Kultúra ismeretlen budapest

Nem haladnak a kormány, a kerület, illetve a civilek közt a Pázmány-kampusz miatt elindult egyeztetések

ÉTDR
ÉTDR
A minisztérium arról számolt be, hogy rengeteg találkozót tartottak, a kerület viszont árnyalta az első hallásra pozitívnak tűnő hírt.

Lázár János építési és közlekedési miniszter április 3-án rövid Facebook-posztban számolt be arról, hogy az értékes stúdiók, illetve használható vagy átalakítható egykori rádióépületek kitörlésével megépíteni vágyott új Pázmány-kampusz kapcsán úgy gondolják: a projekt megvalósíthatatlan anélkül, hogy a helyiekkel egyeztetnének. Ezeken a megbeszeléseken pedig az érintettek elmondhatják, hogy az állam hogyan kárpótolhatja őket a kellemetlenségekért.

Ők mondják el, hogyan kárpótoljuk őket az építkezés okozta kellemetlenségért: mely homlokzatok vagy utcák újuljanak meg, mélygarázst vagy parkolóházat építsünk és hogy hozzunk-e létre több közparkot.

Szakmai vitát persze folytathatunk az új sportcsarnokról, kollégiumról vagy éppen az egykori Rádió épületéről, két dolgot azonban már most is biztosan tudunk:

az egyetem új campusát megépítjük,
csak a helyiek mondhatják meg, hogyan fejlesszük a környéket

– olvasható a négysoros írásban, amit másfél hónappal azután tették közzé, hogy többek közt mi is megírtuk: újraindulnak a kormány, illetve a kerület közti tárgyalások, amik első lépéseként Lánszki Regő építészeti államtitkár, illetve Rádai Dániel alpolgármester találkozott egymással.

Az egyeztetések – amelyekbe egy februári ígéret szerint rövidesen a civileket is bevonták – eredményeiről azóta semmit sem tudni, a várható munkákról azonban újabb részletekre is fény derült: az állam teljesen átformálná a tömböt körülvevő közlekedési rendet, ezt pedig sem Józsefváros, sem a Budapest Közút nem ellenzi.

ÉTDR A Szentkirályi utca egy része a jövőben térré válhat majd.

A két kiemelt műemlék, a sok eredeti, illetve értékes részletet őrző – ezeket itt mutattuk be – Esterházy-, illetve a Károlyi-palota felújítását is magával hozó, a Stúdiópalotából viszont szinte csak a főhomlokzatot érintetlenül hagyó munkák közül egyelőre sem a bontás, sem az építés nem kezdődött meg, hiszen az ügy továbbra sem jutott nyugvópontra. Lázár sorai ugyanakkor valószínűsítettték, hogy

a háttérben tárgyalások folynak, a Palotanegyed lakóinak, illetve a szakmának pedig lehetősége van, vagy lesz a projekt irányát befolyásolni.

Az egyeztetések tartalmával kapcsolatban épp ezért kérdéssel fordultunk az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM), valamint Józsefváros Önkormányzatához.

A tárcának mindössze két órára volt szüksége a válaszadáshoz, bár az csak egyetlen mondatot foglalt magában:

Több miniszteri, nagyon sok államtitkári és még annál is több tervezői egyeztetést folytattunk a VIII. kerületi önkormányzattal. A Pázmány Campussal kapcsolatos társadalmi egyeztetést pedig a Facebook-posztban leírtak szerint kívánjuk bonyolítani.

A kerület vezetése minden részletre kiterjedő reakciót juttatott el a szerkesztőségünkhöz, amiből egyértelműen kiderült, hogy az elmúlt másfél évben hét, legalább az állam, illetve Józsefváros közt zajló találkozóra került sor: eszerint

  • 2022. október 26-án Lázár János miniszter, Lánszki Regő építészeti államtitkár, Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, Pikó András polgármester, illetve Rádai Dániel alpolgármester találkozott (Pikó kezdeményezésére), és kért tájékoztatást a kerületet érintő állami beruházásokról,
  • 2024. február 13-án Lázár, Pikó és Rádai mellett Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese ült össze, rögtön azután, hogy Pikó kérte a 2023 decemberi közmeghallgatással megkezdett út folytatását. A találkozón kiderült, hogy az állam nyitott a társadalmi egyeztetésre.
  • Február 15-én Lánszki és Rádai mellett Barta Ferenc kerületi főépítész tűnt fel ugyanabban a tárgyalóban, de csak azért, hogy előkészítsék a március 4-re tervezett, az alpolgármester által korábban az államtitkárnak elküldött konfliktuspontokat kibeszélő találkozót,
  • március 4-én Lázár, Lánszki, Pikó, Rádai és Barta mellett Nyul Zoltán magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkár, a józsefvárosi Fidesz három tagja – a januárban az ellenzéki vezetéssel együtt a Kormányhivatal döntése ellen szavazó Szilágyi Demeter és Vörös Tamás, valamint Vitályos Fanni –, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE), valamint a Nyugdíjasok a Palotanegyedért Egyesület képviselői megegyeztek arról, hogy a lakók bevonásával tavasszal lezajlik a társadalmi egyeztetés,
  • március 13-án Lánszki, Nyul, Rádai, Barta, illetve a Közösségi Részvételi Iroda két munkatársa együtt tető alá hoztak az első operatív egyeztetést a táradalmi egyeztetésről, miután az önkormányzat megküldte az ehhez szükséges dokumentumokat,
  • március 18-án Lánszki, Nyul, Rádai, valamint az ÉKM, illetve a kerületvezetés néhány munkatársa túl voltak a második operatív egyeztetésen,
  • március 27-én Csepreghy, Lánszki, Nyul és Rádai pedig a miniszterhelyettes meghívására az ÉKM-ben találkoztak, ahol Rádai elmondta: az önkormányzat elindítja a társadalmi egyeztetést.

Ez rövidesen meg is történik, hiszen a kerület április 4-én, csütörtökön közzétett hírében bejelentette: április 10. és május 10. között véleményezhetőek a tervek, ebben az egy hónapos időszakban pedig két lakossági fórumot is megvalósítanak. Az önkormányzatnak ezzel két fő célja van: egyrészt szeretnék megismerni, majd képviselni a lakosság véleményét, másrészt pedig a visszajelzések tükrében, még a bontási munkák megkezdése előtt szeretnék kezdeményezni a tervek lehetséges módosítását.

Építési engedélyezési tervcsomag Az építési engedélyre váró kampusz távlati képe, előtérben a Nemzeti Múzeummal.

Felvetődik a kérdés, hogy volt-e bármiféle eredménye ezeknek a találkozóknak – az ÉKM-ről erre nem kaptunk választ, Józsefváros azonban kijelentette: a beruházást érintő érdemi döntéseket az elhangzott ígéretek érdemben nem változtatták meg.

Pikó András polgármester ez idő alatt kérte a bontási közbeszerzés, illetve az építési engedélyezési eljárás szüneteltetését, de végül csak utóbbi történt meg: azt az építtető kérésére azt felfüggesztették. Ez a státusz legfeljebb hat hónapig tartható fenn.

Az előző év végén több cikkben is jeleztük, hogy a kerület több közigazgatási perben, illetve az Alkotmánybíróságon át is megpróbálja megállítani a bontást, ezekkel az ügyekkel kapcsolatban Józsefvárosnak azonban továbbra sincs információja, épp úgy, ahogyana bontás és építés környezeti, statikai hatástanulmányainak megállapításairól (már ha vannak ilyenek), illetve a bontási folyamat mikéntjéről sem.

Farkas Norbert / 24.hu A számtalan 1956-os fotón feltűnő homlokzat mögött csak egy néhány lépés mélységű szakasz maradhat majd állva.

Az önkormányzat levelében hozzátette: egy ideje elvesztették a beruházással kapcsolatban korábban meglévő, a helyi védettséggel, a változtatási tilalommal, valamint a közútkezeléssel kapcsolatos jogaikat, változás pedig ezek terén sem történt, így a pozitívumok jelenleg kimerülnek abban, hogy szóbeli ígéretet kaptak a társadalmi egyeztetésre, valamint a lakosságot érintő kompenzálásra.

A lapunkhoz korábban eljutott információk szerint az ÉKM nem fogadta el Józsefváros a társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos ajánlatát, így erről is kérdeztük a kerület vezetését: reakciójuk szerint ők konkrét együttműködési megállapodás-tervezettel, valamint menetrend- és kérdőív-tervezettel keresték a minisztériumot, valamint a tulajdonos Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát (MKPK), a tárca azonban az MKPK álláspontjára hivatkozva úgy kívánta szűkíteni a kérdések körét, ami Pikóék számára nem volt elfogadható. A problémát ebben az esetben az okozta, hogy a minisztérium csak a beruházás néhány elemére, így a sportcsarnokra, illetve a kollégiumépületre kérdezett volna rá, a projektnek ezek pedig csak kis részét képezik.

Pázmány Campus A Károlyi-palota (középen) Múzeum utca felől látható egykori díszkertjét a tervek szerint nem építik majd vissza.

A püspöki konferenciával a kerületnek semmilyen kommunikációja sem volt, a közös társadalmi egyeztetés előkészítésének a folyamatát az önkormányzat épp ezért felfüggesztette, és saját maga indította el az egyeztetést, amire most van szükség, hiszen ez az utolsó lehetőség, hogy a lakók beleszólhassanak a folyamatba.

A Pikó András és Rádai Dániel által a március 28-i képviselő-testületi ülésre beterjesztett tájékoztatás ennél is egzaktabban fogalmazott:

Több tárgyalási forduló után be kell látnunk, hogy a társadalmi egyeztetésre való elvi nyitottság mellett a kormány képviselői ebben az ügyben nem tartják magukat illetékesnek. […] a minisztérium képviselői […] olyan tartalmi elemek kihagyását javasolták, amelyek kiüresítenék a társadalmi egyeztetés folyamatát, hiszen az általuk szorgalmazott szűkítéssel a környéken élő lakosok számára fontos témákat és problémákat nem tartalmazhatná a társadalmi egyeztetés részét képező kérdőív. Egy ilyen korlátozott tartalmú társadalmi egyeztetés inkább növeli a beruházás körüli információhiányt, és a környékbeliek jogos félelmeit és aggodalmait. Ezt mind a beruházás elfogadottsága, mind a beruházásban érdekelt szervezetek hitelessége miatt szeretnénk elkerülni.

A dokumentumban a polgármester március 25-én Lázár Jánosnak küldött, a kerület az egyeztetések szüneteltetéséről szóló levele is teljes hosszában olvasható (a 19. oldalon), amiben Pikó így fogalmaz:

Több tárgyalási forduló tapasztalatai alapján úgy látom, ehhez nemhogy közelebb jutottunk volna, inkább távolabb kerültünk. A legfontosabb döntéshozók, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nem vesz részt a társadalmi egyeztetés folyamatát meghatározó tárgyalásokon, és miniszter úr, valamint Lánszki Regő államtitkár úr is egyértelművé tette számunkra azt, hogy ennek elérésében a kormány nem tekinti magát illetékesnek. […] tájékoztatom Miniszter Urat, hogy a megrendelők válaszáig szüneteltetni kívánjuk a részvételünket a társadalmi egyeztetésről szóló kétoldalú egyeztetéseken, abban a reményben, hogy a megrendelők pozitív válaszainak kézhezvétele után, már velük kiegészülve tudjuk folytatni a munkát.

A tervezett kampusz kapcsán februárban írtuk meg, hogy az építése nagy forgalomtechnikai változásokat is okozna a környéken, azt pedig már korábban is lehetett tudni, hogy a munkákhoz szükséges gépek jókora nyomást helyeznek majd az úthálózatra. A kerületet ezekkel a változásokkal, illetve várható hatásokkal kapcsolatban is kérdeztük: válaszuk ezen a téren már egy fokkal pozitívabb volt, hiszen a járművek súlykorlátozás alóli, a bontás és építés idejére való felmentéséről ugyan a Kormányhivatal dönt majd (ez a jog korábban a kerületek kezében volt), ehhez pedig nem kell figyelembe venniük az önkormányzati rendeleteket, a minisztérium márciusban azonban ígéretet tett arra, hogy a Szentkirályi utca forgalmi rendjének tervezett változtatását az egész Palotanegyed úthálózata szempontjából fogják vizsgálni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik