A szerbiai közvéleményt megrázta, hogy május elején két napon belül két sorozatgyilkosságot is elkövettek az országban. Előbb egy belgrádi általános iskolában egy 13 éves, hetedik osztályos tanuló lőtte le hét diáktársát és az iskolai gondnokot, valamint egy tanárnőt és 6 diákot megsebesített. Majd a szerb fővárostól 50 kilométerre délre, három faluban lőtt agyon egy 21 éves fiatalember 8 személyt, további 15-öt pedig megsebesített.
A lakosságot megrendítette e két brutális mészárlás. Aleksandar Vucic köztársasági elnök több intézkedésre tett ígéretet, például felvetette a büntető törvénykönyv módosítását, amelyben 14-ről 12 évre szállítanák le a büntethetőségi korhatárt, az iskolai lövöldözőt ugyanis büntetőjogilag nem tudják felelősségre. Ő most pszichiátriai megfigyelés alatt áll, ha az elméjét épnek találják, akkor szabadon kell engedni. (Magyarországon 2012-ben csökkentették 14-ről 12 évre a büntethetőségi korhatárt.)
Az illegális fegyverkereskedelem és az engedély nélkül tartott fegyvertartásért kirótt büntetések jelentős szigorítását is felvetették. Emellett az államfő 1200 új rendőr felvételét említette, és minden iskolába egy-egy rendőr fog szolgálatot teljesíteni. A fegyvertartási szabályok felülvizsgálatára is kitért. A legálisan fegyvert tartók pszichológiai vizsgálatának szigorítását említette, valamint a fegyverek biztonságos tárolásáról is szót ejtett. Az iskolai lövöldöző ugyanis édesapja engedéllyel tartott pisztolyával gyilkolt. Az elkövető apja több fegyver is tartott legálisan, amelyeket számkombinációs széfben tárolt és állítása szerint nem tudta, hogy fia ismerte a számkombinációt.
A World Population Forum nyilvántartása szerint Szerbia az ötödik helyen áll Európában az egy főre eső engedéllyel tartott fegyverek tekintetében. A szerb belügyminisztérium nyilvántartása szerint az országban közel 800 ezer fegyvert tartanak legálisan. Ezek a fegyverek mintegy 570 ezer természetes és jogi személy birtokában vannak. Vadásztársaságok, lövészegyesületek, biztonsági cégek, vagy akár magánszemélyek több fegyvert is tarthatnak. Az iskolai lövöldöző apja is két pisztolyt és három vadászpuskát birtokolt. Száz lakosra vetítve Szerbiában mintegy 12 legálisan tartott fegyver jut. Ez Európában viszonylag soknak számít, azonban eltörpül az USA-hoz képest.
Világszinten harmadik helyezettek fegyverfelhalmozásban
Ezzel szemben a másik elkövető engedély nélkül birtokolt fegyverrel gyilkolt. Az országban a 23 évvel ezelőtt befejeződött, az egykori Jugoszlávia területén dúló háborúkat követően jelentős számú, engedély nélkül tartott fegyver halmozódott fel: többek között embercsempészek is ebből a forrásból szerzik be a fegyvereket. A szerb—magyar országhatár közelében, Szabadka északi részén, a Makkhetesi erdőben halálos áldozattal járó lövöldözésre is sor került tavaly júliusban, míg Horgoson novemberben embercsempészek lőfegyverrel sebesítettek meg migránsokat.
Ha az engedély nélküli fegyvereket is figyelembe vesszük, akkor egy 2018-as svájci felmérés szerint lakosságarányosan Szerbiában tartják a világon a harmadik legtöbb fegyvert. Száz lakosra vetítve az USA-ban 120-at, Jemenben 53-at, Szerbiában 39-et. Predrag Petrovic biztonságpolitikai szakértő szerint azonban csak durván becsülhető meg a Szerbiában engedély nélkül tartott fegyverek mennyisége: kétszázezertől egymillióig terjedhet a számuk.
Ezek a fegyverek nem pusztán a kilencvenes évek jugoszláv háborúi alatt halmozódtak fel, hanem a XX. század összes, e területeken zajló fegyveres konfliktusaiban
– nyilatkozta a szakértő a BBC-nek. Azt is megemlítette, hogy „a Balkánon az elmúlt 30 évben gyakran előfordult újabb háború kitörésének a kockázata – legalábbis úgy érzékeli a fegyvertartók nagy része –, ezért sem válnak meg szívesen a fegyvereiktől.”
Bratislav Gasic belügyminiszter a nyilvántartott fegyverek listájának kontrollját, valamint a fegyverek biztonságos tárolásának ellenőrzését jelentette be. „Még ha rendszeresen, vagy akár szúrópróbaszerűen is, de kellő hatékonysággal tartják az ellenőrzéseket, nem tudjuk teljesen kiszűrni az olyan felelőtlen fegyvertartókat, akik kiskorúak kezébe adják a fegyverüket” – nyilatkozta Nenad Ljubisic fegyverszakértő a Szabad Európa Rádiónak. Mindezzel arra utalt, hogy az iskolai lövöldöző édesapja többször is elvitte a fiát lőtérre, ahol mindketten lőttek. Míg a 14 éves korhatár alatti elkövetőt nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni, apját 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja a törvény.
Az iskolai lövöldöző mindössze két perc alatt végzett áldozataival, illetve sebesítette meg őket. Szakértők egybehangzó véleménye szerint ez olyan, begyakorolt készséget jelent, ami Youtube-videókról nem sajátítható el. Egyébként a szerb sajtó – nem csupán a bulvár része – „gyilkos fiú”-ként hivatkozik az iskolai lövöldözőre. Egyébiránt a lőtereken a kiskorúak jelenléte szürke zóna, ugyanis azt egyértelműen nem tiltják a szerb jogszabályok. Ennek a felülvizsgálatát is célként tűzte ki a kormány, valamint a lőterek ellenőrzését. Szervezett keretek között a sportlövészetet 10-11 éves korban szokták a gyermekek elkezdeni. Nenad Petkovic, a szerbiai sportlövő szövetség főtitkára elmondta a BBC-nek, hogy a fiatalok kizárólag kis kaliberű légpisztolyt és légpuskát használnak annak ellenére, hogy a jelenlegi szabályozás nagykorú felügyelete mellett lehetővé tenné nagyobb kaliberű fegyverek lőtéri használatát is. Petkovic egyébként kifejtette, hogy a szerb fegyver- és lőszertartásra vonatkozó jelenlegi szabályok is megfelelőek; összevetve más államokkal, még szigorúbbak is.
A belügyminiszter azt is bejelentette, hogy három hónapon belül a már meglévő fegyverviselési engedélyeket felülvizsgálják és kétéves moratóriumot léptetnek életbe új engedélyek kiadására. Biztonsági cégek abban bíznak, hogy fegyverrel szolgálatot teljesítő alkalmazottaikra nem fog vonatkozni a moratórium.
A fegyverek beszolgáltatása kényelmi szolgáltatással
A szerb belügyminisztérium honlapján is közzétette, hogy május 8. és június 8. között a polgárok büntetés nélkül beszolgáltathatják fegyvereiket. Nem csupán az engedéllyel is tartható, rövid és hosszú csövű félautomata fegyvereket, hanem a legálisan egyáltalán nem birtokolható automata fegyvereket, gránátokat és bármilyen egyéb eszközt. Nem pusztán a rendőrőrsökön adhatók le a fegyverek, hanem kérésre házhoz is kimennek a rendőrök. A fegyvert beszolgáltatóknak a személyazonosságukat sem kell igazolniuk.
Nem először került sor illegális fegyverek begyűjtésére Szerbiában, azonban a két szörnyű bűncselekmény hatására már az első két napon mintegy háromezer-ötszáz fegyvert és 50 ezer lőszert szolgáltattak be. Hasonló, büntetlenséget szavatoló akciót utoljára 2020 márciusa és júniusa között tartottak. Ám korábban is napirenden volt a hatóságok által az illegálisan tartott fegyverek begyűjtése. 2003 és 2017 között több, mint százezer fegyvert és több, mint két és félmillió lőszert adtak le a lakosok. A Nyugat-Balkánon Szerbiában és Montenegróban tartanak a legtöbben – akár legálisan, de többnyire illegálisan – fegyvert, de a teljes régióban becslések szerint ötszázezer és egymillió-hatszázezer közti háztartás birtokol pisztolyt, puskát, gépkarabélyt vagy egyéb fegyvert.
Szerbia kezd felocsúdni a sokkból. A két tragédia lekerült az újságok címlapjáról. Sajnos, ami felváltja őket, gyakran szintén lőfegyverrel elkövetett emberölésről szól. Például Újvidéken egy fiatalember pisztollyal megölte barátnőjét majd magával is végzett. A rövidhírből az is kiderül, hogy az elkövető engedéllyel tartott fegyvert. Ebben a közegben kellene mind az engedéllyel tartott fegyverek birtoklóinak alkalmasságát felülvizsgálni, mind az illegális fegyverek hatékony begyűjtését lefolytatni. Embert próbáló, ám egyben emberéleteket mentő feladatokat vállaltak fel a szerb hatóságok.
Dobó Géza, a Migrációkutató Intézet kutatója.
