Aleksandar Vucic Oroszországhoz fordult, miután egyre nagyobb a feszültség Koszovóban. A szerb elnök megpróbálja kiszélesíteni a koszovói albánokkal évtizedek óta fennálló konfliktust, amely a hét végén véres fordulatot vett.
Harminc szerb fegyveres megölt ugyanis egy albán rendőrt szombat éjjel, és megsebesítették járőrtársát is az Észak-Koszovóban lévő Banjska közelében. A támadás után a szerb fegyveresek a falu ortodox kolostorában barikádozták el magukat. Erről – pontosabban a kolostor vendégházánál lézengő szerb fegyveresekről – az albán hatóságok később drónfelvételeket is közzétettek. A helyi média szerint a videón állítólag látható az a Milan Radoicic is, aki a Szerb Lista nevű koszovói szerb párt alelnöke, és akit a helyi szervezett bűnözés egyik kulcsfigurájának tartanak. Xhelal Svecla koszovói albán belügyminiszter szerint – aki a drónvideót nyilvánosságra hozta – Radoicic állhatott a fegyveres akció hátterében.
Radoicicot korábban számos törvénytelenséggel és a szervezett bűnözéssel hozták kapcsolatba. Elsősorban a kereskedelemben, az építőiparban és a szállításban érdekelt vállalkozó-politikusról van szó, akinek cégei Szerbia, Koszovó és Montenegró területén működnek. E társaságokat többé-kevésbé Zvonko Veselinoviccsal, egy közismert „keresztapával” közösen birtokolja a hírek szerint Radoicic. Utóbbit vádolták egy korrupciós jellegű bűncselekménnyel is, ami miatt előzetes letartóztatásba került, de végül Szerbiában felmentették a vádak alól. Neve azonban nem emiatt ismert Koszovóban. A Szerb Lista nevű nacionalista koszovói párt alelnökeként ő volt a mérsékelt irányzatot követő Oliver Ivanovic legfőbb politikai ellenfele.
Ivanovic a Szabadság, Demokrácia és Igazság nevű civil szervezet vezetője volt. Jellemző a koszovói politikára, hogy még a mérsékelt, szerbellenesnek tartott politikust is elítélték háborús bűnök miatt, melyeket állítólag 1999-2000-ben követett el (albánok ellen). Ivanovic egy fellebbviteli bíróság döntése után 2017-ben kiszabadult a börtönből, és új tárgyalást rendeltek el az ügyében – ám mire ez a procedúra lezajlott volna, a politikust 2018-ban megölték.
A gyilkosság után az elsők között került elő Radoicic neve, aki közel állhatott Vucic szerb elnökhöz is. Vucic 2017-ben „Szerbia koszovói védelmezőjeként” emlegette a Szerb Lista politikusát, de amikor összefüggésbe próbálták hozni Ivanovic meggyilkolásával, az államfő azt mondta, nem is ismeri személyesen Radoicicot.
Vucic korábbi nyilatkozatai szerint egyébként nem Radoicic ölette meg Ivanovicot – bár „nem egy virágszál” a Szerb Lista alelnöke. A szerb államfőnek a vele kapcsolatos felvetésekre azután kellett válaszolnia, hogy Radoicicot a koszovói albán hatóságok nem tudták elkapni, mert Belgrádban tartózkodott, ahol állítólag kihallgatták az Ivanovic-gyilkosság ügyében. A koszovói főügyész nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a gyilkosság miatt ellene, de ez az indítvány a szerb fővárosban nem sokat ért. A Radoicic elleni körözést furcsa módon Koszovó 2021-ben visszavonta.
Az 1978-ban, Djakovicában született Radoicic óriási befolyással rendelkezik Észak-Koszovóban. Neve állítólagos bűnsegédként először 2013-ban vetődött fel Veselinovic egyik zavaros üzleti ügyében, de később ebben az ügyben elvileg tisztázták Radoicicot, akit egy másik ügyben viszont továbbra is köröznek Koszovóban az albán hatóságok.
Ellene és a „keresztapa” Veselinovic ellen az Egyesült Királyság a korrupciógyanús üzletek miatt szankciókat léptetett életbe. A Szerb Lista szerint viszont a brit kormány azért rótt ki szankciókat Radoicicra, mert „nem volt hajlandó magát megadni”. 2021-ben az USA is szankciókat rendelt el Radoiciccsal szemben – írja a Szabad Európa.
Visszatérve a Banjska faluban a hét végén történtekre, miután a szerb fegyveresek elbarikádozták magukat a kolostorban, a koszovói albán biztonsági erők bekerítették a görögkeleti monostort. A rendfenntartók és a harminc szerb fegyveres között tűzharc is kibontakozott. A Pristinából, Koszovó fővárosából irányított albán rendőrök végül leszámoltak a társaikat megtámadó észak-koszovói szerbekkel.
A szerb ortodox egyház közlése szerint az épületegyüttesben Újvidékről érkezett zarándokok tartózkodtak. A papok és a zarándokok a biztonság kedvéért bezárkóztak a kolostor templomába. (A koszovói törvények szerint az állami hatóságok nem léphetnek az ortodox kolostorok területére, csak a Szerb Ortodox Egyház beleegyezésével.)
Az albán rendőrök fellépése nyomán négy szerb támadó életét vesztette, a fegyveresek egy részét pedig az albánok elfogták. Mások viszont – talán a támadók többsége is – elmenekülhettek Banjskából. A települést az albán hatóságok lezárták. Felfegyverzett rendőri alakulatok lakóházakat is átvizsgáltak hétfőn, hogy megtalálják a szökevényeket.
Pristina azt követeli Belgrádtól, hogy adja ki nekik a lövöldözések után elmenekült koszovói szerb fegyvereseket. A koszovói albán hatóságok azt feltételezik ugyanis, hogy aki kijutott a támadók közül Banjskából, az Szerbiába menekült. Svecla szerint hat sebesült elkövetőt egy dél-szerb városban, Novi Pazarban kezelnek kórházban.
Svecla nemcsak a sebesült fegyveresek átadását követeli Szerbiától, hanem mindazok kiadatását is, akik odamenekültek az akció során, és esetleg segíthették a fegyveres akciót. Természetesen bíróság elé akarják állítani a terrorcselekmény feltételezett elkövetőit.
A koszovói rendőrség az akció után bemutatta a támadók által használt húsz terepjárót és egy páncélozott teherautót. Ezek közül három járművön KFOR-jelzés szerepelt, vagyis annak a NATO-missziónak, békefenntartó egységnek a neve, amely a térségben működik. Ebben a KFOR-alakulatban szolgáltak azok a magyar katonák, akik megsebesültek Zvecsán városában márciusban, amikor feldühödött szerbek támadtak rájuk.
A most az albánok által elfogott, illetve megölt támadóktól számos fegyvert is zsákmányoltak a pristinai hatóságok. A koszovói rendőrség megmutatta a zsákmányt: többnyire a volt jugoszláv hadsereg gépfegyverei, mesterlövész puskái, kézigránátjai és taposóaknái voltak láthatók a sajtótájékoztatón.
A koszovói albán vezetők gyásznapot hirdettek a megölt rendőrtiszt emlékére. Terrortámadásnak nevezték a szerbek akcióját, és Szerbiát azzal vádolták, hogy destabilizálni akarják az országukat. Belgrádban viszont az akció során elhunyt szerbekről emlékeztek meg mártírként.
A koszovói rendfenntartók tisztjét, „Afrim Bunjakut akkor ölték meg, amikor megtámadták a koszovói rendőröket és magát az államunkat” – mondta Albin Kurti koszovói albán miniszterelnök a fegyveres akció után. Az elkövetőket Kurti szerint jól felfegyverezték, és profi módon képezték ki, akciójukat előre megtervezték.
Gyakorlatilag ugyanezt mondja a koszovói amerikai nagykövet, Jeffrey M. Hovenier is, aki a Politicónak nyilatkozott. Szerinte kifinomult és koordinált akciót hajtott végre Banjskában egy szerb fegyveres csoport. A cél a térség destabilizálása lehetett.
De miért fordult mindezek után Szerbia Oroszországhoz? Moszkva számára nyilvánvalóan fontos a Balkán, ahol egy ismét fellángoló etnikai konfliktus elterelhetné a figyelmet az Ukrajna ellen indított orosz invázióról, ráadásul az Európai Unió határvidékén egy újabb fegyveres összecsapás gyengíthetné az EU Ukrajna melletti fellépését.
Ezért érdekes, hogy a szerb elnök a támadás után megbeszélést folytatott Oroszország Belgrádba akkreditált nagykövetével. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte: Moszkva szorosan követi, figyeli a koszovói helyzetet, amely rendkívül „feszült” szerinte, és „potenciálisan veszélyes”. Ezek után találkozott Vucic az orosz nagykövettel, Alekszandr Bocan-Harcsenkóval. „Tájékoztattam, hogy a nemzetközi közösség segítségével brutális etnikai tisztogatás történik, amelyet Albin Kurti irányít” – írta Vucic az Instagram-oldalán. Ezzel tehát a koszovói albán miniszterelnökre hárította a felelősséget a szerb államfő.
Jellemző a szerb nacionalista sajtóra – amely jelentős részben Vucic befolyása alatt áll – hogy a Mondo című internetes lap a történtekről cikkcímében úgy számolt be: három szerb meghalt Koszovóban és ezért „Kurti a felelős”. (Az első hírek az albán rendfenntartókkal vívott tűzharc után még négy helyett három szerb áldozatról szóltak, de a lap a címben nem érzékeltette, hogy eredetileg szerbek támadtak az albánokra.) A Mondo híradása szerint Vucic azt hangsúlyozta: Szerbia sosem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.
Vucic tagadta, hogy Belgrád bármiképpen belekeveredett volna a támadásba, amelyet „abszolút elítélendőnek” minősített. Ugyanakkor a szerb elnök hozzátette: a fegyveresek olyan helyi, koszovói szerbek voltak, akik „nem akarnak többé szenvedni Kurti terrorja alatt”. Vucic nem véletlenül hangsúlyozta a „helyi” elkövetőket: igyekezett a szerbiai szerbekről elterelni a gyanút. A szerb államfő tagadta, hogy a fegyveresek a szerb hadsereghez vagy a rendőrséghez tartoztak volna, és hangsúlyozta: katonai egyenruhát bárki vásárolhat a boltban. Mindeközben közismert, hogy Radoicic például Belgrádban tartózkodott korábban, a koszovói körözések elől menekülve.
A támadás egy héttel azután történt, hogy megszakadtak az EU közvetítésével zajló tárgyalások Szerbia és Koszovó vezetői között a kapcsolatok javításáról.
A feszültségek azután éleződtek ki Észak-Koszovóban, hogy Kurti kormánya úgy döntött: hivatalukba helyezi azokat az albán nemzetiségű polgármestereket, akiket a szerb bojkott közepette választottak meg négy észak-koszovói település élére, amikor a szavazóknak mindössze töredéke jelent meg az urnáknál. Az idén tavasszal rendezett választáson a szerbek távolmaradását Vucic „békés felkelésnek” értékelte.
A szerbek nélkül rendezett, az albánok által erőltetett önkormányzati választások hosszú évek óta a legsúlyosabb incidensekhez vezettek idén tavasszal: Szerbia például letartóztatott három koszovói (albán) rendőrt, a szerb többségű, de elvileg albán polgármesterek által vezetett településeken pedig erőszak tört ki, amikor a polgármesterek megpróbálták elfoglalni a hivatalaikat, a feldühödött szerbek pedig tiltakoztak. Ekkor sebesült meg harminc NATO-katona, köztük a magyarok is, akiket a rend fenntartására és tömegoszlatásra vezényeltek ki Zvecsánban.
A most hétvégi incidens csak tovább fokozza a feszültséget a koszovói albánok és a szerbek között. Ha pedig bebizonyosodik, hogy egy helyi szerb politikus-vállalkozó állt az akció mögött, különösen nehéz helyzetbe hozhatja Vucic szerb elnököt, de még inkább az Európai Uniót és az USA-t. A szervezett erőszak újbóli megjelenése pedig komoly csapást mérhet a nyugati országok által szorgalmazott tárgyalási folyamatra Pristina és Belgrád között.
Mindezek után megkérdőjeleződik a magyar diplomácia legfőbb törekvése is, amely elsősorban Szerbia EU-csatlakozását igyekszik elősegíteni. Orbán Viktor már 2021-ben is Vuciccsal együtt hangsúlyozta, hogy az EU nem lehet teljes a Nyugat-Balkán nélkül. A magyar miniszterelnök azóta is támogatja Szerbia uniós integrációját. Egy tavalyi Facebook-videójában kiemelte: Magyarországnak létérdeke, hogy a Nyugat-Balkán államai – különösen Szerbia – az EU tagjai legyenek. Ha most kiderülne, hogy a szervezett erőszak hátterében szerbiai szerbek állnak, az azonban aligha tenné vonzóvá a nyugat számára Belgrád belépését az EU-ba.