A 24.hu számítása szerint összesen 1617 milliárd forintnyi állami vagyont adott át a kormány az általa alapított 33 vagyonkezelő alapítványnak 2020–2021-ben, amikor az egyes állami feladatok kiszervezésével létrehozta ezt a konstrukciót. Ebből körülbelül ezermilliárd forint értékű állami tulajdont a 21, egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítvány kapott indításként vagy az alapítást követő hónapokban.
Mindez azért lett most különösen érdekes, mert az Európai Tanács határozata alapján Brüsszel nem hajlandó semmilyen jogi kötelezettségvállalást tenni a magyar kormány által alapított szervezeteknek, illetve az általuk fenntartott jogi személyeknek, magyarán: egyelőre nem kaphatnak uniós forrásokat. Ez a döntés leginkább az elmúlt években alapított, az adott egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítványokat érinti, rajtuk keresztül pedig a modellváltáson átesett felsőoktatási intézményeket, amelyek így nem vehetnek részt az uniós ösztöndíjprogramokban, kutatásokban.
Az uniós támogatások felfüggesztése különösen azok után fájdalmas, hogy 2021 februárjában nem kevesebb mint 1509 milliárd forint uniós forrást ígért az EU helyreállítási alapjából Orbán Viktor miniszterelnök az egyetemeknek fejlesztésre, és részben erre hivatkozva javasolta a kormány a felsőoktatási intézményeknek, hogy fontolják meg a működésük korszerűsítése érdekében a modellváltást, e pénz jó részét viszont végül nem is kérte a kormány az Európai Uniótól.
Átláthatatlan és összeférhetetlen – ez volt a két legfőbb kifogása az Európai Tanácsnak a vagyonkezelő alapítványokkal szemben.
Aggályok merülnek fel továbbá azzal kapcsolatban, hogy a »közérdekű vagyonkezelő alapítványok« és az általuk kezelt jogi személyek esetében nem kerülnek alkalmazásra a közbeszerzési és az összeférhetetlenségi szabályok, és nem átlátható, hogy az említett vagyonkezelő alapítványok milyen módon kezelik a forrásokat
– írta az Európai Tanács a decemberi határozatában.
Az átláthatatlanságot mi is tapasztaltuk, amikor megkíséreltük feltárni, mekkora vagyontömeget kaptak a kormánytól ezen alapítványok, és azt miként hasznosítják. A közérdekű adatigénylésünk során megkapott alapító okiratokból ezt nem is lehetett rekonstruálni, mivel nem minden dokumentum tartalmazta az induló vagyonelemek értékét, több alapítvány pedig nem is reagált a megkeresésünkre. Így kénytelenek voltunk az éves beszámolókra hagyatkozni. Ezek szerint a 21 egyetemi vagyonkezelőből a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kapta a legnagyobb állami vagyont: 341 milliárd forint volt a saját tőkéje 2021 végén. Két másik egyetemi alapítvány is százmilliárd fölötti állami vagyonhoz jutott hozzá: a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány 151 milliárd forint, a debreceni egyetem fölött álló Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány pedig 113 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett (ezen az oldalon kereshetők az alapítványi beszámolók).
Ez a vagyon sem elegendő azonban ahhoz, hogy maguk az alapítványok ne szoruljanak állami apanázsra, amiből finanszírozni tudják a működésüket. A 1413/2021 kormányhatározat szerint
Az alapítványi célok között szerepel ugyanis a hátrányos szociális helyzetű vagy kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása ösztöndíjak formájában, ám a 2021-es beszámolók szerint csak három alapítvány hirdetett ösztöndíjprogramot (az eddigi állami, tanulmányi ösztöndíjakat, juttatásokat, rendes és rendkívüli szociális támogatásokat nem érintik az alapítványi ösztöndíjak). Azonban mindhárom helyen több pénz ment el a vezetői tiszteletdíjakra, mint az ösztöndíjakra.
- A Miskolci Egyetemen a Varga Judit igazságügyi miniszter által vezetett Universitas Miskolcinensis Alapítványnál 35 millió forintot osztottak ki a „hátrányos szociális helyzetű, kiemelkedő tanulmányi, illetve tudományos, szakmai eredményt elért hallgatók” között, a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagoknak pedig 65 millió forintot fizettek összesen, pedig akkor még a miniszter fel sem vette a tiszteletdíját.
- Az Állatorvostudományi Egyetem fenntartója, a Marek József Alapítvány 21,75 millió forinttal támogatott 15 Marek-ösztöndíjas hallgatót, miközben a vezető tisztségviselők 108 millió forintot vettek fel.
- A harmadik, saját ösztöndíjat kiosztó vagyonkezelő alapítvány, a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által vezetett Pannon Egyetemért Alapítvány volt, amely „az alapítványi célok eléréséhez szükséges oktatási, művészeti, képzési és ösztöndíjfeltételek elősegítése” érdekében összesen 9,4 millió forintot fordított ösztöndíjakra. Az alapítvány vezetői közben 81 millió forint tiszteletdíjat kaptak, Navracsics azonban – aki az uniós források hazahozataláért is felel a kormányban – nem vette fel a kuratóriumi fizetését.
Az alapítványok többségénél pár tízmillió forint megy el a működési költségekre, 50–100 millió forint a vezetők bérére, ami azt jelenti, hogy általában pár százmillióval több a bevételük a kiadásoknál. Egy részük ezt átadta az egyetemnek, hogy ezzel segítse az intézmény működését, de a többség eredménytartalékba tette, hogy később hasznosíthassa.
Az alapítványivá vált egyetemeket feladatfinanszírozási szerződésekkel továbbra is az állam pénzeli, de most már nincs érdemi beleszólása a működésébe és a gazdálkodásába, mivel az alapítványé az egyetem. Bár akad alapítvány, amelyik azt kérte, hogy egyből az egyetemnek utalják a költségvetési támogatást, a főszabály szerint az állam átutalja az egyetem működéséhez szükséges pénzt az alapítványnak, amely továbbutalja az intézménynek. Ez alapján 2022-ben a legtöbb támogatást a Debreceni Egyetem alapítványa kapta, közel 55 milliárd forintot, a szegedi egyetemé 44,3 milliárdot, a pécsi egyetemé pedig 42,6 milliárdot – tavaly összesen 330 milliárd forintot jutott az alapítványi egyetemeknek. Összehasonlításképpen: 2021-ben az összes felsőoktatási célú állami támogatás 225 milliárd forint volt, vagyis
Az egyetemek kiszervezése ugyanakkor nem járt a kormányzati oldalon látható bürokráciacsökkentéssel. Hiába maradt mindössze öt egyetem és egy főiskola állami kézben, ugyanaz a három főosztály foglalkozik felsőoktatási ügyekkel a kulturális tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárságán, mint három-négy évvel ezelőtt az innovációs tárcánál, amikor még megvolt az összes állami felsőoktatási intézmény.
A 24.hu számításai szerint mindeközben
A beszámolókból kiderül, hogy az egyes alapítványi kuratóriumok évente összesen hat ülést tartottak, vagyis kéthavonta üléseztek. Az is szerepel a beszámolókban, hogy a kuratóriumi tagok átlagosan 1 és 1,5 millió forint között keresnek havonta, a felügyelőbizottsági tagságért pedig félmillió körüli összeg jár. Az egyik legvitatottabb pont, hogy a kuratóriumi tagok lényegében életük végéig betölthetik ezt a tisztségüket, külső erő, illetve maga a kormány sem válthatja le őket – persze ha ez az uniós pénzek folyósításának feltétele, a kormány hozhat a tagjaira és más káderekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
A Transparency International szakértője szerint a vagyonkezelő alapítványok igazi NER-találmányok. „Ez a konstrukció egyrészt összehúzza mindazokat a jogi megoldásokat, amelyek lehetővé teszik az alapítványokra bízott irdatlan vagyonnak a polgárok számára átláthatatlan és egyetlen állami szerv által sem ellenőrizhető kezelését. Másrészt kifizetőhelyként is működik a kormány iránt elkötelezett személyek számára” – mondta a 24.hu-nak Ligeti Miklós jogi igazgató, aki szerint megkérdőjelezhető, hogy az alapítványok ellátnak-e bármilyen érdemi tevékenységet.
Az egyetemek fenntartására korábban sem kellettek vezető közszereplőket és üzletembereket a soraik között tudó grémiumok, így alappal feltételezhető, hogy ezekre a feladatokra most és a jövőben sincsen szükség alapítványokra, és így a kuratóriumok is teljességgel feleslegesek. A korrupció szakirodalma ezt járadékvadászatnak hívja
– tette hozzá.
