A tudomány kiemelt fontosságú szerepet szán az olyan kutatásoknak, amelyek a szervezetbe bevitt tápanyagok hatásait vizsgálják, valahogy a mindennapjainkban mégsem foglalkozunk tudatosan azzal, mit eszünk meg. A feldolgozott élelmiszerek világában elfelejtünk a testünkkel foglalkozni, pontosabban azzal, mi az, amit beviszünk a szervezetünkbe tápanyagnak hitt ételek formájában. A rossz minőségű ételek ugyanis a közérzetünket is meghatározhatják.
Bizonyos kutatások szerint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fokozása extra pozitív hatással van a szervezetre, és ebből olyan hosszú távú előnyök származnak, amelyek a mindennapjainkban is jelentős változásokat eredményeznek. Például nagyobb kedvvel dolgozunk, pozitívabban szemléljük a körülöttünk lévő történéseket, és az életkedvünk, életfelfogásunk is megváltozik.
Egy ausztrál kutatás 12 ezer embert vizsgált meg a kérdésben. A kutatás vezetője, Mary Jo Kreitzer kiemelte, ez mind szép és jó, de a jó minőségű zöldségeknek, gyümölcsöknek mindenhol elérhetőnek kellene lennie: „Ahhoz, hogy az emberek megváltoztassák az étkezési szokásaikat, több hozzáférést kell biztosítanunk számukra az egészséges ételekhez, valamint az egészséges ételek főzésével és elkészítésével kapcsolatos információkhoz.”
Miután az említett alapanyagok a hőkezelés során veszíthetnek vitamintartalmukból, a kutatásban kiemelték: érdemesebb nyersen fogyasztani azokat.
Mit ne fogyasszunk?
Az alkoholt és a gyorséttermi ételeket mellőzni kell, mert olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek lassítják az agy munkáját, az antidepresszánsok hatásfokát pedig csökkentik. Az olyan táplálékok, amelyekben sok a cukor és a szénhidráttartalmuk magas, erősen kerülendők.
Érdemes lemondani a szénsavas üdítőkről is, amelyek diétás verzióit – jóllehet cukormentesek – ugyancsak jobb, ha mellőzzük. Ide sorolható még a ketchup, a mustár, a kész salátaöntetek és a szójaszósz is.
Kimutatták, hogy a rosszkedvű ember kevésbé figyel az étkezés minőségére: szénhidrátban gazdag, tápanyagban szegény ételeket fogyaszt, amíg – ahogy azt már fentebb írtuk – akinek jó a közérzete, egészségesebben táplálkozik.
Mit együnk a boldogság érdekében?
A depresszió kialakulása mögött számos tényező állhat. Adott lehet a genetikai hajlam, és sok kisebb-nagyobb negatív esemény adódhat az életünk során, amelyek végül a betegség kialakulásához vezetnek. A testi és lelki tünetekből nem könnyű arra következtetni, mitől szenved a páciens, de tudásunk van arról, mik válthatják ki a betegséget. Az étkezés is szerepel ezek között, ennek ismeretében sem mindegy, mit teszünk a tányérunkra. Bizonyos ételek pedig kifejezetten jótékony hatással vannak a lelki egészségünkre. A teljesség igénye nélkül néhány:
Sárgarépa: tele van béta-karotinnal, amely a hangulati zavar csökkentésében játszhat szerepet, ezért értékes lehet a depresszió ellen vívott harcban. Arra azonban nincs egyértelmű bizonyíték, hogy a megelőzésben is hasznos lehet.
Kávé: némely kutatás arra is rávilágít, hogy a kávéfogyasztás frissítő hatása révén csökkentheti a depresszió kialakulásának esélyét.
Lazac: telítetlen zsírsavakban, például omega-3-ban gazdag, ami az agyműködés szempontjából és a depresszió ellen is hasznos, de sajnos az árfekvése és korlátozott elérhetősége miatt a lazacfogyasztás nem mindenki számára megoldható.
Tej: magas a D-vitamin-tartalma, ami segít küzdeni a depresszió ellen.
Banán: boldogsághormonként közismert szerotonint tartalmaz, emellett gazdag olyan vitaminokban és ásványi anyagokban, amelyek támogatják az idegrendszer működését.
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.
