végén több cikkben is jeleztük, hogy a kerület több közigazgatási perben, illetve az Alkotmánybíróságon át is megpróbálja megállítani a bontást, ezekkel az ügyekkel kapcsolatban Józsefvárosnak azonban továbbra sincs információja, épp úgy, ahogyan
Az önkormányzat levelében hozzátette: egy ideje elvesztették a beruházással kapcsolatban korábban meglévő, a helyi védettséggel, a változtatási tilalommal, valamint a közútkezeléssel kapcsolatos jogaikat, változás pedig ezek terén sem történt, így a pozitívumok jelenleg kimerülnek abban, hogy szóbeli ígéretet kaptak a társadalmi egyeztetésre, valamint a lakosságot érintő kompenzálásra.
A lapunkhoz korábban eljutott információk szerint az ÉKM nem fogadta el Józsefváros a társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos ajánlatát, így erről is kérdeztük a kerület vezetését: reakciójuk szerint ők konkrét együttműködési megállapodás-tervezettel, valamint menetrend- és kérdőív-tervezettel keresték a minisztériumot, valamint a tulajdonos Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát (MKPK), a tárca azonban az MKPK álláspontjára hivatkozva úgy kívánta szűkíteni a kérdések körét, ami Pikóék számára nem volt elfogadható. A problémát ebben az esetben az okozta, hogy a minisztérium csak a beruházás néhány elemére, így a sportcsarnokra, illetve a kollégiumépületre kérdezett volna rá, a projektnek ezek pedig csak kis részét képezik.
A püspöki konferenciával a kerületnek semmilyen kommunikációja sem volt, a közös társadalmi egyeztetés előkészítésének a folyamatát az önkormányzat épp ezért felfüggesztette, és saját maga indította el az egyeztetést, amire most van szükség, hiszen ez az utolsó lehetőség, hogy a lakók beleszólhassanak a folyamatba.
A Pikó András és Rádai Dániel által a március 28-i képviselő-testületi ülésre beterjesztett tájékoztatás ennél is egzaktabban fogalmazott:
Több tárgyalási forduló után be kell látnunk, hogy a társadalmi egyeztetésre való elvi nyitottság mellett a kormány képviselői ebben az ügyben nem tartják magukat illetékesnek. […] a minisztérium képviselői […] olyan tartalmi elemek kihagyását javasolták, amelyek kiüresítenék a társadalmi egyeztetés folyamatát, hiszen az általuk szorgalmazott szűkítéssel a környéken élő lakosok számára fontos témákat és problémákat nem tartalmazhatná a társadalmi egyeztetés részét képező kérdőív. Egy ilyen korlátozott tartalmú társadalmi egyeztetés inkább növeli a beruházás körüli információhiányt, és a környékbeliek jogos félelmeit és aggodalmait. Ezt mind a beruházás elfogadottsága, mind a beruházásban érdekelt szervezetek hitelessége miatt szeretnénk elkerülni.
A dokumentumban a polgármester március 25-én Lázár Jánosnak küldött, a kerület az egyeztetések szüneteltetéséről szóló levele is teljes hosszában olvasható (a 19. oldalon), amiben Pikó így fogalmaz:
Több tárgyalási forduló tapasztalatai alapján úgy látom, ehhez nemhogy közelebb jutottunk volna, inkább távolabb kerültünk. A legfontosabb döntéshozók, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem vesz részt a társadalmi egyeztetés folyamatát meghatározó tárgyalásokon, és miniszter úr, valamint Lánszki Regő államtitkár úr is egyértelművé tette számunkra azt, hogy ennek elérésében a kormány nem tekinti magát illetékesnek. […] tájékoztatom Miniszter Urat, hogy a megrendelők válaszáig szüneteltetni kívánjuk a részvételünket a társadalmi egyeztetésről szóló kétoldalú egyeztetéseken, abban a reményben, hogy a megrendelők pozitív válaszainak kézhezvétele után, már velük kiegészülve tudjuk folytatni a munkát.
A tervezett kampusz kapcsán februárban írtuk meg, hogy az építése nagy forgalomtechnikai változásokat is okozna a környéken, azt pedig már korábban is lehetett tudni, hogy a munkákhoz szükséges gépek jókora nyomást helyeznek majd az úthálózatra. A kerületet ezekkel a változásokkal, illetve várható hatásokkal kapcsolatban is kérdeztük: válaszuk ezen a téren már egy fokkal pozitívabb volt, hiszen a járművek súlykorlátozás alóli, a bontás és építés idejére való felmentéséről ugyan a Kormányhivatal dönt majd (ez a jog korábban a kerületek kezében volt), ehhez pedig nem kell figyelembe venniük az önkormányzati rendeleteket, a minisztérium márciusban azonban ígéretet tett arra, hogy a Szentkirályi utca forgalmi rendjének tervezett változtatását az egész Palotanegyed úthálózata szempontjából fogják vizsgálni.
