Élő Nagyvilág

Az ukránok szerint veszélybe kerülhet a gabonaexport, az oroszok cáfolják ezt

AFP
AFP
  • Az ukránok fordulópontról beszélnek Herszonnál
  • Az ukránok szerint az orosz légicsapások megakadályozhatják a gabonaexportot, az oroszok cáfolják ezt
  • Előző napi hírfolyamunk a háborúról itt olvasható.

Német miniszter: Putyin kettős játékot űz a gázszállítások korlátozásával

Vlagyimir Putyin orosz elnök kétszínű játszmát űz a gázszállítások korlátozásával – jelentette ki hétfőn Robert Habeck német gazdasági miniszter.

A Gazprom orosz gázipari óriás szerdán közölte, hogy a teljes kapacitás 20 százalékára csökkenti az Északi Áramlat gázvezetéken Németországba érkező gáz mennyiségét műszaki okok miatt.

“Nincsenek műszaki okai a szállítások csökkentésének. A turbina kész, hogy leszállítsák Oroszországba” – hangsúlyozta Habeck.

Mint mondta, a Siemens Energy Kanadában megjavított turbinájának exportiratai készen állnak, de Oroszország nem hajlandó kiadni az importengedélyt. A német vállalat megerősítette, hogy haladéktalanul kész leszállítani a berendezést Németországból Oroszországba, amint az engedélyek megvannak. “Oroszország megsérti a szerződéseket, és közben másokat hibáztat. Putyin kettős játékot űz. Ukrajna nagyszabású támogatásának gyengítésével és társadalmunk megosztásával próbálkozik. Ehhez bizonytalanságot gerjeszt és felhajtja az árakat. Mi pedig egységességgel és összpontosított erőfeszítéssel szállunk ezzel szembe. Óvintézkedéseket teszünk, hogy átvészelhessük a telet” – mondta Habeck. A német tárcavezető szerint a legfőbb eszközök ehhez a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítási infrastruktúrájának gyors kiépítése, a tárolók feltöltése és a gázfogyasztás csökkentése.

(MTI)

A Gazprom szerdán megint elzárná a gázt az Északi Áramlaton

A Gazprom szerint szerdán megint csökkenteni kell a gázmennyiséget az Északi Áramlat 1 vezetéken, mivel újabb turbinát kell leállítani javítás céljából.

A Gazprom mindössze néhány nappal ezelőtt indította újra a gázszállítást az Északi Áramlat I vezetéken, amely Oroszország hatalmas gázkészleteit Németországon keresztül juttatja el Európa más részeire. A vezetéket korábban tíz napra állították le a tervezett karbantartás miatt, és sokan attól tartottak, hogy Oroszország nem fogja folytatni a szállítást, ha a munka befejeződött.

A nagyjavítás előtti előírt idő lejárta miatt (a Rosztekhnadzor értesítésével összhangban és az érintett gép műszaki állapotát figyelembe véve) a Gazprom leállít még egy Siemens gázturbinát a Portovaja kompresszorállomáson

– áll a Gazprom hétfői közleményében.

Az Északi Áramlat évente 55 milliárd köbméter gázt szállít, ami az Európai Unió teljes orosz vezetékes gázimportjának közel 40 százaléka.

(CNN)

Optimista, de aggódik is a Világélelmezési Program az ukrán gabonaexport sorsa miatt

Az ENSZ Élelmezési Világprogram (WFP) optimista az ukrán kikötők gabonaexportjának beindítását illetően, de egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az erről szóló megállapodás önmagában még nem oldja meg a globális élelmiszerválságot. A Reuters a WFP szóvivőjét idézve írja, hogy még akkor sem, ha a megállapodást hatékonyan hajtják végre.

Oroszország, Ukrajna, az ENSZ és Törökország pénteken megállapodást írt alá, amelynek célja a hajók közlekedésének biztosítása három olyan fekete-tengeri ukrán kikötőben, amelyeknek használatát lehetetlenné tette az ukrajnai orosz invázió.

Ukrajna és Oroszország jelentős gabonaexportőrök, és a kikötői blokád több tízmillió tonna gabonát ejtett csapdába az országban. Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókkal együtt az energia- és élelmiszerárak is megugrottak, tiltakozást váltva ki a fekete-tengeri gabonáktól függő fejlődő országokban.

Optimisták vagyunk, hogy a megállapodás a globális élelmiszerárak javulásához vezethet. Valószínűleg a Fekete-tenger gabonaellátásától függő országok lennének az elsők, amelyek pozitív hatást éreznének

– mondta a WFP szóvivője a Reutersnek.

Lavrov Afrikában magyarázkodik az odesszai kikötő megtámadása miatt

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy véli, hogy az odesszai kikötő elleni csapással Oroszország nem szegte meg az ukrán gabona exportját garantáló megállapodásban vállalt kötelezettségeket.

Ha már az odesszai epizódról beszélünk, az Oroszország által vállalt kötelezettségekben – többek között a július 22-én Isztambulban aláírt megállapodások szerint – nincs semmi, ami tiltaná a különleges katonai művelet folytatását, katonai célpontok megsemmisítést

– mondta Lavrov újságíróknak egy kongói sajtókonferencián, ahol megismételte a Kreml állítását, miszerint csak katonai célpontokra mértek csapásokat Odesszában.

„Ami a nagy pontosságú csapások célpontjait illeti, azok az odesszai kikötő elkülönített részében, az odesszai kikötő úgynevezett katonai részlegében voltak” – mondta, majd hozzátette, az ukrán haditengerészet harci járműve és lőszerraktára fenyegetést jelentett az fekete-tengeri orosz flottára.

Lavrov magyarázata szerint állítólagos szakértők azt is megerősítették, hogy az odesszai kikötő gabonaterminálja jelentős távolságra van a katonai egységtől, azaz továbbra sincs akadálya annak, hogy az Isztambulban aláírt megállapodásoknak megfelelően gabonát szállítsanak a kikötőből.

Az orosz külügyminiszter több afrikai országot végiglátogat, hogy támogatást próbáljon szerezni az Ukrajna elleni invázióhoz. Az ukrán gabonaexport korlátozása ugyanis legfőképp az afrikai országokat érintette hátrányosan.

Lavrov: Oroszország megszabadítja az ukránokat Zelenszkij nép- és történelemellenes rezsimjétől

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap arról beszélt Egyiptomban, hogy Oroszország fő célja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormányának megdöntése – derült ki az AP beszámolójából, amely az Arab Liga kairói csúcstalálkozóján a küldöttekhez intézett beszédből idézett.

Az orosz és az ukrán emberek továbbra is együtt élnének, mi pedig segítünk az ukrán embereknek, hogy megszabaduljanak attól a rezsimtől, amely abszolút nép- és történelemellenes

– fogalmazott az orosz külügyminiszter. Lavrov egyúttal kijelentette: Kijevet és „nyugati szövetségesei”, olyan propagandát terjesztenek, amelynek célja, hogy Ukrajna „Oroszország örök ellenségévé váljon”.

Az orosz diplomácia vezetőjének kijelentése éles ellentétben áll azzal, amit a Kreml az Ukrajna elleni invázió kezdetekor erősen hangsúlyozott, miszerint nem Zelenszkij kormányának megdöntése a céljuk.

A múlt hét második felében Szergej Lavrov szintén sokakat meglepő kijelentést tett, akkor arról beszélt, hogy az orosz félnek nemcsak Donyeck és Luhanszk „felszabadítása” a célja, de a béketárgyalások feltételéül szabják, hogy az oroszok az általuk már megszerzett dél-ukrajnai területeket is megtarthassák.

Ezek a gondolatok fordulatot jelentenek a korábbi orosz hatalom korábbi kommunikációjához képest, amely arra épült, hogy az általuk „különleges katonai műveletnek” nevezett hadjáratnak csak a két szakadár köztársaság, Donyeck és Luhanszk felszabadítása volna célja.

A múlt héten az orosz háborús fél további ellentmondásba keveredett önmagával, amikor a fekete-tengeri ukrán gabonaszállítás megkönnyítéséről szóló, az ENSZ által közvetített megállapodás aláírása után kiköltők ellen indítottak csapásokat Odesszában. A Kreml hétfőn tagadta, hogy a hétvégi odesszai támadásoknak bármi köze lenne a gabonaszállításról szóló egyezményhez. Dmitrij Peszkov állította, hogy a támadások kizárólag katonai létesítmények elleni árnyultak.

Német miniszterek tárgyalnak Kijevben Ukrajna újjáépítéséről

A német belügyminiszter és a szociális ügyekért felelős miniszter hétfőn Kijevbe utazott, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítéséről és a háborús bűnök kivizsgálásáról tárgyaljon az ukrán kormány több tagjával – írja az MTI.

A német tárcavezetőknek ez az első látogatásuk Ukrajnába a háború február 24-i kitörése óta.

Nancy Faeser és Hubertus Heil Kijevben megbeszélést folytat Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszterrel, Szerhij Kruk polgári védelmi vezetővel, Julia Szviridenko miniszterelnök-helyettessel, gazdasági miniszterrel, Okszana Zsolnovics frissen kinevezett szociálopolitikai miniszterrel, valamint Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel. Ezenkívül ellátogatnak az ukrán főváros Irpin nevű külvárosába, ahol az Oroszország indította háború előtt 50 ezer ember lakott, de mára szinte teljesen elpusztult.

A megbeszélések középpontjában elsősorban az áll, hogy mikképpen javítható az ukrán rendőrkapitányságok, a tűzoltóállomások, a katasztrófavédelem és a mentőegységek működése és hatékonysága a háború sújtotta országban. Tárgyalnak a kiberbiztonság, a fegyvercsempészet, az aknamentesítés helyzetéről, valamint a háborús bűnök törvényszéki és igazságügyi feldolgozásának állapotáról is.

Szóba kerül majd az ukrán menekültek jelenlegi státusza, jövőbeli kilátásaik Németországban, valamint lehetséges visszatérésük Ukrajnába.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter hétfőn bejelentette, hogy az amerikai HIMARS rakétavédelmi rendszer használatával az ukrán hadsereg 50 orosz lőszerraktárt semmisített meg. “Ez elvágja logisztikai vonalaikat, és megszünteti az (orosz erők) azon képességét, hogy aktív harcot folytassanak, illetve nehéztüzérséggel lőjék az ukrán csapatokat” – fejtette ki az orosz védelmi tárca vezetője televíziós nyilatkozatában.

Az oroszok szerint az odesszai támadás nem lesz hatással a gabonaexportra

Dimitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára cáfolta, hogy az Odessza elleni rakétacsapások bármilyen hatással lennének a gabonaexportra.

Ezek a támadások kizárólag a katonai infrastruktúrát érintették és nem a gabonaexportra használt infrastruktúrát. Ez nem befolyásolhatja – és nem is fogja érinteni – a szállítások kezdetét

– mondta Peszkov.

A hétvégén Oroszország néhány órán belül csapást mért a kulcsfontosságú kikötővárosra, nem sokkal azután, hogy aláírta a gabona Ukrajnából történő biztonságos kiszállítását biztosító megállapodást.

Már több mint ötmillióan érkeztek Ukrajnából Lengyelországba

Meghaladta az ötmilliót azoknak a száma, akik az ukrajnai háború február végi kitörése óta átlépték az ukrán-lengyel határt – közölte hétfőn a lengyel határőrség. Ukrajna felé pedig megközelítőleg 3,1 millióan utaztak át Lengyelországból – olvasható a határőrség Twitter közösségi honlapján tett bejegyezésben.

Az ukránoknak kiadott lengyel személyazonosító számok (PESEL) alapján a hatóságok igyekeznek behatárolni azok számát, aki Lengyelországban maradtak. PESEL-lel a lengyel állampolgárok is rendelkeznek, hivatalos ügyintézést, cégalapítást is lehetővé tesz. Marlena Malag, a szociális és családügyekért felelős lengyel miniszter július elején közölte: február 24-e óta több mint 1,2 millió PESEL-t adtak ki az ukránoknak, a felét gyermekeknek. A menekültek közül mintegy 300 ezren vállaltak munkát Lengyelországban – tudatta Malag.

A lengyel oktatásügyi tárca július eleji adatai szerint a véget ért tanévben 160 ezer ukrán diák tanult lengyel iskolákban, és 40 ezer ukrán gyermek járt óvodába. Przemyslaw Czarnek oktatási miniszter szerint a tárca arra számít, hogy szeptemberben akár 400 ezer ukrán tanuló is beülhet az iskolapadba. Sokan viszont megmaradhatnak az ukrán iskolai rendszerben, távoktatás formájában – tette hozzá Czarnek.

A Dziennik Gazeta Prawna lengyel gazdasági napilap hétfőn a 12 legnagyobb lengyel város alkotta csoport (Unia Metropolii Polskich – UMP) megrendelésére készített elemzést ismerteti, mely szerint a háború előtt Lengyelországban élő, valamint a háborús menekültként érkezett ukránok száma májusban 3,37 milliót tett ki. Ezeket az adatokat az elemzők a PESEL-listából, valamint újonnan bejegyzett mobiltelefonos előfizetések alapján állították össze.

Az elemzés szerint a délkelet-lengyelországi Rzeszów városában az ukránok a lakosságnak akár a 37 százalékát is kitehetik, a délnyugat-lengyelországi Wroclawban 28 százalékos, a fővárosban, Varsóban pedig 16 százalékos az arányuk.

Múlt héten a varsói központi pályaudvaron a kamiliánus rend katolikus jótékonysági missziójának képviselője azt közölte a sajtóval: újból növekszik a fővárosi pályaudvarokra érkező ukránok száma, jelenleg például a nemrég orosz rakétatámadással sújtott közép-ukrajnai Vinnicjából, valamint az oroszok által megszállt kelet-ukrajnai Mariupolból érkeznek sokan.

Az ukránok fordulópontról beszélnek Herszonnál

Ukrán katonai tisztviselők „fordulópontot” jelentettek a déli Herszon régió visszafoglalásáért folytatott csatában, és azt mondták, hogy szeptemberre felszabadítják az első oroszok által elfoglalt nagyvárost. Szergij Khlan, a hersoni régió közigazgatási vezetőjének segítője vasárnap az ukrán televíziónak adott interjújában azt mondta:

Elmondhatjuk, hogy fordulópont következett be a csatatéren. Védekezésről támadásra váltunk. Elmondhatjuk, hogy a Herson régió szeptemberre biztosan felszabadul, és a megszállók minden terve meghiúsul

– tette hozzá.

Az orosz légicsapások megakadályozhatják a gabonaexportot

Egy nappal az ukrán gabonaexport újraindításáról született megállapodás után az oroszok rakétákat lőttek ki az odesszai kikötőre. Habár ukrán beszámolók szerint komoly kárt nem okozott a támadás, azért erősen kétségbe vonja a megállapodás jövőjét.

Kijev közölte, hogy folytatódnak az előkészületek a háború előtti, havi 5 millió tonnás gabonaszállítás visszaállítására, de Zelenszkij gazdasági tanácsadója, Oleg Usztenko vasárnap arra figyelmeztetett, hogy a légicsapás „azt jelzi, hogy ez biztosan nem fog így működni”.

Usztenko az ukrán televíziónak azt mondta, hogy Ukrajna a következő kilenc hónapban 60 millió tonna gabonát képes exportálni, de ez a folyamat akár 24 hónapig is eltarthat, ha kikötői nem működnek megfelelően.

(The Guardian)

322 gyermek érkezett Budapestre vonattal

Magyarország területére 2022. július 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6490 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6453 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 356 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől 2022. július 24-én 784 ember, köztük 322 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Moszkva emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta meg az ukrán hadsereg tagjait

Moszkva emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta meg az ukrán hadsereg 92 tagját – közölte az orosz nyomozóbizottság vezetője a BBC cikke szerint. Alekszandr Bastrikin a Rossziszkaja Gazeta kormányzati híroldalnak elmondta, hogy több mint 1300 bűnügyi nyomozás indult. Javaslatot tett egy nemzetközi bíróság létrehozására is, amelyet állítólag olyan országok támogatnának, mint Bolívia, Irán és Szíria. Mintegy 96 embert, köztük 51 parancsnokot keresünk – mondta. Szerinte az ukránok részt vettek „az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekményekben”.

Ukrajna is folytat saját vizsgálatokat. Több mint 21 000 háborús bűncselekményt vizsgálnak, amelyeket az orosz erők követték el. A Kreml tagad minden háborús bűnt, vagy azt, hogy civileket lőtt volna.

Olvasói sztorik