Tudomány

Egy kisbolygó darabjai érik el a Földet

Xing Guangli / XINHUA / Xinhua / AFP
Xing Guangli / XINHUA / Xinhua / AFP

December 14-én nem mindennapi égi eseményben lehet részünk az esti órákban: az év várhatóan leglátványosabb hullócsillag-záporát produkáló Geminidákat várjuk az égboltra – olvashatjuk a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján. A hullócsillagok a Földünk atmoszférájával találkozó, majd ott elégő apró törmelékdarabok, kisebb kavicsok, porszemek. A jelenséget egészen a XIX. század elejéig földi, pontosabban légköri eredetűnek tartották, maga a „meteor” szó is azt jelenti, hogy „ég és föld között lebegő”. Ma már tudjuk, hogy hullócsillagokat létrehozó törmelék leginkább üstökösökből származnak, ám a decemberi Geminidák nem ilyen.

Két csillagász, Simon F. Green és John K. Davies 1983. október 11-én egy gyorsan mozgó objektumot fedezett fel, amit kisbolygóként azonosítva a 3200 Phaethon nevet kapta. Egészen pontosan földsúroló aszteroida, ami azt jelenti, hogy pályája egy bizonyos határon, 1,3 Föld–Nap-távolságon belül keresztezi bolygónk pályáját, így fennáll az ütközés, egészen pontosan a becsapódás lehetősége. Nem tartozik a legfenyegetőbbek közé, elsősorban a mérete – körülbelül öt és fél kilométer átmérőjű – miatt tekintjük potenciálisan veszélyesnek, de nem emiatt különleges. Egyedisége abban rejlik, hogy kisbolygó létére üstökösszerű tulajdonságokat mutat: pályáján a Naphoz közeledve extrém módon felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy mellékesen

„kipöfögi” magából a Geminidák-meteorrajt, ami óránként százötven hullócsillagot produkál december közepén.

Az összehasonlítás kedvéért az augusztusi Perseidák meteorzápor a tetőpontján – ideális időben és megfigyelőhelyről nézve – óránként körülbelül kilencven hullócsillagot produkál. A Geminidák megfigyelésére a legalkalmasabb időpont ebben az évben december 14-én az esti órákban lesz, ekkor már felkel a raj radiánsa (az a pont, ahonnan a meteorok égi pályája kiindulni látszik), de a Hold fénye még nem zavar be.

A Geminidák napnyugta után emelkedik az északkeleti horizont fölé, este tíz órára pedig már 46 fokkal lesz a látóhatár felett, szinte pontosan keleti irányban. Keressük az Ikrek csillagkép könnyen azonosítható két csillagát, a Castor-t és a Pollux-ot, a radiáns az előbbi felett lesz alig több, mint egy fokkal. Holdkelte után sem kell azonnal összecsomagolni, a fényesebb meteorok ekkor is jól kivehetők lesznek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik