Az MNB volt elnöke korábban megfogadta, nem fogja hivatali utódai döntéseit bírálni. Most mégis úgy érezte, nem hallgathat tovább. Simor András a hvg360-on írta le, azért törte meg önkéntes hallgatását, mert szerinte
amit az MNB az elmúlt pár hónapban művelt, az példátlan szakmaiatlanságról, szolgalelkűségről és kapkodásról tanúskodik.
A jegybank egykori elnöke írásában jó döntésnek nevezte, hogy júniusban a monetáris tanács hitet tett az átlátható, a jegybanki alapkamat által vezérelt monetáris politika mellett és közölte: az alapkamat és az egyhetes betéti kamat összezárását tartja szükségesnek. A monetáris politikáért felelős MNB-alelnök akkor azt mondta, a kamatemelés addig tart, míg nem látszik fordulat az inflációban”. Ezt erősítette a monetáris tanács augusztusi döntése is, de szeptember 27-én Matolcsy György elnök váratlanul bejelentette:
a 16 hónapig tartó kamatemelési ciklust lezárta a jegybank.
Az MNB volt vezetője szerint a forint ezért veszített szeptember vége és október közepe közt az euróval szemben több mint hat százalékot értékéből. Miután a KSH közölte, hogy húsz százalékra gyorsult az infláció, Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már „szankciós inflációról” beszélt.
Orbán Viktor világmagyarázata szerint az inflációnak tehát semmi köze nincs az egy év alatt húsz százalékot gyengült forinthoz, sem a várható infláció alatti jegybanki kamatokhoz (szakkifejezéssel élve a negatív reálkamathoz), sem a választásokat megelőző, példátlan költségvetési pénzszóráshoz, sem a különböző iparágakra év közben kivetett és a vásárlókra továbbhárított különadókhoz, sem a rohamléptekben gyakorlatilag megszüntetett KATÁ-hoz
– sorolta Simor András csak a legfontosabb inflációt emelő tényezőket, majd idézte a kormányfőt, aki kérte a jegybankelnököt, és utasította pénzügyminiszterét, hogy a következő év végére ezt az inflációt felezzék meg.
Vajon ez eddig miért nem jutott eszébe? Miért kellett megvárnia, hogy az infláció mértéke a húsz százalékot is meghaladja, amellett, hogy az MNB friss prognózisa szerint még hónapokig gyorsulni fog? (…) De ami valamennyi kérdésnél fontosabb: miért várta meg az MNB a miniszterelnöki instrukciót? Magától nem tudta a dolgát?
Simor András úgy látja, egyértelműen
miniszterelnök noszogatására egy lépésben 5 százalékponttal emelte meg a kormánytól egyébként független MNB az irányadó kamatot,
mert lehetne mondani, hogy a döntés a monetáris tanács előző napi ülésén született, ám arról csak annyit közöltek, hogy az MNB változatlan, 13 százalékos kamat mellett hirdette meg szokásos egyhetes betéti tenderét.
Szerinte a világgazdaságban, a nemzetközi pénzpiacokon sem történt olyan forradalmi változás, ami az MNB történetében általa ismert legnagyobb egyszeri kamatemelést indokolná, a forint szabadesését az MNB megmagyarázhatatlan döntése okozta a kamatemelési ciklus lezárásáról. A jegybank volt elnöke felidézi a brit pénzügyminiszter kirúgását, majd azzal zárja írását, hogy kormányzati hitelesség nélkül nincs sikeres gazdaságpolitika, sikeres gazdaság, stabil fizetőeszköz,
