Élő Nagyvilág

Macron: Franciaország nem küld katonákat Ukrajnába

Olivier Matthys / EPA / MTI
Olivier Matthys / EPA / MTI

Vasárnapi közvetítésünket itt tudja visszaolvasni.

Macron: Franciaország a közeljövőben nem tervezi katonák küldését Ukrajnába

Franciaország a közeljövőben nem tervezi katonái kiküldését Ukrajnába – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő abban az interjúban, amelyet a Právo című baloldali lapnak adott keddi hivatalos csehországi látogatása előtt Párizsban. Emmanuel Macron azokra a nemzetközi nyilatkozatokra reagált, amelyekben európai politikusok a múlt hétfőn megtartott párizsi támogatói konferencián elhangzott szavait kommentálták. “Nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta egy hete újságíróknak a francia elnök. “Egy, a katonák kiküldését firtató kérdésre válaszolva mondtam, hogy semmi sincs kizárva” – fogalmazott a politikus az interjúban, amelyből a Novinky.cz hírportál idézett.

“Ez nem jelenti azt, hogy mérlegeljük francia egységek küldését Ukrajnába a közeljövőben, hanem azt, hogy megnyitjuk a vitát és átgondolunk mindent, amit Ukrajna támogatása érdekében megtehetünk, különösen Ukrajna területén” – magyarázta kijelentését Emmanuel Macron. “Másfelől mindig világosan megfogalmaztam a kereteket: nem vagyunk háborúban az orosz nemzettel, és elutasítjuk, hogy elfogadjuk a feszültség növelésének logikáját” – mutatott rá a francia elnök.

Idén legalább 37 milliárd dollár pénzügyi segítségre van szüksége Ukrajnának - állítja a kormányfő

Ukrajnának legalább 37 milliárd dollárnyi külső pénzügyi segítségre van szüksége 2024-ben – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfői kijevi sajtótájékoztatóján. “A teljes körű háború első két évében több mint 75 milliárd dollárnyi külföldi segélyt kaptunk. Valójában kizárólag hazai forrásokat költünk az ország védelmi biztonsági szükségleteire” – mondta a kormányfő. Szavai szerint a közvetlen költségvetési támogatás kiemelt adományozói az Európai Unió, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Japán, Kanada, valamint más G7-országok. “2022-ben mintegy 37 milliárd dollárt gyűjtöttünk össze, 2023-ban pedig több mint 42 milliárd dollárt. Az idei évre az a terv, hogy legalább 37 milliárd dollárnyi segítséget kapjunk partnereinktől” – fejtette ki. Hozzátette, hogy ennyi az ukrán költségvetés idei hiánya, ami több mint Ukrajna GDP-jének a 20 százaléka. Smihal közölte, hogy Belgium 1,7 milliárd euró bevételt szabadított fel a zárolt orosz vagyonból, amelynek egy részét az ukrán menekültek támogatására, egy másik részét pedig Ukrajna szükségleteinek finanszírozására fordítják, beleértve ebbe a védelmi kiadásokat is. Szavai szerint jelenleg tárgyalások folynak a két ország között ennek az összegnek az elosztásáról.

Smihal hangsúlyozta, hogy az orosz vagyon elkobzása és felhasználása az ukrán kormány prioritása 2024-ben. Szavai szerint eddig a nyugati országok mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be. “Létrehozunk egy, az orosz vagyon elkobzásával foglalkozó nemzetközi munkacsoportot, amelynek első üléséről már egyeztetünk. Belgiummal és az EU-val külön dolgozunk az orosz vagyonból származó bevételek felhasználásán. A legtöbb partner támogatja az elkobzást” – jegyezte meg a miniszterelnök.

(MTI)

Hadgyakorlatba kezd a frissen bővült NATO

A Nato hétfőn nagyszabású, közel két hétig tartó hadgyakorlatba kezd az újonnan kibővített északi területek védelmére. 14 ország több mint 20 ezer katonája vesz részt a Norvégia vezette Északi Válasz 24-re keresztelt gyakorlaton, amely Norvégia mellett Finnország és a frissen csatlakozott Svédország északi területeire is kiterjed.

A március 15-ig tartó gyakorlaton a jelentések szerint a következő nemzetek vesznek részt: Belgium, Nagy-Britannia, Kanada, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Államok.

A hadgyakorlat demonstrálni fogja a NATO műveleti képességét, egységét és a szövetség teljes területének védelmére irányuló akaratát

– áll a finn hadsereg közleményében.

(The Guardian)

Zelenszkij: Minden partnerünk tudja, hogy mire van szükségünk

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi esti videóbeszédében cselekvésre szólította fel a Nyugatot, hogy elkerüljék az iráni drónokkal és orosz vadászgépekkel szembeni vereséget.

Az oroszok csak a múlt héten közel 400 irányított bombával, több mint 50 iráni öngyilkos drónnal és 40-nél is több rakétával szórták meg Ukrajnát, állítja Zelenszkij, aki szerint egyetlen európai ország sem tudna ellenállni ekkora nyomásnak.

 Minden partnerünk tudja, hogy mire van szükségünk. A kulcs a politikai akarat ahhoz (…), hogy megkapjuk a megfelelő segítséget. Ha ez nem történik meg, akkor a történelem egyik legszégyenletesebb pillanata köszönt ránk, amikor Amerikát és Európát legyőzik az iráni Shaheíd drónok és az orosz vadászgépek. Nem szabad gyenge döntésekkel, a szállítások késlekedésével és tétovázással feltüzelni az oroszok gonoszságát

– mondta Zelenszkij. „Várjuk a létfontosságú szállítmányokat, különösen várjuk az amerikai döntést” – tette hozzá, utalva arra a katonai segélycsomagra, melyet kétharmados többséggel, kétpárti támogatással a kongresszus felsőháza elfogadott, és vélhetően a képviselőház is megszavazná, de az alsóház trumpista elnöke nem hajlandó szavazásra bocsátani azt.

Olvasói sztorik