Élő Nagyvilág

Oroszországba megy Szijjártó, örömmel teszi ezt

MTI/Máthé Zoltán
MTI/Máthé Zoltán

A német védelmi miniszter szerint a lehallgatott felvétel Putyin információs háborújának része

Hibrid félretájékoztatási támadásnak nevezte vasárnap Boris Pistorius német védelmi miniszter a német légierő tisztjei egyik lehallgatott beszélgetésének Oroszország általi kiszivárogtatását.

Ez része Vlagyimir Putyin orosz elnök információs háborújának

– hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus, és úgy fogalmazott, hogy mindennek célja a belpolitikai egység aláásása.

Pistorius leszögezte, hogy Németországnak különösen hideg fejjel kell erre reagálnia, de nem kevésbé határozottan. „Nem szabad beleesni Putyin csapdájába” – tette hozzá reményét kifejezve, hogy mindez nem fog megosztottsághoz vezetni. A miniszter beszélt arról is, hogy nincs tudomása más szivárogtatásokról, vagy egyéb lehallgatott telefonbeszélgetésekről.

Mint mondta, a jövő hét első napjaiban vár eredményeket az ügyben indított belső vizsgálattól, amely a többi között arra is próbál választ keresni, hogy a tisztek a Webex szolgáltatással megfelelő kommunikációs csatornát választottak-e beszélgetésükhöz. Hozzátette, hogy a vizsgálatot követően le fogják vonni a megfelelő következtetéseket.

A német védelmi tárca szóvivője szerint a bizalmas beszélgetést, amelyen a német légierő főtisztjei megvitatták német Taurus rakéták Ukrajna által történő felhasználásának lehetőségét, lehallgatták.

Margarita Szimonján, az RT orosz televízió főszerkesztője pénteken tette közzé négy német főtiszt nevét és félórás bizalmas beszélgetésük átiratát.

Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt, és Torsten Grefe ezredes, a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Ingo Gerhartz altábornagy, a légierő felügyelője, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett részt benne.

A Szimonján által közzétett átirat szerint a magas rangú német tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak. Azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy a NATO sem jelenleg, sem a jövőben nem vesz részt az ukrajnai háborúban, a tisztek azt vitatták meg, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni a Krími hidat, anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra nézve, és ehhez hány rakétára lenne szükség.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő magyarázatot követelt a német hatóságoktól a lehallgatott beszélgetésről, és kijelentette, hogy a magyarázat megtagadása egyenlő lenne a beismeréssel.

(MTI)

Az ukránok szerint sikerült megijeszteni az orosz légierőt

Oroszország észrevehetően korlátozza légiereje használatát Ukrajna keleti részén, miután az ukrán légvédelemnek sikerült lelőnie több harci repülőt – közölte vasárnap Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője, akit az Ukrajinszka Pravda helyi hírportál idézett.

A nyugati partnerek által biztosított légvédelmi eszközök hatásosnak bizonyultak

– hangsúlyozta.

Ukrán állítások szerint az utóbbi napokban több Szu-34-es, illetve Szu-35-ös típusú orosz harci repülőgépet lőttek le Kelet-Ukrajnában. Az orosz légierő hivatalosan nem erősítette meg ezeket a veszteségeket.

Az ukrán légvédelem néhány napja közölte, hogy lelőttek egy A-50-es típusú légtérfigyelő repülőgépet, miután januárban is beszámoltak egy ilyen típusú gép megsemmisítéséről.

A frontvonalak mentén bevezetett légvédelem ellenére a kijevi vezetés az ilyen eszközök hiányára panaszkodik a városok védelmében. Legutóbb a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosában legalább tízen vesztették életüket, amikor egy orosz drón egy lakótömbnek ütközött.

(MTI)

Navalnij sírja már nem látszik ki a gyászolók virágai alól

Két napja érkeznek a gyászolók Alekszej Navalnij sírjához Moszkvában. Mostanra annyi virágot dobtak a sírra, hogy az nem látszik ki alóla.

Még mindig gyászolnak Navalnij sírjánál

Két nappal Alekszej Navalnij temetése után továbbra is gyászolók róják le tiszteletüket az orosz ellenzéki sírjánál a Boriszovszkij temetőben.

A dpa német hírügynökség helyszínen lévő tudósítója szerint emberek vasárnap is virágokat helyezhettek el a síron. Fiatalok, idősek, és családok is voltak a gyászolók között. Sokan könnyeikkel küszködtek. Rendőrök felügyelték a rendet, de nem avatkoztak közbe.

A hősök nem halnak meg. Köszönjük Alekszej

– volt olvasható egy kartonlapon a koszorúk borította sír mellett. Navalnij anyja és anyósa szombaton ismét ellátogatott a sírhoz.

Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Halálhíre nemzetközi felháborodást váltott ki, több nyugati vezető, közöttük Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnököt tette felelőssé Navalnij elhunytáért. Halálának körülményeit egyelőre nem sikerült tisztázni.

Navalnij csapata ismételten hangsúlyozta, hogy „a külföldi száműzetésbe menekült ellenzék folytatni fogja harcát a korrupció és Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmi apparátusa ellen”. Hangsúlyozták, hogy Navalnij öröksége élni fog „amíg emberek milliói Oroszországba és a világon nem maradnak közömbösek”. “Ezért nem szabad feladnunk” – tették hozzá. Navalnij csapata köszönetet mondott a gyászolóknak. Az ovd.info jogvédő csoport vasárnapi közlése szerint 105 embert állítottak elő 22 orosz városban az ellenzéki halálát övező megmozdulásokkal kapcsolatban.

(MTI)

Meghívták Oroszországba Szijjártót, örömmel megy el

Ismét Oroszországba utazik Szijjártó Péter külügyminiszter, most egy atomenergetikai fórumra hivatalos, írja a hvg.hu az orosz sajtóra hivatkozva.

Szijjártó a törökországi Antalya Diplomáciai Fórumon a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek arról beszélt,

igen, meghívtak az Atomexpóra, amin természetesen örömmel veszek részt, mivel Oroszország és Magyarország együttműködése sikeres az atomenergetika területén.

Az Atomexpót március 25-26-án tartják Szocsiban, a kiírás szerint „a világ vezető nukleáris energetikai cégeinek részvételével.” A fórum szlogenje: „Tiszta energia – közösen teremtjük meg a jövőt.”

Két csecsemő és egy kisgyermek is meghalt az Odesszát ért dróntámadásban

Legkevesebb tízen, köztük két csecsemő és egy kisgyermek is meghalt szombaton, amikor egy apartmanházat ért dróntámadás Odesszában, közölték a hatósági tisztviselők.

A Guardian cikke szerint egy anyát és újszülöttjét a romok alatt találták meg a kutatócsapatok vasárnap reggel.

Volodimir Zelenszkij már szombaton arról tájékoztatott, hogy egy négy hónapos és egy kétéves biztosan életét vesztette a támadásban. Mára kiderült, hogy van egy harmadik gyermekáldozat is, aki az előzetes információk szerint szintén egyévesnél fiatalabb lehetett.

A mentőakció folytatódik.

Szijjártó: Az idő Oroszország oldalán áll

Hónapok óta hallom, hogy a csatatéren az ukránok kivívnak egy olyan pozíciót, amelyből jobb helyzetből kezdhetnek tárgyalásokat. Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy ez a forgatókönyv megbukott, az idő Oroszország oldalán áll

– ezt már a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: Európa továbbra is háborús pszichózisban szenved, utalva Emmanuel Macron francia elnök azon kijelentésére, miszerint nem zárható ki, hogy a Nyugat csapatokat küld a háborúban álló Ukrajnába.

A miniszter arról beszélt, hogy az elmúlt két évben az történik, amit Magyarország a háború elejétől mondott, azaz az Oroszország elleni szankciók nem működnek, és a csatatéren nem lesz megoldása a háborúnak. Minél tovább tart az orosz-ukrán háború, annál közelebb kerülhet hozzánk „az a rémisztő veszély, amelyet harmadik világháborúnak lehet nevezni” – közölte. A nyugat-európaiak először csak sisakokat, majd lőszereket, kézifegyvereket, harckocsikat, rakétákat küldtek Ukrajnának, ezek után nem csoda, hogy egyes nyugati politikusok már szárazföldi csapatok küldéséről beszélnek – tette hozzá.

Ez teljesen szembemegy az eddigi közös döntésekkel – jelentette ki. Kifejtette: a NATO-tagországok két éve hoztak egy döntést, amely szerint a NATO nem hadviselő fél, és mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti konfliktus elkerüléséért. Azok a nyugati politikusok, akik csapatok küldéséről beszélnek, ezt a NATO-döntést sértik meg. Hangsúlyozta: Magyarország álláspontja az, hogy sem fegyvert, sem katonákat nem küld Ukrajnába, az emberéleteket csak tűzszünettel és béketárgyalásokkal lehet megmenteni. Szijjártó Péter szerint ugyanakkor megnyugtató, hogy az európai politikusok többsége Macron nyilatkozata után világossá tette, nem fognak katonákat küldeni Ukrajnába. (MTI)

Olvasói sztorik