A lap értesülései szerint azért három év múlva emelik meg a kötelező nyugdíjkorhatárt, mert addigra válik egységessé a férfiak és a nők számára az 1997 óta fokozatosan bevezetett 62 év. Ezt emelik több lépésben 65 évre. A Népszabadság annak ellenére ragaszkodik állításához, hogy a miniszterelnök szóvivője korábbi értesülésüket tegnap cáfolta, s azt nyilatkozta: nincs szó a kormányprogramban a nyugdíjkorhatár megváltoztatásáról, de a javaslat felmerült már a kormányon belül.
A probléma felvetése időszerű, még akkor is, ha egyelőre csak a megfelelő kutatások és számítások elvégzése várható. László Boglár szerint ez azt jelenti, hogy fölül kell vizsgálni a nyugdíjrendszert, hiszen a nyugdíjkorhatár emelkedése nemzetközi tendencia. Nagy-Britanniában például a napokban jelentették be, hogy 2044-ig fokozatosan 68 évre növelnék a nyugdíjkorhatárt.
A lehetséges következmények kapcsán a lap emlékeztet arra, hogy közgazdászok általános vélekedése szerint minden korhatáremelés csökkenti a kiadásokat és bevételt is hoz – a nyugdíjfizetés helyett ugyanis további járulékbefizetéssel is számolhat a büdzsé. A Tárki egyik tanulmánya szerint ugyanakkor elenyésző hatása volt a foglalkoztatásra a nyugdíjkorhatár 62 évre emelésének. Attól ugyanis nem bővült a foglalkoztatottak köre, hogy a nyugdíj előtt állók két-három évig még bent maradtak a rendszerben. Azok a férfiak például, akik ebben a kritikus életkorban kerestek munkát, többnyire már nem találtak. A nők esetében volt némi javulás: átlagosan hatvan- éves korukig aktívak maradtak – olvasható a szombati Népszabadságban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
