Belföld

A jobboldali nagyvállalkozó ma már maffiának látja a NER igazságszolgáltatását

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Vitézy Tamás volt az első magyar milliárdos, akinek szállodái és kikötői voltak az Adrián, most azonban a vádlottak padjára került a Széchenyi Bank egykori vezetői ellen zajló büntetőeljárásban. A kegyvesztett nagyvállalkozóra négy év börtönt kért az ügyészség. Szerinte mindez az „igazságügyi maffia” műve, amiért elkezdte piszkálni a vádhatóság szerepét abban, hogy miként szerezhette meg tőle a Tiborcz Istvánnal sűrűn üzletelő Jellinek Dániel az egykor 50 milliárd forintos értékűre becsült horvátországi ingatlanvagyonának elemeit. Jellinekék azt állítják, minden törvényesen zajlott, Vitézyék pedig évekig nem fizettek, mielőtt a bankok úgy döntöttek, hogy a követeléseket értékesítik.

Összesen majdnem 80 évnyi letöltendő szabadságvesztést kért a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Széchenyi Kereskedelmi Bank ügyének büntetőperében a tizenöt vádlottra. A vádhatóság a bedőlt pénzintézet 10–11 évvel ezelőtti hitelszerződései alapján arra jutott, hogy az egykori tulajdonos, Töröcskei István nagy összegű, fiktív ügyleteket kötött a bizalmi körébe tartozó ügyfelekkel a felesége és több volt bankvezető közreműködésével, ezért bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolják őket.

A Széchenyi Bankról szóló előző cikkünkben részletesen foglalkoztunk a vádirattal és a bankban lezajlott ügyletekkel, valamint azzal, hogy Töröcskei a Fidesz gazdasági holdudvarának prominenseként azt is el tudta intézni, hogy az állam tegyen bele hárommilliárd forintot a folyamatosan veszteséges bankjába, az ügyészség viszont nyolcévnyi vizsgálódás alatt sem jutott el addig, hogy kiderítse, a kormányzati oldalon ki lehet felelős a költségvetési pénz elvesztéséért.

Nem Töröcskei azonban az egyetlen kegyvesztetté vált jobboldali nagyvállalkozó, aki a vádlottak padjára került. A Fidesz-közeli milliárdosok előző generációjába tartozott a per tizennegyed rendű vádlottja is, akit bűnsegédlet címén négy év börtönnel fenyeget az ügyészség. Vitézy Tamás egy évtizeddel ezelőtt – Töröcskeihez hasonlóan – még rajta volt a leggazdagabb magyarok százas listáján. A 1990-es években ukrajnai gázimporttal foglalkozott, majd ő lett az első hazai üzletember, aki jelentős turisztikai cégbirodalmat épített ki Horvátországban. Később ingyenesen terjesztett Fidesz-párti bulvárújságot is kiadott a Théma Lapkiadón keresztül.

Varga György / MTI Vitézy Tamás üzletember érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére Kötcsén 2013. szeptember 15-én.

Vitézy Tamás vád alá helyezése azonban nemcsak azért figyelemre méltó, mert családja több szálon kötődik a Fideszhez (unokahúga, Vitézy Zsófia jelenleg Kolumbiában nagykövet, unokaöccse, Vitézy Dávid a közelmúltig közlekedési államtitkár, a bátyja, Vitézy László filmrendező harmadik felesége, a 2021-ben elhunyt Hankiss Ágnes – Vitézy Dávid édesanyja – pedig fideszes EP-képviselő volt), és távoli rokoni kapcsolat fűzi őket Orbán Viktor családjához is (Vitézy László első felesége a miniszterelnök édesanyjának testvére volt). Hanem mert Vitézy Tamás a per többi szereplőjével ellentétben a nyilvánosság előtt fogalmazott meg súlyos állításokat az ügyészség, sőt az egész igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban.

Töröcskei több évnyi hallgatás után június elején a Fővárosi Törvényszéken lezajlott előkészítő ülésén beszélt először arról, hogy ártatlannak tartja magát, illetve hogy az eljárás ideje alatt „mindent elvettek tőle”, Vitézy viszont megszegte a NER-elit íratlan szabályát, a kibeszélési tilalmat, és a Facebookon helyezte szélesebb összefüggésrendszerbe a vizsgálatot, azt állítva, hogy ami vele történt, az rendszeresen megtörténik másokkal is.

Vitézy kontra Jellinek

A horvátországi cégcsoport, az Adriatiq Island Group d. d. az 1500 szállodaszobájával, a kempingjével és a két, több mint 800 hajó befogadására alkalmas jachtkikötőjével egy időben a szomszédos országban is a leggazdagabbak közé emelte Vitézy Tamást. A Raiffeisen 2010 körüli értékbecsléseiből az olvasható ki, hogy az ingatlanvagyon a bank szerint 200 millió euró (akkori értéken 50–55 milliárd forint) feletti értéket képviselt. Később, amikor a CIB is belépett a hitelfinanszírozásba, felosztották a portfoliót, és három cég maradt a Raiffeisennél. A Hoteli Jardan d. d., a Jelsa d. d. és a tribunji kikötőt működtető Marina Tribunj ingatlanjait 70 millió euró értékűre becsülte fel a bank.

Getty Images Tribunj kikötője.

2013-ban e cégek három jelzálogmentes ingatlanát ajánlották fel a Széchenyi bankos hitelfelvétel biztosítékaként. A horvát vállalkozások 10–15 milliárd forintot kitevő kölcsönt vettek fel, amit a 2010-es évek közepére nem tudtak törleszteni, a három cég felszámolásba került. Bár a cégcsoport iránt 2015-ben a magyar kormány is érdeklődött, végül a mostanra a tíz leggazdagabb magyar közé tartozó Jellinek Dániel lépett be „megmentőként” a képbe, a Raiffeisen pedig neki adta tovább a hiteleket.

Az elmúlt években kétségtelenül Jellinek lett az olcsón megszerezhető, lejárt banki hitelek hazai specialistája. A 24.hu korábban megírta, hogy a színfalak mögött ő vette meg a többi között a Quaestor-vagyonhoz tartozó győri ETO-ingatlanok állami hiteleit is 10–15 százalékos áron, ami aztán lehetővé tette, hogy az ETO-pláza és a hotel később szinte ingyen kerüljön egy másik milliárdos, Paár Attila kezébe. Hasonló eljárással landoltak Jellineknél az értékes dalmáciai ingatlanokat birtokló cégek hitelei is. Vitézy információi szerint Jellinek mindössze 6 százalékot fizetett a Raiffeisennek a 21 millió eurós tőketartozásért.

Vitézy szerint Jellinek kezdetben együttműködést ígért neki, amit a két fél közötti hosszú tárgyalássorozattal kidolgozott szindikátusi szerződés is alátámasztani látszott. A perbefogott üzletember egészen addig optimista volt, amíg azt nem észlelte, hogy Jellinek összejátszik az Adriatiq ügyvezetőjével, Kerekes Lászlóval, hogy kiszorítsák őt a cégcsoportból. A Hvg.hu-nak másfél éve azt nyilatkozta, hogy Jellinek partnerséget és a hitelek átütemezését ígérte, de egy több évig tartó folyamat végén „bagóért” megszerezte a követeléseket és a jelzálogjogokat, majd amikor ellene fordította az üzlettársát, Kerekest, a lakásmaffiához hasonló módszerrel birtokon belülre került.

Utólag húztak bele a Széchenyi Bank bűnügyébe azért, hogy erkölcsileg lenullázzanak, és a háziőrizettel fizikailag is védekezésképtelenné tegyenek. Én nem voltam benne 2020 júniusában abban a rajtaütésben, amikor Töröcskeit bevitték, és tizenkilenc embert kihallgattak. 2020 tavaszán jelentettem fel Jellineket az ingatlanjaim miatt, az ügyészek pedig akkor jöttek értem, amikor már az ő szerepüket is firtatni kezdtem az ügyben

– fogalmazott a 24.hu-nak a vállalkozó, aki azt hangoztatja, hogy minden elemében hamis az ellene felhozott vád.

Vitézy Tamásra 2020. november 3-án hajnalban csaptak le a lakásán. Kilenc ügyész és két rendőr szállt ki az akkor 73 éves vállalkozóhoz. Arra hivatkozva, hogy ellenállt a hatósági fellépésnek, meg is bilincselték. Vitézy ezzel szemben állítja, szó sem volt ellenállásról, és mivel az esetről készült hatósági videót később nem adták ki az ügyvédeinek, hamis tanúzásért is feljelentette az ügyészeket.

A házkutatást elrendelő határozat szerint Vitézy az Adriatiq Islands Group d.d. tulajdonosaként 2013-ban 507 millió forint hitelt vett fel a Széchenyi Banktól úgy, hogy „a banki döntéshozókat tévedésbe ejtette a hitelbiztosíték és a visszafizetési szándéka kapcsán”. Az üzletembert vezetőszáron vitték el otthonából, majd három nap előzetes letartóztatás után kiengedték. Nyomkövetőt kapott a lábára, amit 29 hónapon át kellett viselnie, és nyolc hónapig nem hagyhatta el a lakását.

Az Adriatiq-ügyben elindított ügyészségi fellépés kapcsán tett Vitézy-észrevételek közül hármat érdemes kiemelni.

  • A vizsgálat a horvátországi forgóhitelek kapcsán nem tárt fel olyan titkos pénzmozgást, mint a vádiratban szereplő többi ügylet esetében. A hatóságok szerint ugyanis Töröcskeiék titokban visszakérték az ismerős vállalkozásoktól a nekik folyósított kölcsönök egy részét, sőt néha az egészét, hogy a bank financiális gondjain segítsenek. Az Adriatiq esetében a vádiratban ilyen állítás nem szerepel. A vád talán legkeményebb állítása az, hogy „Vitézy és Kerekes számára nyilvánvaló volt, hogy a Töröcskei Istvánnal fennálló jó viszonyukra tekintettel a hitelt meg fogják kapni akkor is, ha egyébként a hitelfelvétel feltételeinek nem felelnek meg”. Ezt Vitézy kitalációnak minősíti.
  • Az Adriatiq törlesztett és lezárta a hitelügyletet. A házkutatási határozatban még az állt, hogy Vitézy 507 millió forint kárt okozott a banknak, aminek egy része megtérült, valamint hogy a hitelfelvételkor neki és a cégvezetőnek az volt a szándéka, hogy nem fizetik vissza a pénzt. A vádirat finomított ezen, de ott sem említik pozitívumként, hogy a perbe fogott bankügyfelek közül Vitézy az egyetlen, aki igazolással rendelkezik arról, hogy nincs tartozása a tönkre ment pénzintézet felé. A Széchenyi Bank felszámolója, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Kft. 2019 májusában lezárta az ügyletet, miután a cég kifizette az általa meghatározott összeget, és hivatalosan is deklarálta, hogy „a banknak a hitelszerződés alapján követelése nem áll fent”. Az ügyészség szerint az 507 milliós hitelből 405 millió forint térült meg.
  • A vállalkozó szerint a vádirat Adriatiq-fejezete 32 rövid bekezdésből áll, de abból „27 nem is a cégről szól, hanem a bank szabályszegéseiről”. A dokumentumban számos információ olvasható arról, hogy bankban hogyan zajlottak a döntéshozatali folyamatok, de arra nincs utalás, hogy Vitézy miként befolyásolhatta a menedzsmentet.

Vitézy kontra ügyészség

2020 novemberében, amikor letartóztatták, Vitézy már a tizedik feljelentésnél tartott a horvát cégek ügyében. Az utolsót Polt Péternek címezte, és azt indítványozta, hogy a legfőbb ügyész hivatali visszaélések miatt zárja ki az eljáró ügyészeket az általa kezdeményezett vizsgálatokból. Vitézy emlékeztette Poltot, hogy hiába jelentette fel Jellinek Dánielt cégével, a Bohemian Financing Zrt.-vel együtt, és hiába kért vizsgálatot a felszámolóval, illetve az ügyben közreműködő bíróval szemben, semmilyen intézkedés nem történt a vagyonát ért támadások miatt, őt nem is hallgatták meg, viszont sorban születtek az elutasító határozatok.

A felszámoló a bíró közreműködésével jelentős értékű, működő, tengerparti szállodaingatlanokat is magában foglaló cégeket játszott át háromszor 1000 forintos áron Jellinek Dánielnek (…), az eredeti tartozás pedig 99 százalékban megtérületlen maradt, azaz ma is fennáll, és rajtam hajtják be

– állt a Poltnak címzett, a letartóztatása előtti napokban készült iratban. Vitézy szerint a felszámoló azért állapított meg olyan alacsony eladási árat, amiért „lassan egy gombóc fagyit sem lehet venni”, mert így játszották ki, hogy nyilvánosan meg kelljen hirdetni eladásra a fedezeti ingatlanokat, Jellinek pedig – mint az adósság tulajdonosa – verseny nélkül juthatott hozzájuk.

Illyés Tibor / MTI Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlésben 2020. május 6-án.

Az egykori milliárdos a 24.hu-nak azt mondta, hogy a Széchenyi Bank ügyében indult eljárás alatt a részlegesen letiltott nyugdíjából, aztán már kölcsönökből kellett fenntartania magát. Olyan kilátástalanná vált az egzisztenciális helyzete, hogy végül úgy látta, nincs más választása, mint a nyilvánosság elé vinni az ügyet.

A tárgyban írt első, 2021. novemberi Facebook-bejegyzésében Fidesz-közeli üzletemberhez méltóan még az Orbán-éra eredményeinek bemutatásával indított, és csak sokára jutott el addig, hogy feltegye a kérdést: mi az oka annak, hogy a sorozatos kétharmados győzelmek után sem csökken a rendszer elutasítottsága? Az ok Vitézy szerint az, hogy a gazdasági elit, a holdudvar néhány dörzsölt tagja az „irritáló viselkedésével” sok esetben már „az állampolgárok jogbiztonságát veszélyezteti”: a gazdasági maffia egybefonódik az „igazságszolgáltatási bűnözéssel”.

Bevett bűnözői, vállalkozói gyakorlat, hogy ha bármilyen sikeres kis- és középvállalkozást irigykedve kiszemelnek, megkívánnak, azt banki, felszámolói, bírói, végrehajtói segédlettel, erre szakosodott ügyvédek garmadával, nyomozók, ügyészek bűnözői részvételével el is veszik, földönfutóvá téve és minden jogorvoslati lehetőségtől megfosztva a «volt» tulajdonost. (…) Ez egy bejáratott, minden résztvevőt busásan megfizető maffia, melynek haszonélvezői a 100 leggazdagabb magyar listájának első felében hirtelen számottevő gazdasági előélet nélkül felbukkannak, akár saját jogon, vagy mint strómanok

– magyarázta általánosítva Vitézy, aki későbbi nyilatkozataiban már mellőzte a politikai udvariaskodást, és egyértelműen a Tiborcz Istvánnal sűrűn üzletelő Jellineket vádolta a szálak mozgatásával.

Nyilvánosan üzent a Széchenyi Bank-per vádiratát jegyző vezető ügyésznek is. Azt írta, „nagy bajban lehetett” a hitelügylettel kapcsolatos vádak megfogalmazásakor, hiszen ő már korábban beperelte hivatali főnökeit hamis tanúzásért és okirat-hamisításért. Vitézy lapunknak most azt mondta, hogy a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György fővégrehajtó nevével fémjelzett korrupciós ügy fejleményei maximálisan alátámasztják azokat a megállapításokat, amelyeket az elmúlt két évben közzétett, hiszen a közelmúltban – lapunk cikkeiből – kiderült, hogy a hálózat a felszámolókig is elért.

Jellinek kontra Vitézy

Jellinek Dániel szerint viszont törvényes eszközökkel szerezték meg a korábbi Vitézy-birodalommal szemben fennálló követeléseket.

Indotek Group Jellinek Dániel

A milliárdos egy kommunikációs cégen keresztül küldött válaszokat a 24.hu kérdéseire. Azt írták, hogy az amerikai társtulajdonosokkal működő Bohemian Financing Zrt. a nemzetközi piaci gyakorlatoknak megfelelően tevékenykedik, és a Vitézy Tamás, illetve Kerekes László érdekkörébe tartozó cégcsoporttal szembeni követeléseket is ezen elvek és eljárások álapján vásárolta fel. Hozzátették, hogy azóta is sok energiájukat köti le a korábbi tulajdonosok működése nyomán indult számos állami, önkormányzati, ügyészi, felszámolási és egyéb eljárás.

Vitézyék a bankoknak éveken keresztül nem fizettek, mielőtt a bankok úgy döntöttek, hogy a követeléseket értékesítik, továbbá nemcsak a bankoknak nem fizettek, hanem rengeteg szállítót és például adót sem fizettek ki, ezért kerültek felszámolás alá a cégei, nem a Bohemian miatt

– közölték.

A Bohemian 2018-ban és 2019-ben két magyar és három szlovén, illetve horvát székhelyű banktól szerzett meg olyan követeléseket, amelyek évekkel korábban lejártak. A vételárról azt közölték, hogy üzleti titok, de az az összeg, amit Vitézy sugall, távol áll a valóságtól.

A Bohamian szerint nem igaz, hogy a szerződéskötésnél átverték Vitézyt, ahogyan azt az üzletember állította. Vitézy Tamás két éve az Indexnek adott interjúban közölte, zsarolással kényszerítették rá, hogy aláírjon egy 400 oldalas angol nyelvű szerződést úgy, hogy nem beszéli a nyelvet. Később pedig az derült ki számára, hogy az aláírt dokumentum nem a letárgyalt szöveget tartalmazta. A vállalkozó szerint Kerekes László és az általa javasolt jogász azt állította neki, hogy amennyiben nem írják alá gyorsan a szerződést, nagy a veszélye annak, hogy elveszítik a tribunji kikötőt.

Jellinekék szerint az egyezségi szerződés tárgyalása több mint egy évig tartott, és ezeken Vitézy Tamást számos professzionális tanácsadó és több ügyvéd képviselte, az egyezségi szerződés magyarra fordításáról pedig Vitézy magyar ügyvédje gondoskodott.

A Bohemian azt is állítja: azon voltak, hogy hosszú fizetési moratóriumot biztosítsanak a cégeknek, de Vitézyék a „megállapodást számos ponton nem tartották be”, majd közel két év „jóhiszemű tárgyalás és egyezkedés” után a Bohemian számára „nem maradt más lehetőség, mint folytatni a követeléseknek az eredeti hitelező bankok által megkezdett jogi úton történő érvényesítését”. A végrehajtások azonban még nem zárultak le. Mint írták, „mindössze egy-egy árverezésre került sor”, viszont egy kivételével az árverezett eszközök teljes körű birtokbaadása várat magára.

Van olyan eset, ahol a birtokbaadás azért húzódik, mert Vitézy úr jogellenes módon megtagadja a szükséges dokumentumok teljes körű átadását

– írták, azt is megjegyezve, hogy az eredeti hitelezők által megindított per kapcsán jogerős ítélet van arról, hogy Vitézy kezesként jelentős vagyontárgyakat ajándékozott családtagjainak, hogy így vonja ki vagyonát a végrehajtás alól.

Ügyészség kontra Vitézy

Vitézy Tamás állításaival, miszerint hamis vádak alapján koncepciós eljárás folyik ellene, megkerestük a Fővárosi Főügyészséget. A szóvivő azt válaszolta:

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség vádirata a büntetőeljárási törvény előírásának megfelelően megjelöli a bizonyítási eszközöket. A vád megalapozottságáról a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként a bíróság jogosult dönteni.

Bagoly Bettina azt is hozzátette, hogy Vitézy Tamás az elmúlt években két feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt az ügyészség képviselői ellen, melyeket a kijelölés alapján eljáró Fővárosi Nyomozó Ügyészség elutasított. A feljelentést elutasító határozatok elleni panaszokat a Fővárosi Főügyészség megvizsgálta, és mint alaptalanokat szintén elutasította.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik