Moszkva szerint Franciaország hamarosan Ukrajnába küld kétezer katonát

Ukrajna reméli, hogy szövetségesei áprilistól elegendő számú tüzérségi lövedéket adnak neki, ami főként Csehország kezdeményezésének köszönhetően valósulhat meg – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedden Luxemburgban tartott sajtótájékoztatóján.

Reméljük, hogy a cseh kezdeményezés, amelyhez Luxemburg is csatlakozott, segíteni fog nekünk, és áprilistól kezdve lesz elegendő lőszer ahhoz, hogy katonáink tartani tudják a frontvonalakat

fogalmazott a kormányfő. Kifejtette, hogy Ukrajna nagy és közepes hatótávolságú rakéták szállítására is számít. Hozzátette, ezekre főként azért van szükség, hogy akadályozzák az orosz erők logisztikáját az elfoglalt ukrán területeken.

Petr Pavel cseh elnök a múlt hónap közepén rendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy Csehország akár 800 ezer megvásárolható lövedéket is talált, amelyet néhány héten belül Ukrajnába küldhetnek, ha a vásárláshoz összegyűjtik a szükséges összeget. Március elején Petr Fiala cseh miniszterelnök bejelentette, hogy elegendő pénz gyűlt össze az első 300 ezer darab tüzérségi lövedék megvásárlásához. Fiala akkor azt közölte, hogy 18 ország – köztük Kanada, Németország, Hollandia és Lengyelország – csatlakozott a cseh kezdeményezéshez. A cseh kormányfő egy hete jelentette be, hogy az országa kezdeményezésére Ukrajna számára vásárolt 300 ezer tüzérségi lőszer beszerzése mellett Prága további 200 ezer lövedék vásárlására kapott előzetes hozzájárulást.

Az ukrán erők egy ideje komoly lőszerhiánnyal küzdenek, emiatt egyre nehezebben tudnak szembeszállni az orosz erők támadásaival.

(MTI)

Nem évülhetnek el az ukrán diverzáns- és felderítőcsoportokhoz csatlakozott orosz állampolgárságú hazaárulók által elkövetett bűnök –  jelentette ki Vlagyimir Putyin kedden a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatótanácsának kibővített ülésén.

„Azt kérem, ahogy ez mindig is volt a történelmünk során, ne felejtsük el, kik ők, azonosítsuk őket név szerint. Elévülés nélkül fogjuk megbüntetni őket, bárhol is vannak” – mondta Putyin, aki ezzel egyidejűleg hangsúlyozta, hogy az ellenséges diverzáns- és felderítőcsoportoknak a határ áttörését célzó minden kísérlete kudarcot vallott.

Az államfő, aki korábban maga is vezette a szolgálatot, köszönetet mondott az FSZB tisztjeinek a Donyec-medence és „Novorosszija” biztonságának szavatolásáért és a határ megerősítéséért, egyebek között a harci övezetben is. Méltatta, hogy a szolgálat visszaszorította az orosz belügyekbe, egyebek között az elnökválasztásba való beavatkozási kísérleteket. Hangsúlyozta a kémelhárítás fontosságát is.

(MTI)

Oroszország számára történő kémkedés miatt emeltek vádat Németországban egy katona ellen – közölte kedden a karlsruhei székhelyű német szövetségi ügyészség. A férfit Koblenz városában vették őrizetbe tavaly augusztus 9-én.

A tájékoztatás szerint a vádlott hivatásos katonaként dolgozott a német hadsereg (Bundeswehr) ellátmányi, információs, műszaki és személyi szolgáltatások szövetségi irodájában (BAAINBw).

A koblenzi székhelyű szervezet felelős egyebek között a német hadsereg ellátásáért fegyverekkel, valamint védelmi technológiák fejlesztéséért, teszteléséért, illetve beszerzéséért.

A vádak szerint a férfi 2023 májusától önszántából ajánlotta fel együttműködését a bonni orosz főkonzulátusnak, illetve a berlini orosz nagykövetségnek több alkalommal is.

Az ügyészség szerint „egy alkalommal szakmai tevékenysége során megszerzett információt adott át az orosz hírszerzésnek továbbításra”.

(MTI)

Az orosz félnek adatai vannak arról, hogy Franciaországban már felkészítés alatt áll egy Ukrajnába vezénylendő katonai kontingens, amely kezdetben mintegy kétezer fős lesz – közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden kiadott közleményében.

Franciaország jelenlegi vezetése semmibe veszi az egyszerű franciák halálát és a tábornokok aggodalmait. Az orosz SZVR-hez eljutott adatok szerint már készül az Ukrajnába küldendő kontingens. A kezdeti szakaszban a létszáma körülbelül kétezer fő lesz

–mondta Nariskin a TASZSZ által ismertetett állásfoglalásában.

Az SZVR igazgatója szerint a francia hadsereg attól tart, hogy egy ilyen jelentős alegységet nem lehet észrevétlenül átdobni Ukrajnába, és ott állomásoztatni. „Ilyen módon ez (az alakulat) az orosz fegyveres erők támadásainak kiemelt legitim célpontjává válik. És ez azt jelenti, hogy olyan sors vár rá, mint minden franciára, aki valaha is karddal a kezében érkezett az orosz világ területére” – hangoztatta Nariskin. Az orosz kémfőnök szerint Emmanuel Macron francia elnök azért halogatja annak elismerését, hogy francia katonák estek el Ukrajnában, mert újabb tiltakozásoktól tart a hazájában zajló gazdatüntetések közepette. A Nariskin által kiadott közlemény értelmében az Elysée-palotában azt mondják, hogy a francia halottak száma már átlépte azt a küszöböt, amely pszichológiai szempontból jelentősnek mondható.

Az SZVR-főnök úgy vélekedett, hogy a francia hadsereg már most „láthatóan aggódik” amiatt, hogy megnőtt az Ukrajnában elesett franciák száma. Megjegyezte, csak január 17-én, amikor Harkiv mellett egy orosz csapás megsemmisítette külföldiek egy ideiglenes telepítési helyét, „több tucat francia állampolgár” vesztette életét, és azóta „az ilyen csapások normává váltak az ukrajnai konfliktusban”. Nariskin szerint a francia védelmi minisztérium nem hivatalosan elismerte, hogy az ország a 20. század második felében lezajlott algériai háború óta nem szenvedett el ekkora veszteségeket külföldön.

„A katonai vezetés a francia hadsereg aktív középparancsnok tisztjeinek elégedetlenségétől is tart. Ilyenek aránytalanul nagy számban vannak a halottak között, és már a jelenlegi szakaszban is problémákat tapasztalnak azzal kapcsolatban, hogy önkénteseket találjanak az ukrajnai hadszíntérre a rotációra és a kiesettek pótlására” –vélekedett. Az SZVR igazgatója által megosztott információk értelmében Párizs nemcsak a veszteségek nagyságát, hanem a francia hadsereg ukrajnai szerepvállalásának a tényét is gondosan eltitkolja. Mint mondta, emiatt az érintettek igyekeznek megoldást találni olyan gyakorlati kérdésekre, mint a halottak eltemetése, a családoknak fizetendő kártérítés és a rokkantnyugdíj. Nariskin szerint ez megköveteli a megfelelő dokumentációt, a halál kettős könyvelésének folytatása pedig maga után vonhatja az elégedetlen rokonok pereskedését.

Korábban Emmanuel Macron francia elnök egy Ukrajna ügyében tartott párizsi konferenciát követően nyilatkozva nem zárta ki egyértelműen annak lehetőségét, hogy nyugati országok szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába. Macron azt is mondta, hogy a Nyugat mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne kerülhessen ki győztesként a konfliktusból.

(MTI)

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége segítséget nyújt az Oroszországi Önkéntes Hadtest (RDK), az Oroszország Szabadsága Légió és a Szibériai Zászlóalj elnevezésű, Oroszországban működő orosz önkéntes alakulatoknak – erősítette meg Andrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője egy keddi tévéműsorban.

Ezek az emberek azért jöttek hozzánk, hogy segítsenek az ukránoknak megszabadulni az orosz megszállóktól. Bátran és hősiesen mutatkoznak be a front számos szakaszán, közvetlenül részt vállalva komoly hadműveletekben. Ezért természetesen Ukrajnának segítenie kell azokat az oroszokat, akik a Putyin-rezsim ellen harcolnak, hogy megszabadítsák Oroszországot Putyintól

fogalmazott a szóvivő. A „Fortuna” hívójelű Alekszandr, az RDK vezetője a tévéműsorban közölte, hogy folytatják támadó műveleteiket, és előrelépést értek el az Oroszországi Föderáció Ukrajnával határos régióiban.

A Donyeck megyei ügyészség a Facebookon közölte, hogy négy ember megsérült a régióban lévő Szelidove település orosz ágyúzása következtében az éjjel. Vjacseszlav Zadorenko, a Harkiv megyei Derhacsi járás katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők kedd délelőtt irányított bombákkal mértek csapást Kazacsa Lopany falura. A támadás következtében károk keletkeztek polgári létesítményekben, elektromos vezetékben és családi házakban. Hozzátette: áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

Szumi megye katonai közigazgatása arról adott hírt, hogy az Oroszországgal határos északkelet-ukrajnai megye ellen az elmúlt nap folyamán az oroszok ötven támadást hajtottak végre rakétákkal, irányított légibombákkal és aknavetőkkel. Hozzátette, hogy a régió területén 214 robbanást jegyeztek fel.

Az ukrán vezérkar keddi harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz megszállók továbbra is nyomást gyakorolnak a teljes frontvonal mentén, a legaktívabban Donyeck megyében, Novopavlivka, Avgyijivka és Bahmut környékén. Az elmúlt napon hét rakéta- és hetven légicsapást hajtottak végre, valamint 110-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre. Egy nap alatt 61 összecsapás volt az ukrán és az orosz csapatok között. Az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítőleg meghaladta a 432 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, harminc tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint tíz drónt – közölték.

(MTI)

Oroszország 130, különféle típusú rakétát, több mint 320 darab Shahed támadó drónt és csaknem 900 irányított bombát lőtt ki az Ukrajna elleni támadások során ebben a hónapban – írja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi közlése alapján a Guardian.

A bejegyzés hozzáteszi, hogy Oroszország és Ukrajna egyaránt fokozta a légi támadásokat, miközben az orosz csapatok előrenyomultak a fronton, Kijev viszont munkaerő- és fegyverhiánnyal néz szembe.

Moldova kiutasított egy meg nem nevezett orosz diplomatát a Dnyeszter menti szakadár területen az orosz elnökválasztás idejére megnyitott szavazóhelyiségek miatt – közölte a moldovai külügyminisztérium kedden.

A tárca a múlt hét végén tartott orosz elnökválasztás lebonyolításához korábban egyetlen chisinaui szavazóhelyiség kialakításába egyezett bele, azonban Moszkva hat szavazóhelyiség megnyitásáról döntött a Dnyeszter menti szakadár területen. A minisztérium az elmúlt hét során kétszer is bekérette Oleg Vasznyecov orosz nagykövetet a szavazóhelyiségek ügyében. A nagykövet a múlt héten viszont alaptalannak nevezte a külügyminisztérium tiltakozását arra hivatkozva, hogy a szavazóhelyiségek számának növelése az orosz állampolgárok elnökválasztáson való részvételének biztosítása érdekében történt.

Maia Sandu moldovai elnök hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Dnyeszter menti területeken is megtartott orosz elnökválasztás megsértette Moldova szuverenitását, és kormányzati válaszlépést ígért. „Nem akarunk kapcsolatot egy olyan rezsimmel, amely minden nap ártatlan embereket gyilkol meg” – fogalmazott egész pontosan az elnök.

A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter folyó közé ékelődő szakadár terület rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben szakadt ki Moldovából, és nemzetközileg el nem ismert, viszont de facto önálló államként működik. Hivatalos adatok szerint 1500 orosz katona is tartózkodik a területen, békefenntartó feladatokat ellátva.

(MTI)

Az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó bevétel kilencven százalékát fegyverek vásárlására kellene költeni Ukrajna javára – erre készül javaslatot tenni Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főképviselője.

A maradék tíz százalékot pedig utalják át az EU költségvetésébe, hogy azt az ukrán védelmi ipar kapacitásának bővítésére használják fel – tette hozzá a vezető diplomata.

Borrell – mint mondta – a javaslatát szerdán bocsátja a tagállamok elé, közvetlenül az uniós vezetők csütörtökön és pénteken esedékes csúcstalálkozója előtt.

(Reuters)

Az Egyesült Államok folytatja Ukrajna pénzügyi támogatását annak ellenére, hogy a kongresszusban egyelőre elakadt a javaslat a kijevi kormánynak küldendő újabb támogatásról, jelentette ki kedden az amerikai védelmi miniszter a délnyugat-németországi Ramstein amerikai légi támaszponton tett látogatásán.

Az Egyesült Államok nem hagyja Ukrajnát elbukni. Ez a koalíció nem hagyja Ukrajnát elbukni. A szabad világ nem hagyja Ukrajnát elbukni

– szögezte le Lloyd Austin az Ukrajnát fegyverekkel támogató országcsoport (UDCG) Ramsteinben rendezett találkozóján, melyen több mint 50 ország védelmi minisztere vett részt. Austin megjegyezte, hogy „Oroszország elképesztő költségekbe verte magát a háborúval”.

Az ukrán csapatok nehéz körülményekkel, súlyos harcokkal néznek szembe. Az ukrán civileket dróntámadások sorozatai sújtják, de Ukrajna nem hátrál, és az Egyesült Államok sem fog

– húzta alá Austin.

A múlt héten a Fehér Ház bejelentette, hogy 300 millió dollár (109,5 milliárd forint) értékű rendkívüli fegyver- és lőszerszállítmányt küld Ukrajnának sürgősségi biztonsági segítségként, de hozzátették, hogy ezt az összeget a védelmi minisztérium (Pentagon) által megspórolt költségekből sikerült előteremteni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország vélhetően új offenzívába kezd május végén vagy a nyár folyamán.

Az Ukrajna számára a kongresszusban korábban megszavazott költségvetési források tavaly év végén fogytak el. A Fehér Ház és a kongresszus között az újabb felhatalmazásról hónapok óta tart a vita. A republikánus kongresszusi tagok egy része azt várja a Fehér Háztól, hogy az ukrajnai támogatások folytatása előtt Joe Biden elnök tegyen hatékony intézkedéseket az Egyesült Államok saját határainak védelmében az illegális határátlépések megakadályozására.

(MTI)

Vlagyimir Putyin májusban Kínába utazik, hogy Hszi Csinping kínai elnökkel tárgyaljon – írta a Reuters egymástól független több forrására hivatkozva. Ez lehet az orosz elnök első külföldi útja a legújabb, immár hatéves elnöki ciklusa alatt.

A hírügynökség egyik forrása szerint Putyin utazására várhatóan május második felében kerül sor.

A távol-keleti ország az elmúlt években megerősítette katonai kapcsolatait Oroszországgal.  Putyin 2022 februárjában, néhány nappal Ukrajna lerohanása előtt szintén Pekingbe látogatott. Ekkor a két ország „határok nélküli partnerséget” hirdetett.

Kína és Oroszország tagja a feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoportnak is, amelynek célja az Egyesült Államok dominanciáját megingatása a világgazdaságban.

Mintegy kilencezer gyermeket evakuálnak az orosz határ menti Belgorodból és a tágabb tartományból az ukrán támadások miatt – közölte kedden Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

Az ezerkétszáz gyermekből álló első csoportot pénteken evakuálják – tette hozzá.

A Moszkvától több mint hatszáz kilométerre fekvő orosz határváros alig több mint félórányi autóútra van az ukrán határtól. A város és a régió az elhelyezkedéséből adódóan az orosz utánpótlási vonalak létfontosságú állomása, egyúttal kifejezetten sebezhető is az ukrajnából indított támadásokkal szemben.

(The Guardain)