Helyi idő szerint délután 17 órakor (közép-európai idő szerint 16 órakor) bezártak a szavazóhelyiségek Törökországban a vasárnapi köztársaságielnök- és parlamenti választásokon. A voksolás a török híradások szerint rendbontások nélkül ért véget.
Az 1961 óta érvényben lévő választási törvény értelmében 18 óráig az összes sajtóorgánumban tilos magára a választásra, valamint annak eredményére vonatkozó mindennemű hír, találgatás és megjegyzés közzététele. Ez vonatkozik a részvételre is. A médiumok kizárólag a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által kiadott információkat hozhatják nyilvánosságra. Az YSK a médiát érintő korlátozásokat azonban több órával a kijelölt időpont előtt feloldotta:
A részeredmények:
A Guardian híradása szerint az YSK a vártnál jóval korábban, magyar idő szerint 18 óra körül nyilvánosságra is kerületek az első eredmények.
A török állami hírügynökség első közlései szerint a kisebb vidéki településekről beérkezett részleges eredmények alapján az elnökválasztáson Erdogan 60 százalék feletti eredménnyel jelentősen vezetett, a különbség azonban a finisre csökkent, és 85 százalékos feldolgozottságánál a jelentlegi elnök támogatottsági aránya a kritikus 50 százalék alá csökkent. Amennyiben egyik jelöltnek sem lesz meg az abszolút többsége, két hét múlva második elnökválasztási fordulót kell tartani a két legerősebb jelölt részvételével.
Az Anadolu török állami hírügynökség szerint a szavazatok közel 93 százalékának összesítése után magyar idő szerint 23 órakor Erdogan 49,68 százalékon, Kilicdaroglu 44,58 százalékon állt.
A két nagy jelölt közötti kezdeti 15 százalékos különbség eddig a feldolgozottság előrehaladtával folyamatosan csökkent, és a legnagyobb városok választókerületeiből csak végén jöttek be az eredmények. Izmir, Ankara és Isztambul lakossága összességében eléri a 22 milliót.
Mindkét tábor úgy véli, hogy a mostani végeredmény után második elnökválasztási fordulóra lesz szükség.
Az ellenzékhez közel álló Anka, magánhírügynökség továbbra is más eredményekről tud, ott kisebb előnye van Erdogannak.
A párhuzamosan zajló parlamenti választás egyfordulós. Az Erdogan vezette pártszövetség, a Nép Szövetsége jelenleg 49,8 százalékot tudhat magáénak, ami 267 mandátumot jelentene a 600 fős törvényhozásban. A legnagyobb, CHP-vezette ellenzéki pártszövetség, a Nemzet Szövetsége pillanatnyilag 34,88 százalékkal 169 mandátumot szerezne a parlamentben. A második legjelentősebb ellenzéki összefogás, a Munka és Szabadság Szövetsége, amely nagyrészt a kurdbarát képviselőjelölteket tömöríti, jelenleg a voksok 9,98 százalékával és 61 mandátummal számolhat.
Háttér
Az államfőválasztáson a jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdogan fő riválisa Kemal Kilicdaroglu, aki 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülésnek, a kemalista Köztársasági Néppártnak (CHP) az elnöke. Rajtuk kívül versenyben van még Sinan Ogan volt jobboldali parlamenti képviselő is, de az ő esélyei messze elmaradnak vetélytársaiétól. Erdogannak csütörtökig volt egy harmadik kihívója is, Muharrem Ince, de ő visszalépett, egyébként szintén alacsony támogatottsággal bírt.
Mindegyik elnökjelölt mögött egy pártszövetség áll, nem csupán párt. Erdogant a Nép Szövetsége, Kilicdaroglut a Nemzet Szövetsége, míg Ogant az Atya Szövetsége támogatja, írta az MTI.
Amennyiben a május 14-i elnökválasztáson egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább 50 százalékát plusz egy voksot, akkor két héttel később, május 28-án második fordulót is tartanak. A parlamenti választás egyfordulós.
Erdogan vasárnap napközben egy isztambuli iskolában adta le voksát. A szavazóhelyiségben nyilatkozva azt mondta: a török demokrácia erejének demonstrálása szempontjából nagyon fontos, hogy minden választópolgár leadja a szavazatát.
Kilicdaroglu egy ankarai iskolában voksolt. Távozóban az épület kapujánál felszólalva kijelentette: “mindannyian nagyon hiányoltuk a demokráciát, hogy együtt legyünk, hogy átöleljük egymást. Ezután – meglátjátok – eljő a tavasz”.
Törökországnak az állami statisztikai hivatal legfrissebb, 2023 februárjában közölt adatai szerint csaknem 85,3 millió lakosa van. A török hatóságok összesen 64 113 941 választópolgárt vettek nyilvántartásba, 60 697 843-at belföldön, 3 416 098-at pedig külföldön.
A külföldön élő törökök április 27. és május 9. között szavazhattak Törökország diplomáciai külképviseletein, de a török vámkapuknál, tehát a nemzetközi repülőtereken és az ország határállomásain május 14-én 17 óráig még ők is voksolhattak. Május 9-ig 1 817 010 külföldi török élt választójogával, a részvételi arányuk 53,19 százalékos volt. Az ő szavazócéduláikat a közelmúltban Ankarába szállították. Ezeket a borítékokat szintén a 17 órás urnazárást követően bontják ki.
