Belföld

Rejtély, hogyan és miért törölték az állam elővásárlási jogát Orbán Ráhel világörökségi ingatlanjain

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
Alig egy hónappal azután, hogy Orbán Ráhel nevében eljárva Tiborcz István aláírta a tokaj-hegyaljai földbirtokok átruházásáról szóló adásvételi szerződéseket, törölték a világörökséghez tartozó ingatlanok tulajdoni lapjairól az állam elővásárlási jogát tartalmazó bejegyzéseket. Hogy miért, arra nem válaszolnak az állami szervek.

Mint ismert, Orbán Ráhel április 18-án két adásvételi szerződést kötött összesen 94 hektárnyi földterületre a tokaji borvidéken. Az egy ideig nyitott kérdés volt, hogy valamely helyi gazda, netán az állam él-e az elővásárlási jogával, és elüti-e miniszterelnök lányát a tulajdonszerzéstől legalább a földek egy részénél, amire Orbán Ráhel is utalt nekünk küldött válaszában még júniusban.

Később többször is érdeklődtünk Orbán Ráheléknél, hogy megelőzte-e őket esetleg bárki az elővásárlásra jogosultak közül, de erre már nem reagáltak. Így mi magunk néztük meg a nagyobb értékű ingatlanokra koncentrálva, hogy sikerült-e Orbánéknak az ingatlanvétel. A tizenkét legértékesebb területnél (mivel a szerződésben ingatlancsoportokra osztották a 142, különböző helyrajzi számú ingatlant, ez valójában 73 különböző ingatlant jelent) senki sem jelentkezett elővásárlási igényével, így a földhivatal bejegyezte Orbán Ráhel tulajdonjogát.

Az állam sem élt az elővásárlási jogával, sőt a világörökséghez tartozó területeken megszerzett egyes ingatlanok tulajdoni lapjairól május végén törölték az állam bejegyzett elővásárlási jogát, amit még két ciklussal korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előterjesztésére jegyeztettek be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra.

Szajki Bálint / 24.hu A tarcali és tokaji hegyvidék, ahol Orbán Ráhel vásárolt szőlőt és termőföldet.

„A világörökségi helyszíneknek a megőrzése közérdek, és emiatt azt is fontosnak tartja a kormány, hogy a magyarországi világörökségi helyszíneken lévő ingatlanok tulajdonosi szerkezete a legkisebb kockázatot okozza a világörökségi helyszín megóvására vonatkozó közfeladat tekintetében, és erősítse ott, ahol erre törvényi lehetőség van, az államot mint tulajdonosként eljáró főhatóságot. Ennek érdekében a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a világörökségről szóló törvény módosítását kezdeményezi a kormány az Országgyűlés előtt azzal a kiegészítéssel, hogy a mindenkori magyar állam elővásárlási jogot szerezhessen, és ezáltal biztosíthassa, hogy területcserék, illetve adásvételek során ott, ahol az örökségvédelmi, illetve világörökségi védettség indokolt, az érvényesülhessen, kizárólag úgy, hogy állami tulajdonszerzés történik” – érvelt 2017 novemberében a törvényjavaslat általános vitáján a Miniszterelnökség akkori miniszterhelyettese, Csepreghy Nándor.

A javaslatot decemberben meg is szavazták, és egy kapcsolódó kormányrendelet mellékletében több mint 80 ezer, világörökségi területen fekvő ingatlant soroltak fel, melyek esetében mindenki mást megelőzően elővásárlási jogot szerez az állam. Ezeken az ingatlanokon nem sokkal később – a jogszabály nyolc napot biztosított erre – a törvény erejénél fogva bejegyezték az állami elővásárlási jogot. Ez pedig azzal jár, hogy az érintett ingatlantulajdonosnak meg kell keresnie az illetékes minisztert (Tokaj-Hegyalja esetén a kulturális örökségért felelős tárcavezetőt, jelenleg Csák Jánost), és el kell küldenie neki a kormányhivatalon keresztül az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot az adásvételi szerződéssel együtt. A miniszternek 30 napja van, hogy döntsön arról, él-e az állam az elővásárlási jogával. Ha úgy dönt, hogy gyakorolja, akkor a vevő hoppon marad, mert az állam veszi meg helyette az ingatlant.

A jogszabályok részletesen szabályozzák a világörökséggel és az állami elővásárlási jogosultságokkal kapcsolatos kérdéseket, ám az nem szerepel bennük, hogy miként lehet töröltetni egy ingatlanról az elővásárlási jogot. Egy örökségvédelemmel is foglalkozó építési jogász szerint nem véletlenül:

jogszerűen ugyanis nem lehet törölni az állam elővásárlási jogát a világörökségi területeken fekvő ingatlanok tulajdoni lapjáról.

A neve elhallgatását kérő szakember eddig nem is tudott olyan esetről, hogy lekerült volna valamely érintett ingatlanról az elővásárlási jog.

Kerestük Csák János tárcáját, a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy milyen feltételek esetén törölhető a világörökségi területen elhelyezkedő ingatlanon az állami elővásárlási jog, illetve hány esetben kezdeményezték ezt, de nem válaszoltak a november közepén elküldött kérdéseinkre – pedig arra is kíváncsiak lennénk, hogy 2018-tól kezdődően hány esetben gyakorolták a miniszterek az állam elővásárlási jogát. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság azt javasolta lapunknak, hogy forduljunk az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, mert ők látják el a világörökséggel kapcsolatos állami feladatokat. Ennek a tárcának is feltettük a kérdéseinket, de ők sem reagáltak, ahogyan Orbán Ráhelék sem.

Hogy miért volt fontos töröltetni az állami elővásárlási jogot, azt válaszok hiányában csak találgatni tudjuk. A törlés leginkább akkor jöhet jól, ha az érintett tulajdonos szeretné továbbadni az ingatlant, mert akkor az állam nem léphet a vevő helyére.

Varga Jennifer / 24.hu Orbán Viktor az Országgyűlés 2023. február 7-ei ülésén, mögötte Csák János.

Tokaj környékén annak idején nagy felzúdulást okozott, amikor a helyi ingatlantulajdonosok százai kapták meg az értesítést, miszerint elővásárlási jogot vezetnek fel az ingatlanuk tulajdoni lapjára a magyar állam javára.

Még nem hallottunk arról, hogy valakinek az ingatlanjáról törölték volna az elővásárlási jogot, de ha ez valóban megtörtént, az felháborító

– mondta lapunknak ró László volt jobbikos politikus, aki maga is szőlőtermelő Tokaj-Hegyalján. Bíró még emlékszik arra, hogy mekkora botrány volt Tokaj-Hegyalján annak idején, amikor a világörökségen fekvő összes ingatlanra bejegyezték az állam elővásárlási jogát. „Háborogtak a gazdák, még neves borászok is felszólaltak ellene. A megyei közgyűlésben is napirendre került a kérdés. Ott azzal magyarázta a kormányoldal az intézkedést, hogyha valakinek jelzálog van a birtokán és fizetésképtelenné válik, ne vihesse el jó áron a bank a világörökségi területen fekvő ingatlant, hanem az állam megelőzhesse” – magyarázta Bíró László, aki a Jakab Péter-féle A Nép Pártján Mozgalom tagjaként vesz részt a közgyűlés munkájában.

Amikor Tiborcz Istvánhoz került az államtól a világörökségként megszerzett épület

Több nagy értékű ingatlannál élt már az állam a világörökségi területekre vonatkozó elővásárlási jogával. Az egykori belvárosi Malév-székházat például 3,3 milliárd forintért vitte el amerikai befektetők elől a magyar állam 2018-ban. Az épületet 2021-ben privatizálták, és 3,8 milliárdért egy Jellinek Dániel érdekeltségében lévő ingatlanalap szerezte meg. Jellinek nem sokkal később továbbadta az ingatlant, amely így egy Orbán Ráhel férje, Tiborcz István köréhez tartozó társasághoz került. Tiborcz maga a saját projektjeként említette az épülettel kapcsolatos beruházást.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik