Hiába ígéri Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter, hogy törvénymódosításokkal megoldják a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos vitás kérdéseket az Európai Bizottság kérései szerint, a választások előtt úgy bebetonozták ezt a konstrukciót, hogy a mindenkori kormánynak formailag semmi beleszólása sem lehet ezen szervezetek működésébe, nem válthatja le, nem hívhatja vissza a vezető tisztségviselőket.
Mint megírtuk, Navracsics ezt mondta Brüsszelben a múlt héten:
Részünkről nem akadály, ha az Európai Bizottság azt veti fel, hogy a politikusok ne lehessenek tagjai ezeknek a kuratóriumoknak, akkor szabályozással ezt is meg tudjuk oldani
– jelentette ki a területfejlesztési miniszter, akinek ez alapján szintén vissza kellene lépnie a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumának vezetésétől.
A közelmúltban Navracsics jelezte azt is, hogy a miniszterelnök abszolút támogatja az összeférhetetlenség kimondását a miniszterek esetében. Az unió szerint ugyanis aggályos és összeférhetetlen, hogy fideszes miniszterekkel, államtitkárokkal, képviselőkkel és polgármesterekkel vannak tele az egyetemi alapítványok kuratóriumai, és amíg ezt a problémát fel nem oldják, addig semmilyen uniós forrást nem kaphatnak az alapítványi egyetemek, így sem az Erasmus-, sem a Horizont-programból sem kaphatnak támogatást.
A győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumában havi bruttó másfél millió forintért „dolgozik” például Szijjártó Péter külügyminiszter (akinek így már közel 5 és fél millió forint közpénzekből származó havi bruttó jövedelme van). A miskolci egyetemet fenntartó, Universitas Miskolcinensis Alapítványtól Varga Judit igazságügyi miniszter kuratóriumi elnökként 1,4 millió forintos javadalmazásban részesül. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványban Varga Mihály pénzügyminiszter szintén másfél milliós jövedelemhez jut. Lázár János építési és közlekedési miniszter egymillió forintot kap a Magyar Agrártudományi Egyetemért Alapítványtól, hasonlóan Nagy István agrárminiszterhez. Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány tagja, ő 1 és 5 millió forint feletti összeget vesz fel a most közzétett vagyonbevallása szerint. Navracsics Tibor az egyetlen kormánytag, aki nem vesz fel tiszteletdíjat az alapítványától.
Tagjaikat határozatlan időre nevezték ki, lényegében életük végéig szól a megbízásuk, kivéve, ha valami miatt maguktól lemondanak, vagy a többi tag vissza nem hívja őket.
Tehát a kormány itt abban bízhat, hogy az érintettek önként lemondanak a kuratóriumi tagságukról. Megkerestük valamennyi fent felsorolt érintett minisztert, hogy hajlandóak-e maguktól lemondani az alapítványokban betöltött tisztségeikről, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Ez fájdalmas döntés, mivel – mint említettük – a többségük havonta átlagosan másfél millió forintos tiszteletdíjat vesz fel.
A kormánynak annyi mozgástere lehet, hogy megállapítja, hogy az állami vezetők és parlamenti képviselők esetében összeférhetetlen a vagyonkezelő alapítványokban betöltött tisztség, így az érintettek választhatnak, hogy a miniszteri, államtitkári posztról, képviselőségről mondanak le, vagy a jól fizető, kuratóriumi helyükről.
Ezt minden hírverés nélkül egyszer meg is hozták a politikai felsővezetők esetében tavaly októberben, (egy törvénymódosítással kivették azt a passzust, ami a vagyonkezelő alapítványok esetében felmentést adott a összeférhetetlenség alól), ám két héten belül egy másik törvénymódosítással vissza is tették, ami jól jelzi, hogy mennyire ragaszkodnak a politikusok ezekhez az állásokhoz – hívta fel a 24.hu figyelmét Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.
A másik uniós kérés kapcsán, ami arra vonatkozik, hogy a jelenleg határozatlan időre szóló kuratóriumi tagságot valamilyen határozott idejűre alakítsák át, a kormánynak még kevesebb mozgástere van. Ehhez ugyanis az alapítványoknak az alapító okiratát kellene módosítani, amit csak a kuratóriumok tehetnek meg.
Ligeti Miklós szerint hiába van kétharmada a Fidesznek, a kuratóriumok jóváhagyása nélkül nem tud jogszerűen hozzányúlni a rendszerhez, mert az alapítói jogokat is átadta az állam. – Viszont mivel a saját embereivel töltötték fel ezeket, várhatóan nem fognak nagy ellenállást kifejteni, hogy teljesítsék a kormány kéréseit. Ám ha így tesznek, még az illúziója is elvész annak, hogy ezek az alapítványok valóban függetlenek lennének a hatalomtól – tette hozzá.
A magyarok többsége egyébként egyet ért az Európai Bizottsággal abban, hogy semmi keresnivalójuk politikusoknak az egyetemi alapítványokban. Egy felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada gondolta úgy, hogy vissza kell hívni a vagyonkezelő alapítványok vezető testületeiből, és ebben a kormánypárti szimpatizánsok jelentős része is egyetért.
