Belföld

Csütörtökön mindenre választ kapunk

Csütörtökön eldördül a startpisztoly: a köztársasági elnök bejelenti a választások időpontját. A dátum fontos a pártok számára, hiszen az egyes ünnepek közelsége, a legfőbb ügyész megválaszthatósága, vagy a kampánypénzekkel való gazdálkodás mind kiemelt szempont lehet.

Bár a parlamenti pártok hangsúlyozták, lényegtelen számukra, az államfő mikorra tűzi ki a választásokat, a Fidesz és az SZDSZ is jelezte: az ország érdeke, hogy mihamarabb az urnákhoz járulhassunk. Míg az ellenzéki párt az ország gazdasági helyzetével, a kisebbik kormánypárt a 2007-es költségvetés előkészítésével indokolta a sietséget. Az azonban biztos, hogy a pártoknak nem mindegy, hány hónapig kell kampányolniuk: pár hét plusz több millióval terheli a pártbüdzsét.

Húsvét versus május 1.

Szakértők ugyan nem tartják relevánsnak az ünnepek közelségét, de vannak, akik szerint ez is szempont. A munka ünnepének közelsége a szocialista párt, míg húsvét a jobboldal felé vonzhat addig bizonytalankodó híveket.

Ki választja Polt utódját?

Bár korábban arról írtak a lapok, hogy a voksolás időpontja alapvetően befolyásolja a legfőbb ügyész utódjának megválasztását, utánaszámolva kiderül: ennél is fontosabb, hogy Sólyom László mikor nevezi meg jelöltjét. Polt Péter mandátuma május 16-án jár le, ami azt jelenti, hogy ha a legkorábbi, április 9-i időpont mellett dönt az államfő, akkor is pár hétig betöltetlen marad a posztja. Ebben az esetben ugyanis április 23-án tartják a második fordulót, a hivatalos végeredmény kihirdetését követően pedig 30 napja van az új miniszterelnöknek kormánya megalakítására. Így május 16-ig szinte biztos, hogy nem áll fel az új Országgyűlés. Ha tehát a köztársasági elnök nem akar üresjáratot, pár héten belül nyilatkoznia kell: a parlament ugyanis már februárban befejezheti munkáját, így addig meg kell szavazni.

Kampány és cédulagyűjtés

A választásokat – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény szerint – a köztársasági elnök tűzi ki, miniszteri ellenjegyzés nélkül. A szokásjog szerint azonban az államfő előzetesen egyeztet a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. Legkésőbb a szavazás előtt 72 nappal az elnök köteles kihirdetni az időpontot, amit pedig április 1. és május 31. között kell megtartani. Ekkor kezdődik el a hivatalos kampány időszaka. A választási szervek ekkor állítják össze a névjegyzéket, amely alapján kézbesítik a kopogtatócédulákat. Az ajánlószelvények begyűjtését a szavazás előtti 23. napon be kell fejezni, és a 19. napon be kell jelenteni a jelölteket. Ekkor a médiának egyszeri bemutatkozási lehetőséget kell ingyen biztosítania. A választásokat vasárnaponként tartják, így az azt megelőző péntek 24 órától a szavazás napján 19 óráig kampánycsend van érvényben. A voksolást követő nyolcadik napon hirdetik ki a hivatalos eredményt. Az első szavazást követő 14. napon kell megtartani a második fordulót azokban a kerületekben, ahol elsőre nem született eredmény.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik