Három magyar milliárdost – Csányi Sándort, Jellinek Dánielt és Mészáros Lőrincet – említett a horvát sajtó, mint olyan vállalkozókat, akik ringbe szálltak Horvátország legnagyobb vállalatának a mezőgazdasági üzletágáért, de a legnagyobb esélye nem nekik, hanem az egyedüli horvát indulónak, a Podravkának van – véli a Fortenova ügyeire rálátó forrásunk.
Már csak azért is, mert a trióból Csányi Sándor OTP-vezér biztosan nem vesz részt a vetélkedésen. Csányi, akinek az érdekeltségébe tartozik az egyik legnagyobb magyar élelmiszeripari csoport, a Bonafarm, a sajtóosztálya útján jelezte: „sem a Bonafarm, sem Csányi Sándor más cége nem jelentett be vásárlási igényt a horvát céggel kapcsolatban.” A szintén óriási agrárportfóliót birtokló Mészáros Lőrinc Talentis Agro Zrt.-jét kerestük, de cikkünk megírásáig nem reagáltak a kérdésre, pályáznak-e a horvát mezőgazdasági cégekre.
Annyit tudni, hogy az eladósorba került üzletágat leválasztották a legnagyobb élelmiszer-termelő, -feldolgozó és -kereskedelmi konglomerátumról, a Fortenova Groupról, amelynek megvásárlásával korábban Jellinek Dániel próbálkozott. A Tiborcz Istvánnal előszeretettel üzletelő ingatlanmágnás bevásárlását már kész tényként kezelték, mikor váratlanul beelőzött egy arab sejk, Saif Alketbi egyesült arab emírségekbeli befektető.
Akkor a Fortenovában 43 százalékban érdekelt, de tulajdonosi jogait a szankciók miatt gyakorolni nem tudó Sberbank kivásárlására ajánlkozott Jellinek Dániel cége, az Indotek Zrt. A horvát miniszterelnökre Andrej Plenkovicra hivatkozó cikk után – amiben az szerepelt, hogy a kormányfő megvétózza az ügyletet, egyebekben pedig Orbán Viktorhoz kötődő „átláthatatlan magyar tőkét” emlegettek – kútba esett az üzlet.
Az arab sejk története sem egyszerű, a közel-keleti befektetővel szemben az a gyanú merült fel, hogy az oroszoknak frontol, és azóta is perek sokasága folyik a Fortenova-ügyben.
Ami a mostani pályázat tárgyát illeti, a leválasztott mezőgazdasági üzletághoz jelentős földterület tartozik, a horvát termőterület 1/40-ed része, amelyet zömmel a horvát államtól bérelnek. Ez a takarmányterület alapozza meg az állattenyésztést, ami pedig az alapanyagot adja az üzletághoz tartozó élelmiszeripari feldolgozáshoz.
Megkérdeztük Jellinek Dánielt, hogy a múltkori barátságtalan horvát fogadtatás után milyen reményekkel vágott bele a pályázatba. Arra hivatkozva, hogy az aláírt titoktartási nyilatkozata miatt nem beszélhet az ügyletről, elhárította érdeklődésünket. Korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a kudarc ellenére továbbra is érdekli a Fortenova, de hozzátette: csak
oda szeretünk menni, ahol szívesen látnak minket.
Nem tudni, változott-e bármi ezen a fronton, titoktartási nyilatkozatot azonban kívülállókkal aligha íratnak alá. A pályázatról annyit tudni horvát forrásokból, hogy a kiemelt feltételek között szerepelt a megfelelő vételár és a foglalkoztatás. Gyakorlatilag nyíltnak nevezhető a verseny, legalábbis úgy tudni, hogy rengeteg potenciális befektetőnek küldték meg a felhívást. Más kérdés, hogy milyen eséllyel pályáznak a delikvensek.
A horvát hírek ugyan elsöprő magyar érdeklődésről cikkeztek, forrásunk azonban kizártnak tartja, hogy a horvát földterületet is tartalmazó csomagot magyar befektető szerezhesse meg. Volt olyan invesztor, aki erre számítva horvát partnerrel közös üzletben gondolkodott: a horvát konzorciumi társ foglalkozott volna a földdel, az állattenyésztést és az élelmiszer-feldolgozást vitte volna a magyar fél.
A helyi sajtóban is úgy tekintenek a pályázatra – a Belje, a Vuk és a Vupik mezőgazdasági nagyágyúk eladására –, hogy az erről szóló döntés elsősorban politikai és csak másodsorban üzleti. Andrej Plenkovic miniszterelnöknek is lehet beleszólása, hiszen ezek a cégek jelentős mennyiségű állami földterületet birtokolnak Szlavóniában és Baranyában. Nem hivatalos becslések szerint a Fortenova mezőgazdasági üzletága körülbelül 400 millió eurót érhet. Az együttesen mintegy 2300 dolgozót foglalkoztató három vállalat összbevétele két éve körülbelül 340 millió euró volt, és összesen 20 millió eurós nettó nyereséget értek el.
