A Utah állam területén fekvő Nagy-sóstó a nyugati félgömb legnagyobb sós tava. Egy friss jelentés alapján a víztömeg komoly veszélyben van: öt éven belül eltűnhet, a kiszáradt tómeder mérgező pora pedig emberek millióit fenyegetheti – írja a Live Science.
A 32 ökológusból és természetvédőből álló csoport szerint 1850 óta a Nagy-sóstó vize 73 és felszíni területe 60 százalékát vesztette el. Megfelelő intézkedések nélkül 2024 végére visszafordíthatatlanná válhat a víztömeg helyzete. A kutatók úgy gondolják, évi mintegy 1200 milliárd liter vizet kellene bejuttatni a tóba, hogy megóvják.
A Nagy-sóstó megközelítőleg 10 millió vándormadárnak nyújt otthont, és évi 2,5 milliárd dolláros gazdasági aktivitást jelent Utah számára. A tó 2020 rekordütemben szárad, jelenleg vízszintje 5,8 méterrel van a természetes átlag alatt. A szakértők szerint a jelenségért a térség lucerna- és szénafarmjainak túlzott vízhasználata áll.
Benjamin Abbott, a Brigham Young Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a tó összeomlása regionális, sőt a félgömböt érintő hatásokkal járna, pusztulása globális tragédia lenne. A kutató kiemelte, sürgősen csökkenteni kell a vízfogyasztást.
A tómeder ráadásul mérgező anyagokat, köztük antimont, rezet, cirkóniumut és arzént tartalmaz. A víz eltűnése miatt toxikus por keletkezik, amely a szél révén messzire szállhat.
Az apadás következtében közben a sókoncentráció túl magas lesz a helyi algák és rákok számára. Mivel ezen élőlények a tó táplálékláncának fontos elemei, eltűnésük ökológiai összeomlással fenyeget.
A szakértők abban bíznak, hogy a tavat tápláló folyók a sok hegyi hónak köszönhetően több vizet szállíthatnak majd a Nagy-sóstóba. Ennek ellenére lépéseket is tenni kell a víztömeg érdekében.
Nem ez az egyetlen sós tó a világon, amely hasonló helyzetben van, a klímaváltozás és az átgondolatlan vízgazdálkodás sok területen okoz problémát. A szintén amerikai Salton-tó is az eltűnés szélén áll.
