Élő Nagyvilág

Zelenszkij: Bahmut megvédése taktikai kérdés

AFP
AFP

A Wagner csoport alapítója szerint Bahmut keleti része orosz kézre került

Az orosz erők teljesen ellenőrzésük alá vonták Artemivszk (Bahmut) város keleti részét – közölte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója szerdán a Telegramon.

A Wagner katonai magánvállalat egységei elfoglalták Bahmut egész keleti részét. A Bahmutka folyótól keletre minden teljes mértékben a Wagner katonai magánvállalat ellenőrzése alatt áll

– mondta Prigozsin a sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint.

Mikhail Svetlov / Getty Images Jevgenyij Prigozsin

Artemivszk fontos közlekedési csomópont a Donyec-medencében harcoló ukrán csapatok ellátásában. Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője február 16-án jelentette be, hogy az orosz erők elfoglalták az összes jelentősebb magaslatot a város körül.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve közölte, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán mintegy 435 fő volt, akik közül a Donyeckben vívott harcokban több mint 180, Liman irányában pedig mintegy 130 katona esett el. A tábornok szerint az orosz erők megsemmisítették az ukrán 59. gépesített lövészdandár főhadiszállását a donyecki régióban lévő Memrik településnél.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint a háború eleje óta elpusztított ukrán tüzérségi lövegek és aknavetők száma elérte a 4100-at.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Donyeck város déli részén lévő lakóövezetben négy civil megsebesült, és sorozatvető-belövések miatt tűz ütött ki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki szerdán a Kremlben kitüntetéseket adott át a nemzetközi nőnap alkalmából, azt hangoztatta, hogy sok példáját látni a személyes bátorságnak és elszántságnak, az állam jövőjének védelmezésére irányuló készségnek, amikor „Oroszország ismét a biztonsága és szuverenitása ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel szembesül”.

Svájc ellenzi a fegyverszállításokat

Svájc az ukrajnai háború tükrében is szeretné megőrizni az alkotmánya által előírt hagyományos semlegességét, és jelenleg ellenzi a háborúban álló Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat – erősítette meg Alain Berset, a svájci konföderáció elnöke kedden az ENSZ-ben.

A fegyverexport kapcsán, amíg érvényes a (svájci semlegességet előíró) jogi keretrendszer, azt nem lehet végrehajtani (…). A svájci kormány és a Szövetségi Tanács számára ezt a jogi keretet fenn kell tartanunk, és fenn is szeretnénk tartani, és ezen belül szeretnénk dolgozni

– jelentette ki az államfő újságíróknak a nők jogairól rendezett ENSZ-ülés szünetében. Berset-t arról kérdezték, hogy Berlin február végén azt kérte Berntől: engedélyezze a Rheinmetall nevű német fegyvergyártó vállalatcsoport részére a régi Leopard páncélozott harckocsik visszavételét, azzal a garanciával, hogy a tankokat nem szállítják tovább Ukrajnába.

A svájci semlegességről szóló vita az Ukrajna ellen 2022. február 24-én megindított orosz háború óta foglalkoztatja az alpesi ország közvéleményét. Svájc nem tagja az Európai Uniónak , ennek ellenére valamennyi, Oroszország ellen hozott uniós büntetőintézkedést elfogadta, mert ezek a szankciók abszolút összeegyeztethetők a svájci semlegességgel – szögezte le Berset, aki António Guterres ENSZ-főtitkárral is találkozott New Yorkban, közvetlenül azelőtt, hogy a főtitkár elutazott Kijevbe.

Von der Leyen: Kanada megmentette Ukrajnát

Krím félsziget 2014-es elcsatolása után az ukrán erőknek nyújtott kanadai kiképzés kulcsfontosságúnak bizonyult az Oroszország által egy évvel ezelőtt indított ukrajnai háború korai szakaszában, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Ottawában.

Von der Leyen ebben a tisztségében először tesz hivatalos látogatást az észak-amerikai országban. Az ukrajnai háborúról, a kereskedelemről és a transzatlanti kérdésekről folytat megbeszéléseket Kanadában és az Egyesült Államokban, pénteken Joe Biden amerikai elnökkel is találkozik Washingtonban.

Nem tudom eléggé hangsúlyozni: Kanada megmentette Ukrajnát

– mondta a kanadai parlamentben tartott beszédében. Hozzáfűzte: a kanadaiak „másokat, köztük sok európait megelőzve felismerték az ukrajnai események horderejét”, és a „kötelességen túlmutató” választ adtak a háborúra.

Justin Tang / POOL / AFP

Ursula von der Leyen szerint „a teljes körű orosz invázió megindítását követő órákban tavaly létfontosságúnak bizonyult” az ottawai kormány döntése, hogy katonai kiképzésben részesítette az ukrán haderőt, miután a nemzetközi jogot megsértve Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet. Hangsúlyozta, Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmas stratégiai hibát követett el azzal, hogy azt képzelte, három nap alatt beveheti Kijevet.

Ukrajna ellenállása megdöbbentette a világot. Ez elsősorban az ukrán nép bátorságának köszönhető. De döntő mértékben az ukrán katonák profizmusának is, akik közül sokakat Kanada képzett ki

– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Egyúttal köszönetet mondott Justin Trudeau kanadai miniszterelnöknek is, amiért együttműködik Ukrajna megsegítésében. „Mindent, amit Ukrajnáért tettünk, együtt tettük”, jelentette ki Ursula von der Leyen.

(MTI)

Német védelmi miniszter: meg kell várni a robbantásokról végzett hivatalos vizsgálat eredményeit

Meg kell várni az Északi Áramlat orosz földgázvezeték-rendszernél történt robbantások ügyében végzett hivatalos vizsgálatok eredményét, mondta a német védelmi miniszter szerdán az esetről megjelent sajtóértesülésekről.

Boris Pistorius a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva az MTI tudósítása szerint kiemelte, hogy elhamarkodott döntést hozna, aki csupán sajtóértesülések alapján vonna le következtetéseket az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő vezetékrendszer elleni szabotázsakcióból.

Johannes Simon / Getty Images Boris Pistorius

Mint mondta, nagy érdeklődéssel olvassa a médiajelentéseket, de bevárja, hogy a hivatalos vizsgálati eredmények alapján mi igazolódik be belőlük, ezért nem is foglalkozik olyan „hipotetikus” kérdésekkel, hogy az eset miként befolyásolhatja a német kormány és az orosz támadás ellen védekező Ukrajna viszonyát.

A Balti-tenger mélyén futó vezetékrendszer elleni robbantások Ukrajnába vezető nyomairól szóló értesülésekkel kapcsolatban rámutatott: az ilyen leleplezésekről kiderülhet, hogy valójában úgynevezett hamis zászlós művelet történt, vagyis az elkövetők szándékosan hagynak maguk után az ellenfélre, az Északi Áramlat esetében Ukrajnára mutató jeleket. Erről a lehetőségről az ügyről szóló sajtójelentésekben is lehet olvasni

– tette hozzá a miniszter.

Két német közszolgálati médiatársaság, az ARD és a Südwestrundfunk (SWR) a Die Zeit keddi közös beszámolója szerint a hírszerzési információk azt mutatják, hogy a robbantásokat egy hat emberből álló egység hajtotta végre, akik egy Lengyelországban bejegyzett ukrán tulajdonú cég nevében bérelt hajóval közelítették meg a helyszínt a németországi Rostock kikötőjéből.

A hajó kapitányából, két búvárból, két búvárasszisztensből és egy orvosból álló egység tagjainak állampolgársága ismeretlen, mert hamisított útleveleket használtak. Azt sem tudni, hogy ki adott megbízást a robbantásokra.

A New York Times szerdán ugyancsak hírszerzési forrásokra hivatkozva szintén arról írt, hogy egy ukránbarát csoport hajtotta végre az akciót.

A vezetékrendszer két vezetékpárból, Északi Áramlat-1, Északi Áramlat-2,  áll, mindkettő évi 55 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas. A négy vezetékből három rongálódott meg a 2022 szeptemberének végén elkövetett robbantásokban.

Néhány nappal később, október 3-án a Gazprom orosz állami energetikai társaság közölte, hogy „technikai szempontból lehetséges” a szállítás megindítása az Északi Áramlat-2 B jelű vezetékszálán, és már csupán egy hivatalos német hatósági megerősítés szükséges ahhoz, hogy ez a lehetőség megvalósuljon. A német kormány elutasította az orosz kezdeményezést.

Zelenszkij: Bahmut megvédése taktikai kérdés számunkra

Az orosz csapatoknak nyílt útjuk lesz a kelet-ukrajnai kulcsfontosságú városok elfoglalására, ha átveszik az ellenőrzést Bahmut felett – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök a CNN-nek adott interjújában. Ez taktikai kérdés számunkra – mondta Zelenszkij, miközben Kijev katonai vezetése meghosszabbította a város védelmét.

Bakhmut után tovább mehetnek. Elmehetnek Kramatorszkba, elmehetnek Szlovjanszkba, Bahmut után nyitott út állna az oroszok előtt Ukrajna más városai felé, Donyeck irányába

– mondta. A Wagner zsoldoscsapatok hetek óta tartó, az utóbbi napokban felgyorsult támadása ezreket szorított ki a városból, és megtizedelte Bahmut infrastruktúráját. De az ukrán csapatok is kitartóan védik a területet, megállítva az oroszok előrenyomulását.

Kijevbe látogat az ENSZ-főtitkár

António Guterres ENSZ-főtitkár ma Kijevbe látogat, ahol találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja a The Guardian. Tegnap ukrán források szerint online tárgyalások kezdődtek a partnerekkel a gabonexport-megállapodás meghosszabbításáról, de a tárgyalások egyelőre nem közvetlenül Oroszországgal folynak. Ukrajna korábban reményét fejezte ki, hogy a megállapodást egy évvel meghosszabbítják.

Kijev tagadja, hogy köze lenne az Északi Áramlat felrobbantásához

Tagadta szerda este Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója, hogy az ukrán kormánynak bármi köze lenne az Északi Áramlat gázvezetékek ellen tavaly ősszel elkövetett robbantásos szabotázsakcióhoz. A The New York Times szerdán hírszerzési forrásokra hivatkozva jelentette, hogy az amerikai titkosszolgálatok által összegyűjtött adatok alapján egy ukránbarát csoport követte el az akciót, de arra nincs bizonyíték, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek vagy az ő belső körének köze lett volna a támadáshoz. A lap szerint fennáll annak lehetősége, hogy az ukrán kormánnyal vagy titkosszolgálatokkal kapcsolatban lévő harmadik fél titokban hajtotta végre a műveletet.

A két vezetékpáron tavaly szeptemberben észleltek gázömlést, majd az ügyben illetékes svéd és dán hatóságok megállapították, hogy szándékos szabotázsakció történt, de nem neveztek meg felelőst. Moszkva a Nyugatot és az angolszászokat tette felelőssé a támadásért. Egy amerikai oknyomozó újságíró szintén név nélkül nyilatkozó forrásra hivatkozva pedig arról számolt be, hogy a műveletet az amerikai kormány utasítására hajtották végre. Podoljak közölte: Kijevnek semmi köze a balesethez.

Jóllehet szeretek szórakoztató összeesküvés-elméleteket gyűjteni az ukrán kormányról, ki kell jelentenem, hogy Ukrajnának semmi köze a balti-tengeri balesethez, és semmit nem tudok állítólagos ukránbarát szabotázscsoportokról

– írta a tanácsadó a Twitteren.

A német ARD köztelevízió, valamint az SWR regionális műsorszolgáltató és a Die Zeit című lap szerdán azt írta, hogy a bűnügyi nyomozás során sikerült azonosítani a szabotázsnál használt hajót, amelyet Lengyelországban bérelt ki egy cég, amelynek két ukrán állampolgár a tulajdonosa. A hajóval 6 ember, öt férfi és egy nő, köztük több búvár, szeptember 6-án hagyta el a németországi Rostock kikötőjét, majd a jármű a Dániához tartozó Christinso szigeténél került elő ismét. A hajót takarítatlanul adták vissza a bérbeadónak, és a kabin asztalán robbanószer nyomaira bukkantak. A 6 ember állampolgársága nem tisztázott, mert a hajó bérlésekor hamis útleveleket használtak. Ha a nyomok Ukrajnába vezetnek is, a nyomozók egyelőre nem tudták megállapítani, ki adott megbízást az akcióra – írja a Die Zeit.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője terelésnek nevezte a lap értesülését. Nyilvánvalóan a támadás elkövetői el akarják terelni a figyelmet. Ez nyilvánvaló irányított szivárogtatás – fogalmazott Peszkov a RIA orosz hírügynökségnek. Hogyan állapíthatnak meg bármit is amerikai illetékesek vizsgálat nélkül? – tette fel a kérdést a szóvivő. Moszkva a kezdetektől fogva azt követeli, hogy részt vehessen a vizsgálatban, de Peszkov azt mondja, hogy erre azóta sem kaptak lehetőséget. Ez nem pusztán furcsa, ez bűzlik, mint valami szörnyű bűncselekmény – szögezte le a Kreml szóvivője.

Olvasói sztorik