Február 9-én tárgyalnak majd Magyarország Eurotransplanthoz való csatlakozásáról. A tanácskozást a szervezet vezetősége Magyarországon tartja. Rácz Jenő egészségügyi miniszter szerda délutáni sajtótájékoztatóján ismertette Magyarország feltételeit. Amellett, hogy az ország ugyanannyi szervet kell kapjon, mint amennyit ad, szeretnék elérni, hogy kerüljön fel a nemzetközi várólistára valamennyi veseátültetésre váró, hiperimmunizált beteg és az összes szervátültetésre váró gyerek – írja az MTI.
Szervátültetést végző intézmények
A várólista alapján szervátültetést végző intézmények a Hungarotransplant listája alapján:
Veseátültetés: budapesti Transzplantációs és Sebészeti Klinika, debreceni Sebészeti Klinika, Pécsi Sebészeti Klinika
Szívátültetés: budapesti Ér- és Szívsebészeti Klinika
Májátültetés: budapesti Transzplantációs és Sebészeti Klinika
Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés: pécsi Sebészeti Klinika, budapesti Transzplantációs és Sebészeti Klinika
Tüdőátültetés: Bécsi Egyetem, Sebészeti Klinika, Szív- és Mellkassebészeti Osztálya (Allgemeines Krankenhaus) együttműködésben az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Mellkassebészeti Osztályával magyar donor esetén
Hasnyálmirigy-szigetsejt beültetés: Budapesti Transzplantációs és Sebészeti Klinika, miután a szigetsejt izolációt kétoldalú együttműködés alapján a Genfi Egyetemi Kórház Sejtizolációs és Transzplantációs Központja elvégezte.
Az egészségügyi miniszter azt is elmondta, hogy a kétoldalú kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségét is megvizsgálják, és az ehhez szükséges szakmai programok kidolgozására a Hungarotransplantot kérték fel. A szervezetet egyébként 2001-ben hozta létre kormányrendelet alapján az Egészségügyi Minisztérium a magyarországi szervátültetések koordinálásának intézésére. A szervezet működése kapcsán a donorjelentések és így a szervátültetések száma is jelentősen nőtt.
Felsőbb osztályú az átültetés
Rácz véleménye szerint „felsőbb osztályba lépett 2005-ben a magyarországi transzplantáció, a tavalyi évben ugyanis a Hungarotransplant adatai szerint már 18 donor jutott egymillió lakosra, és 25 százalékkal 283-ra nőtt a donorjelentések száma az előző három évben. 2005-ben összesen 418 transzplantáció történt és 18 százalékkal növekedett a donorjelentő intézmények száma is: az elmúlt évben 67 kórház vett ebben részt.
Vese- és szívátültetés is elmarad az átlagtól
A szervátültetések közül a tüdő, a máj, a szív és a vékonybél átültetésének van életmentő szerepe. A hasnyálmirigy transzplantációt általában a vesével együtt végzik el, és az életminőség javításában van leginkább szerepe. A veseátültetés pedig a dialízis minden formájával szemben olcsóbb megoldás és kétszer olyan hosszú, lényegesen jobb minőségű életet biztosít. Ennek ellenére Magyarországon a betegszám-növekedéssel csak a dializáltak száma növekszik, a veseátültetéseké nem – derül ki Járay Jenő orvos, tanszékvezető egyetemi tanár 2005 eleji értekezéséből, melyben a szervátültetés helyzetéről számol be.
Magyarországon csupán 9-12 szívátültetést végeznek évente, amivel az egymillió lakosra vetített átültetések számát vizsgálva az utolsók közt szerepelünk az európai listán. A kontinens átlagát nézve ugyanis 40-60 ilyen műtétet kéne végezni évente. Járay felmérésében ezt a hiányos eszköztárral, és azzal magyarázza, hogy rendkívül szűkös klinika intenzív osztályának és a légi szállításnak a kapacitása. A szívet ugyanis maximum 4 órán át lehet konzerválni, így légi szállítás hiányában a fellelhető donorforrás rendkívül korlátozott.
Megérné a magyarországi tüdőbeültetés
A transzplantáció története
A világon az első szervátültetést a magyar származású Ullmann Imre végzete 1902-ben Bécsben. Magyarországon az elsőként Németh András végzett emberen transzplantációt, egy élődonoros veseátültetést, 1962-ben, Szegeden. A szervezett veseátültetési program 1973-ban indult Budapesten, Szegeden 1979-től, Debrecenben 1991-től, Pécsett pedig 1993 óta végeznek ilyen műtéteket. Az első szívátültetést Szabó Zoltán végezte a 1992-ben budapesti Ér- és Szívsebészeti Klinikán. A Budapesti Transzplantációs és Sebészeti Klinika Perner Ferenc vezetésével kezdte meg működését 1994-ben, a rákövetkező évben pedig beindult a májtranszplantációs program. A pécsi Sebészeti Klinikán végezte Magyarországon az első kombinált vese és hasnyálmirigy beültetést Dr. Kalmár Nagy Károly 1998-ben, Budapesten 2004 óta végeznek ilyen beavatkozást. A hasnyálmirigy szigetsejt transzplantációs program 2003-ban indult be Magyarországon.
Járay szerint az egy izolált szoba kialakításával és két gép megvételével – melynek költségeit összesen mintegy 42 millió forintra becsülte írásában – a feltételek adottak lehetnének a magyarországi tüdőátültetésekhez. Véleménye szerint a befektetés hamar megtérülne, mivel az olcsóbb magyarországi személyzeti bérek miatt kevesebbe kerülne az itthon végzett műtét.
Májátültetésben utolsók közt vagyunk
A májátültetések száma Európában erőteljesen növekszik, melynek oka az, hogy a műtéti halálozás az elmúlt évtizedben kifejezetten csökkent. A magyarországi májátültetések száma növekvő tendenciát mutat, és Járay véleménye szerint az eredmények jelentősen javultak. Az elmúlt évben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2004-ben 40, 2005-ben már 50 májátültetést finanszírozott – magyarázza állítását. Magyarország azonban a májtranszplantáció tekintetében is messze elmarad az átlagtól, egymillió lakosra számított műtétek száma csak Görögországban és Szlovákiában kevesebb a felmérés szerint. A vese- és hasnyálmirigy-átültetések tekintetében azonban a középmezőnyben foglalunk helyet.
Ki lehet donor?
Kétféle donorrendszer létezik. Az egyik a pozitív beleegyezéses, avagy donorkártyás típus, amely szerint a személynek még életében beleegyezését kell adnia, hogy halála után felhasználhassák a szerveit. Ez a típusú rendszer működik az Egyesült Államokban, Kanadában, Angliában, Írországban, Németországban, Svájcban, Németországban, Ausztráliában és Új-Zélandon, Japánban, Dél-Koreában, Thaiföldön, valamint Latin-Amerika és az arab világ nagy részén. Magyarországon ezzel szemben a feltételezett beleegyezés elve szerint halála után bárkinek felhasználhatók a szervei, aki életében nem tiltakozott ez ellen írásban, a megfelelő formában. Szerveket felajánlani Magyarországon tehát csak akkor van értelme, ha van a várólistán meghatározott fokú rokon, aki vese, esetleg májátültetésre vár. Ebben az esetben lehet részt venni az élődonoros programban.
