phytotec remotiv

A 21. század negyedéhez érve már biztosan nem övezhetik tévhitek a leggyakoribb mentális betegséget, a depressziót – gondolhatnánk, és nem is tévedhetnénk nagyobbat. Biztosan mindenki hallott már néhányat a laikus megfejtések és csodagyógymódok közül, ezek birtokában térképezzük fel, milyen tévhitek és mítoszok övezik a depressziót, és mi az igazság valójában ezek tekintetében.

Ugyan mentális betegségként beszélünk a depresszióról, hosszú évek kutatásai azt bizonyítják, hogy a lelki tünetek mellett gyakran fizikai panaszok is társulnak hozzá. Mutatjuk, melyek azok a testi jelek, amelyekre érdemes odafigyelni.

Kortól, nemtől, társadalmi státusztól és anyagi helyzettől függetlenül bárkit utolérhet a depresszió – még azt is, aki egyébként kiegyensúlyozott, boldog párkapcsolatban él. Ezekre figyelj oda, hogy a depresszió ne álljon közétek a pároddal!

A szezonális depresszió minden évben ugyanakkor jelentkezik, és ugyanakkor tűnik el.

A karácsonyi időszak sokak számára finomabbnál finomabb ételeket jelent, ha azonban az agyunk nem kapja meg a szükséges tápanyagokat, az a mentális egészségünkre is káros hatással lehet.

Ha nem azonosítjuk és kezeljük időben, súlyos egészségi problémákhoz vezethet a krónikus stressz. Egyik ilyen lehetséges probléma a depresszió. A stresszdepresszió tünetei szerteágazóak, kezelésére azonban több módszer is létezik.

Ne hagyjuk, hogy az év eleji stressz úrrá legyen rajtunk! Adunk néhány tippet, amelyek elviselhetőbbé teszik a januárt.

Gyakran érezzük magunkat magányosnak az élet különböző területein. De valójában mi is a magány, és mikortól válik már problémássá? Erről kérdeztük a járókelőket és egy terapeuta-szakértőt.

Itt az ősz, közelednek a hűvösebb, esős napok. Ilyenkor hajlamosabbak vagyunk rosszkedvűvé válni. Hoztunk öt tippet, ami segít a motiváció fenntartásában és a szomorkás hangulat elűzésében.

Egyre szélesebb körben ismert, hogy egy depressziós ember nem „csak” szomorú, a rosszkedv csupán egyik tünete az érzelmi egészségünk kibillenésének – viszont ezen túl még sok minden árulkodhat arról, hogy többről van szó egyszerű szomorúságnál. Cikkünkben azokat a fizikai tüneteket szedtük össze, amelyekkel a testünk üzen nekünk és a külvilágnak, hogy több szeretetre, figyelemre, elismerésre és változásra van szükség az életünkben.

A bizonyos ideig tartó depresszív időszak természetesnek mondható a gyászfolyamatban. De mikor és hogyan válik a gyász kezelendő depresszióvá, és hogyan segítsük azt, aki nehezen dolgozza fel a veszteséget?

Nemcsak a testi, hanem a mentális betegségek kezelésénél is fontos a megfelelő táplálkozás. Bár a depresszióból nem lehet csak étrendváltoztatással kigyógyulni, vannak olyan ételek, amelyek segítenek abban, hogy jobban érezzük magunkat.

A depresszió az egyik leggyakoribb mentális betegség, ennek ellenére a társadalom jelentős része a mai napig bagatellizálja a mentális problémákat. Ez elriaszthatja az érintetteket attól, hogy beszéljenek a tüneteikről, segítségért folyamodjanak, illetve kezelést kérjenek.

A depresszió sosem könnyű – akár mi magunk, akár a szeretteink küzdenek vele. A betegség nemcsak a hétköznapi életre, de a párkapcsolatokra is rányomja a bélyegét, ezért is fontos kérdés, hogyan közelítsünk a párunkhoz, ha a depresszió tüneteit véljük felfedezni rajta.

Az egyik jelenség, amit a „rohanó világgal” szokás kapcsolatba hozni, az a kiégés. De mi is valójában a kiégés, és hogyan győzhetjük le?

A depresszió az egyik leggyakoribb mentális betegség, ennek ellenére máig rengeteg tévhit övezi. A társadalom jelentős része még manapság is bagatellizálja a mentális problémákat, a mítoszok pedig hozzájárulhatnak a depressziósok megbélyegzéséhez, valamint elriaszthatják az érintetteket attól, hogy beszéljenek a tüneteikről, segítségért folyamodjanak, illetve kezelést kérjenek. Ebben a cikkben azokat a hiedelmeket és félreértéseket tisztázzuk, amelyek legtöbbször felmerülnek az emberekben a depresszióval kapcsolatban.

Nemcsak a testi betegségeink vannak hatással a lelkünkre, a hangulatunkra, hanem ez fordítva is igaz: a lelki problémáknak is vannak testi megnyilvánulásai.

Mutatunk pár trükköt, amelyek segíthetnek elűzni a tartós rosszkedvet

Az évkezdés mindannyiunk számára embert próbáló időszak. Az ünnepek elmúlnak, visszatérünk a mindennapi rutinba, mindezt ráadásul úgy, hogy a zord, sötét télből még két hónap hátra van. A január elsejével járó újévi fogadalmak pedig igen gyakran változnak teherré már a legelején, hiszen sokan érzik a nyomást, hogy változtassanak vagy javítsanak valamit az életükben. És mint azt már jól tudjuk, a folyamatos levertség, a rossz hangulat és a stressz együttese rövid úton depresszióhoz vezethet.

A depresszióval muszáj foglalkozni, mivel a betegség napjainkban egyre több embert érint. A koronavírus-járvány után ráadásul még tovább romlott

A depresszió sok embert érint, de úgy tűnik, hogy nem véletlenszerűen alakul ki. Közrejátszik a genetikai hajlam, és tudományos vizsgálatok alapján statisztikailag kimutatható, hogy milyen személyiségtípusoknál alakul ki a leggyakrabban.

Összeszedtük a hat fő jelét annak, hogy ideje segítséget kérnünk!

Aki letargiában, levertségben, netán depresszióban szenved, gyakran szembesül azzal, hogy nincs kedve semmihez, semmibe sem tud belefogni. Több olyan hobbi is van azonban, amely segíthet átlendülni az ilyen helyzeteken.

A WHO szerint a világon minden harmadik embernek vannak depressziós periódusai, Magyarországon a felnőtt lakosság 7 százaléka él ezzel a mentális problémával, 15 százalékuk pedig legalább egyszer átélt már ilyen epizódot.