Élő Nagyvilág

Donald Tusk: Orbán Viktor nem titkolja, nyíltan orosz álláspontra váltott

Union Europeenne / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Union Europeenne / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
  • A december 7-én tartott éves EU-Kína találkozón brüsszeli vezetők arra szólították fel a kínai vezetést, hogy használja fel a befolyását az orosz-ukrán konfliktus minél gyorsabb megállítására.
  • Kína azonnali tűzszünetre szólított fel.
  • Többszáz frissen honosított orosz állampolgárt küldhettek a hadseregbe rendőrségi razziák után.
  • Egy 98 éves volt SS-tiszt kiadatását kéri Oroszország Kanadától.

A háború december 7-i eseményeiről itt olvashat.

Bulgária páncélozott járműveket és légvédelmi rakétákat ad át Ukrajnának

Bulgária páncélozott szállító járműveket és légvédelmi rakétákat ad át Ukrajnának, miután pénteken a parlament felülbírálta Rumen Radev elnök vétóját.

Az államfő hétfőn azzal indokolta döntését, hogy a nagyjából száz járműre a bolgár határőrségnek és mentőszolgálatnak is szüksége van. Az elnöki vétót azonban a 240 tagú törvényhozásban a kormánypárti többség 162 szavazatával elutasította 55 ellenzéki voks ellenében.

Egy további szavazáson 147 vokssal 55 ellenében újabb segélycsomagot szavazott meg Ukrajnának a parlament. Ez utóbbi is katonai támogatás, hordozható légvédelmi indítóberendezéseket és rakétákat tartalmaz. Ezenfelül Bulgáriában is képeznének ki ukrán pilótákat F-16-os amerikai harci repülőgépek használatára.

Szófia az ukrán félnek olyan páncélozott szállító harcjárműveket biztosít, amelyeket a bolgár belügyminisztérium nem használ, összesen mintegy száz járműről van szó, valamint pótalkatrészekről. Az adományozásról augusztusban született megállapodás, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusi bulgáriai látogatását követően.

A 2004 óta NATO-tag, jelentős hadiiparral rendelkező Bulgária nagy mennyiségben szállít szovjet típusú lőszereket Ukrajnának. Szófia – többnyire más országok finanszírozásával – 2,5 milliárd euró értékű hadianyagot szállított eddig Kijevnek.

(MTI)

Donald Tusk szerint Orbán Viktor nyíltan orosz álláspontra váltott

Olyan kormánnyal van dolgunk, amelyik nyíltan orosz álláspontra váltott. Orbán Viktor ezt nem titkolja.

Ezt válaszolta Donald Tusk, a lengyel kormányfői poszt várományosa egy pénteki sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy képes lesz-e befolyásolni Orbán politikáját, írja a 444.hu a lengyel sajtó alapján.

Tusk úgy folytatta, tesz egy próbát, de nem vár tőle sokat. „Legyünk őszinték. Orbánnak Moszkvával és Putyinnal szerves a kapcsolata, és nem hiszem, hogy én jelentősen meg tudnám változtatni a hozzáállását” – tette hozzá.

Példaként említette, hogy Orbán blokkolja 800 millió euró kifizetését, amit az EU adna a lengyeleknek az Ukrajnának szállított fegyverekért. Annyit mondott még, hogy ha meggyőzni nem is tudja majd Orbánt, de az EU-n belül igyekszik majd tompítani a magyar miniszterelnök hozzáállásának a negatív következményeit, írja a 444.

Eurostat: Több mint 4,2 millió ukrán menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban

Október végéig meghaladta a 4,2 milliót, 4 238 010 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menekültstátuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

Közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekülteket továbbra is enyhén növekvő számban regisztrálták ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

Októberben, a szeptember végi adatokhoz képest 51 845-tel nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban. A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be, egyedül Dánia a kivétel, ahol 4,5 százalékkal (1700-zal) csökkent a befogadott ukrajnaiak száma. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (20 465 fő; 1,7 százalék), Csehországban (6490; 1,8 százalék) és Hollandiában (4005; 3,0 százalék) jegyezték fel.

A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 215 365 fő), Lengyelország (960 620) és Csehország (364 450) biztosította. Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 325 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptember végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33,7), Észtországban (26,3), Lengyelországban és Bulgáriában (mindkettő 26,1), valamint Litvániában (25,8) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,5. Az ideiglenes védelemben részesülők 46,4 százalékát nők, 33,4 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.

(MTI)

A finnek nem adnak ki egy terrorizmussal gyanúsított orosz állampolgárt Ukrajnának

A finn legfelsőbb bíróság pénteken hozott határozatában úgy döntött, hogy az ország nem adhat ki Ukrajnának egy terrorizmussal gyanúsított orosz állampolgárt.

A bíróság az ukrajnai börtönökben uralkodó embertelen körülményekre hivatkozott.

Jan Petrovszkijt augusztusban vették őrizetbe a finn hatóságok, miután egy ukrán bíróság letartóztatási parancsot adott ki ellene. Azzal vádolják, hogy egy terrorszervezet tagja volt Ukrajnában.

A Wagner orosz magánhadsereghez köthető közösségi médiacsatornák a nyáron azt írták, hogy a férfi a csoport egyik alapító tagja és a Ruszics nevű alakulat egyik élharcosa volt, de tavaly óta amerikai és uniós szankciók hatálya alatt áll. A finn bírósági adatok szerint Petrovszkij Finnországban a Voislav Torden nevet használta.

A legfelsőbb bíróság egyebek között az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntésére hivatkozott, amelyben megállapították, hogy az ukrán börtönök túlzsúfoltak és hosszú ideje forráshiánnyal küszködnek, ezért a kiadatás embertelen és megalázó bánásmódot eredményezhet Petrovszkij számára.

Kijev egyelőre nem reagált a döntésre.

A finn legfelsőbb bíróság ugyan elrendelte Petrovszkij elengedését, de a finn határőrség azonnal őrizetbe vette. Mikko Hirvi, a finn parti őrség parancsnokhelyettese az STT hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy vizsgálják a férfi Finnországban tartózkodásának körülményeit.

Ukrán rakéta lőtt le egy orosz vadászbombázót a Kígyó-szigetnél

Nagy valószínűséggel egy ukrán föld-levegő rakéta lőtte le a Fekete-tenger északnyugati részén az orosz haditengerészeti légierő egyik Szu-24M FENCER D típusú vadászbombázóját 2023. december 5-én, az elhíresült Kígyó-sziget közelében – írja a brit védelmi minisztérium pénteki jelentése. A repülő kétfős legénysége nagy valószínűséggel odaveszett, mert a helyszín és a műveleti körülmények miatt igen nagy kihívás lett volna egy sikeres orosz kereső- és mentőakció.

A jelentés megjegyzi, hogy Oroszország 2023 nyara óta folytat a sziget ellen magas kockázatú, legénységgel végrehajtott csapásmérő bevetéseket. Ennek valószínűleg üzenet értéke lehet, mivel a Kígyó-sziget az ukrán ellenállás szimbólumává vált. 

45 ember kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 4501-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4712-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

(MTI)

Megint lőtték az oroszok Harkivot

Ismét orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv megye azonos nevű központját, legkevesebb egy ember megsebesült – közölte a régió kormányzója a Telegramon.

Oleh Szinyehubov elmondta: hat Sz-300-as rakéta csapódott be a város két kerületébe, és több lakóépület megrongálódott.
Ihor Tyerehov, Harkiv polgármestere öt rakétáról számolt be.

Orosz rakétatámadás érte az Ukrajna középső részén található Dnyipropetrovszk megyét is. Szerhij Liszak, a megye kormányzója Telegramon közölte, hogy egy civil meghalt, négy ember megsebesült, kettő közülük súlyosan.

Az ukrán energetikai minisztérium mindeközben bejelentette, hogy csütörtökön támadás érte a Donyeck megyében található Toreck szénbányáját, hozzátéve, hogy egy ember megsebesült, és jelentős károk keletkeztek.

(MTI)

Egy 98 éves volt SS-tiszt kiadatását kéri Oroszország Kanadától

Az orosz főügyészség kérte a kanadai hatóságokat, hogy adják ki Jaroszlav Hunka 98 éves volt SS-tisztet, akit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberi látogatása során meghívtak a kanadai parlamentbe – írja a Meduza többek közt az orosz Kommerszant lap alapján.

Korábban a kanadai tisztviselőknek magyarázkodnia kellett, miután az idős ukrán származású férfit háborús hősként mutatták be a parlamentben, majd kiderült, hogy Hunka a náci Németországgal kollaboráns ukrán csapadtokban harcolt a második világháború alatt.

Az orosz főügyész közleménye szerint Hunka ellen távollétében népirtás miatt emeltek vádat. A kiadatás „nem arra irányul, hogy a vádlottat politikai alapon, faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai nézetei miatt üldözzék” – tette hozzá a főügyész. A vádlottat nem fenyegeti halálbüntetés, van lehetősége védekezni, és az előzetes letartóztatás alatt megfelelő körülmények között tartják majd fogva, minderről pedig Kanada oroszországi nagykövetsége is meggyőződhet majd, közölte a hivatal.

Az orosz főügyészség kérelmének elutasítása esetén arra kéri a kanadai hatóságokat, hogy a fontolják meg Hunka kitoloncolását a migrációs jogszabályok alapján. Kanada egyelőre nem kommentálta Oroszország kérését.

Több száz frissen honosított orosz állampolgárt küldhettek a hadseregbe rendőrségi razziák után

Az utóbbi két hónapban több mint 350, nemrég honosított orosz állampolgárt küldtek katonai szolgálatra, miután a rendőrség a moszkvai régióban számos munkahelyen – köztük raktárakban, építkezéseken – tartottak razziákat – írta a Meduza független orosz hírportál a Baza Telegram-csatornára hivatkozva.

Az állítólag októberben és novemberben történt razziák során a hatóságok olyanokat kerestek, akik nemrég kapták meg az állampolgárságot, de még nem jelentkeztek, hogy csatlakozzanak a seregbe. A Baza alapján több mint 350 embert hívtak be így október eleje óta, a számot azonban egyelőre nem erősítették meg más források.

A szentpétervári Fontanka hírportál a hét elején arról számolt be, hogy december 4-én a rendőrség és a Nemzeti Gárda munkatársai az illegális migráció elleni fokozott fellépés részeként több nagyszabású házkutatást tartottak nagyvállalatoknál.

Charles Michel: Kínának különleges felelőssége van az orosz-ukrán konfliktus rendezésében

A december 7-én tartott éves EU-Kína találkozón brüsszeli vezetők arra szólították fel a kínai vezetést, hogy használja fel a befolyását az orosz-ukrán konfliktus minél gyorsabb megállítására – írta a portfolio.hu.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Kínának különleges felelőssége van, mert ez az orosz háború a globális stabilitást és a világgazdaságot fenyegeti… Ez nem áll Európa, nem áll Kína, nem áll a világ érdekében

– mondta Charles Michel, az Európai Tanács vezetője.

A TASSZ beszámolója szerint Wang Lutong, a kínai külügyminisztérium európai osztályának vezetője kijelentette, hogy Kína az azonnali tűzszünetet és a válság politikai megoldását szorgalmazza. „Kína álláspontja az ukrán kérdésben egy mondatban leírható: [szükséges] keresni a módokat a tűzszünet azonnali feloldására és a jelenlegi válság politikai megoldására” – mondta a kínai külügyminisztérium európai főosztályának vezetője.

– A Kína és az Európai Unió vezetőinek Pekingben folytatott tárgyalása 3,5 órán át tartott, mélyreható és konstruktív volt – mondta Wang Lutong.

Olvasói sztorik