Az Európai Bizottság támogatja Ukrajna uniós tagjelölti státuszát.
Boris Johnson brit miniszterelnök váratlanul megjelent Kijevben és gigantikus katonai kiképzőprogramot ajánlott fel Ukrajnának.
Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Klaus Johannis román elnök is támogatta Ukrajna jelöltségét.
Az ENSZ emberi jogi biztosa szerint, ami Mariupolban történt az a nemzetközi emberi jogok súlyos megértése.
Az orosz központi bank vezetője szerint az ország gazdasága „már nem lesz olyan, amilyen volt”.
Vlagyimir Putyin a világrend visszafordíthatatlan átalakulásáról tartott beszédet a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
A Guardian szerint erről Szerhij Gajdaj, Luhanszk kormányzója beszélt pénteken. Az út a Szeverodonyeckhez közeli Liszicsanszkot köti össze Bahmut városával, ami 55 kilométerre fekszik tőle. Gajdaj szerint Liszicsanszk még teljesen az ukrán erők kezén van.
Nemzetközi nyomozók és szakértők egy csoportja járt Kijev közelében háború sújtotta területeken, köztük egy kiégett iskolában, a háborús bűnök ügyében folyó ukrajnai nyomozás során.
Ezeknek a bűncselekményeknek a mértéke, szisztematikus jellege nagyon egyértelműen emberiesség elleni bűncselekményekre utal. Lefedik a nemzetközi humanitárius jog megsértésének teljes skáláját
– mondta egy szakértő a Reutersnek.
International experts helping Ukraine investigate alleged war crimes visited a village near Kyiv and toured a burnt-out school as well as a kindergarten and houses that were reduced to rubble when Russian troops pulled back from the area in April https://t.co/FMFaCOGdQVpic.twitter.com/BY87Je6huE
Vlagyimir Putyin pénteken azt mondta, hogy Oroszország ellenzi Ukrajna európai uniós csatlakozását. Az orosz elnök erről a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon beszélt a korábban megtartott beszédét követően.
Szerinte EU a NATO-val ellentétben nem katonai-politikai tömb, ezért Oroszország következetes álláspontot képvisel, amikor azt mondja, nincs kifogása a csatlakozás ellen.
Bármely ország szuverén döntése, hogy csatlakozik-e vagy sem gazdasági közösségekhez, és az adott a gazdasági közösségen múlik, hogy befogad-e új államokat a tagjai közé vagy sem. Hogy ezt mennyire éri meg az EU-nak, azt döntsék el az EU-tagországok. És az is az ő ügyük lesz, hogy ez Ukrajnának javára vagy kárára válik-e
– fogalmazott az orosz elnök.
Putyin ezután hangot adott annak a véleményének, hogy az ukrán gazdaság szerkezeti okból nagyon sok támogatást igényel. Szerinte ha Ukrajna nem védi meg a belső piacát, akkor könnyen félgyarmati helyzetben találhatja magát az EU-n belül. A folyó kiadásaira ugyanakkor szerinte igen jelentős támogatást fog kapni az EU-tól.
Nem valószínű azonban, hogy ez az elvesztett ukrán repülőgépipar, hajógyártás és elektronikai ipar helyreállításához vezet majd – tette hozzá.
Johnson a Guardian szerint felajánlotta, hogy három havonta tízezer új ukrán katonát képezne ki Nagy-Britannia. Szerinte ez a kiképzőprogram megváltoztatná a háború menetét.
Today, together with @ZelenskyyUa, the Office and Government team, we met with our good friend and ally, @BorisJohnson.
With Boris, we discussed the much needed heavy weapons and air defense systems supplies, economic support for 🇺🇦, increasing sanctions pressure on RF. pic.twitter.com/MggAl33c1f
Egy orosz hadihajó kétszer is megsértette a dán felségvizeket a balti-tengeri Bornholm szigetétől északra, ahol egy demokráciafesztivált tartottak parlamenti képviselők és üzletemberek részvételével.
A dán kormány elfogadhatatlan provokációnak minősítette a pénteki akciót.
A dán fegyveres erők közleménye szerint az orosz hadihajó helyi idő szerint pénteken 00:30-kor lépett be a dán vizekre, majd néhány órával később ismét. A hadihajó csak akkor távozott, miután a dán haditengerészet rádiókapcsolatot létesített vele – közölték.
Jeppe Kofod dán külügyminiszter a Twitteren „mélyen felelőtlen, durva és teljesen elfogadhatatlan orosz provokációnak” minősítette az orosz akciót.
A megfélemlítés módszerei nem működnek Dánia ellen
– fogalmazott a dán külügy vezetője hozzátéve, hogy az ügy miatt berendete az orosz nagykövetet.
Morten Bødskov dán védelmi miniszter a helyi médiának nyilatkozva azt mondta, a várost és a fesztivált közvetlen veszély nem fenyegette.
A brit miniszterelnök maga posztolt képet a meglepetéslátogatásról. A miniszterelnök eredetileg Doncasterbe utazott volna, hogy tory képviselők előtt beszéljen, de az utolsó pillanatban lemondta a programot. Ez Johnson második látogatása Ukrajnában a háború kezdete óta.
A tervezettnél két órával később kezdte meg beszédét Vlagyimir Putyin orosz elnök péntek délután a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. A késedelem okáról korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője adott tájékoztatást. Ő azt közölte, hogy kibertámadás érte a rendezvény belépőkártyákat kezelő rendszerét.
Olga MALTSEVA / AFP)
Putyin a résztvevők és vendégek köszöntése után azt mondta, hogy a fórum „az egész világközösség számára nehéz időszakban” zajlik. Szerinte a gazdaság, a piacok és „a globális gazdasági rendszerek alapelvei” veszélybe kerültek.
Az orosz elnök ezt követően rátért a világpolitika nagyobb összefüggéseire, mondván: az Egyesült Államok a hidegháború után győzelmet hirdetett a hidegháborúban, ahogy London is, és később úgy alakult, hogy földi isteneknek képzelték magukat, olyanoknak, akiknek kötelességük nincs csak érdekeik. Szerinte a világ azonban „új hatalmi központok megjelenését és egyre növekvő jelentőségét” tapasztalja meg, valamint azt, hogy a „régi világrend”, amely egyetlen hatalmi központ köré épül, „természeténél fogva instabil”.
Szerinte a világ most „igazán forradalmi, szerkezeti változásokat lát a geopolitikában”. Putyin azt mondta: „már nem lehet figyelmen kívül hagyni”, hogy a globális politika, a világgazdaság, a technológia és a nemzetközi kapcsolatok szerkezeti mozgásai „alapvető, egyértelmű és kérlelhetetlen változásokkal járnak”.
Tévedés lenne azt gondolni, hogy ezekből a zűrzavaros változásokból egyszerűen csak ki lehetne maradni, hogy aztán minden úgy legyen, ahogy régen volt
– fogalmazott az orosz elnök, pedig számára úgy tűnik, hogy bizonyos nyugati országok elitjei éppen abban az illúzióban élnek, hogy figyelmen kívül hagyják a nyilvánvalót. Ezek a szereplők legalábbis Putyin szerint azt hiszik, hogy a nyugat és a globális politika és gazdaság uralma állandó – de – mint az orosz elnök rámutatott –
semmi sem tart örökké.
Azt mondta a nyugati országokról, hogy azt gondolják: a világ többi része „az ő udvartartásuk”, ezért az általuk rossznak tekintett államokat megpróbálják elszigetelni vagy megszüntetni. A Nyugati ezeket az államokat „gyarmatként” vagy „másodrendű” államként kezeli – állapította meg. Szerinte ide vezethető vissza az a rohamokban kitörő oroszellenesség és az Oroszország elleni szankciók is.
Putyin az Oroszország elleni nyugati szankciókat „meggondolatlannak és őrültnek” minősítette, amely szerinte „erőszakkal egy csapásra próbálja szétverni az orosz gazdaságot”.
Szerinte ahhoz, hogy Oroszország a jövőben sikeres legyen, függetlennek kell maradnia, és le kell vonnia a megfelelő következtetéseket. Putyin a szankciókat „kétélű fegyvernek” is nevezte, és azt mondta, hogy a nyugati országok fontolgatják, hogy
ne csak Oroszországgal szemben, hanem minden olyan országgal szemben szankciókat vezessenek be, amelyek kiesnek a kegyeikből.
Szerinte az európai vezetők azonban „komoly csapást mértek” saját gazdaságaikra is.
A társadalmi és gazdasági kérdések súlyosbodását látjuk Európában. Az Egyesült Államokban az áruk, az élelmiszerek és a villamos energia, valamint az autóüzemanyag ára emelkedik. Az európaiak életszínvonala csökken, és vállalkozásaik veszítenek versenyképességükből
– foglalta össze véleményét az orosz elnök az Oroszország elleni büntetőintézkedések nyugati országokra gyakorolt hatásairól.
Putyin szerint ennek hosszú távú következményei lesznek Európa-szerte, és arra figyelmeztet, hogy az európai gazdaság szisztematikus hanyatlása ki fogja élezni a nyugati társadalmakban tapasztalható mélyreható problémákat. Putyin hozzátette, hogy az Európai Unió „teljesen elvesztette szuverenitását”, és feltehetően az Egyesült államra utalva azt mondta: „úgy táncol, ahogy más fütyül.”
Putyin később rákanyarodott beszédében a globális élelmiszerválságra is. Mint mondta:
Oroszország természetesen nem hibás, még akkor sem, ha a nyugati országok megpróbálják ránk hárítani a felelősséget, mindazt, ami a világgazdaságban történik.
Hozzátette, Oroszország bővíti kapcsolatait annak ellenére, hogy a Nyugat azt szeretné, ha az elszigetelődés útját választaná. Bár nem nevezte meg, hogy pontosan mely országokról beszél, szerinte annyi ország szeretne együttműködni Oroszországgal, amennyi már „elsöprő mennyiségű embert jelent globálisan”.
A jelenleg zajló hadműveletektől Putyin azt mondta: Oroszország célja a donbaszi emberek megvédése, és hozzátette, hogy a „különleges katonai művelet” összes célját végre fogják hajtani.
Mintegy 280-300 ezer ukrajnai menekült tartózkodik jelenleg Csehországban – közölte pénteken a Twitteren a cseh belügyminisztérium. Pontosabb adatokkal a tárca nem rendelkezik. Ismeretei szerint több tízezer ukrán már visszatért hazájába, illetve Nyugatra távozott.
A közlemény szerint csütörtökig több mint 377 ezer ukrán állampolgár kapott a cseh hatóságoktól speciális vízumot, amely egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, oktatásra, az egészségügyi és szociális szolgáltatások használatára jogosít fel.
A legtöbb menekült – mintegy 88 ezer – Prágában tartózkodik. Az önkormányzat arra hivatkozva, hogy már nincsenek szabad szálláshelyek, csütörtökön megszüntette a fővárosban a menekülteket segítő központot, ami kiváltotta több regionális vezető nemtetszését és bírálatát.
Zdenek Hrib főpolgármester pénteken találkozott Petr Fiala kormányfővel, s abban állapodtak meg, hogy a Prágába érkező menekülteket szervezetten átirányítják a kevésbé leterhelt helyekre.
A parlament alsóháza a héten módosította a menekültek befogadását szabályozó, úgynevezett Ukrajna-törvényt. Ennek alapján módosul a menekültek támogatása, amely az eddigi rendszer szerint fél évig havonta 5000 korona (81 500 forint) készpénz volt fejenként. Az új szabályozás szerint ezentúl csak azok a menekültek kapnak készpénzt, akik saját maguk biztosítják elszállásolásukat és élelmezésüket. Fél év után a menekültek újabb fél évig a cseh minimálbérnek megfelelő összeget kapnak, ami felnőtteknél havonta 4250 korona, gyermekeknél pedig 3050 korona.
A cseh hatóságok kimutatása szerint eddig már több mint 70 ezer ukrajnai menekült vállalt munkát. Egy friss felmérésből kiderült, hogy az ukrajnai menekültek mintegy 80 százaléka mérlegeli, hogy tartósan Csehországban marad. Az eredményeket a prágai sajtó közölte.
Új projektekről tárgyalunk a vietnami gázcélpontok fejlesztése ügyében
– mondta Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes újságírók előtt pénteken a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Novak hozzátette: a vietnámiak oroszországi közös gyártási projektekbe is beszállhatnak, de részleteket a tervekről nem közölt.
Oroszország emellett növelni akarja a kőolajtermékek exportját is Vietnám felé – derült ki a TASSZ orosz állami hírügynökség közleményéből.
Sok ember meghalt a kelet-ukrajnai Liszicsanszkban a heves orosz tűz következtében – tudatta Szerhij Hajdaj, luhanszki katonai közigazgatási vezető.
Hajdaj nem részletezte, hány ember vesztette életét a csapásokban, de az ukrán közszolgálati műsorszolgáltatónak azt mondta, hogy az orosz erőknek nem sikerült elfoglalniuk Szeverodonyecket, amely a Sziverszkij-Donyec folyó túloldalán fekszik, azaz Liszicsanszk ikervárosa. A városban még mindig dúlnak a harcok.
Szeverodonyeckben az elmúlt hetekben brutális harcok zajlanak az orosz támadásoknak köszönhetően.
Ukrajna EU-tagjelölti tagságát a horvát kormánynak feltételhez kell kötnie, amely kategorikusan leszögezi, hogy Bosznia-Hercegovinának is még aznap meg kell kapnia – mondta Zoran Milanovic horvát elnök pénteken Ohridban, az észak-macedóniai Prespa Fórum másodi napján a horvát sajtónak nyilatkozva.
Amennyiben Ukrajna uniós tagjelölti státust kaphat abban az állapotban, amelyben van – és amelyből mindenki azt szeretné, hogy a lehetőségek szerint egyben kerüljön ki -, akkor a horvát külpolitikának nemzetpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina is megkapja – mondta Milanovic.
Azt mondta, nincs az ellen, hogy Ukrajna elinduljon az európai úton. Ugyanakkor hozzátette, hogy Bosznia-Hercegovina biztonsági és minden más értelemben jobb állapotban van, mint Ukrajna, és semmi, sem gazdasági, sem biztonsági, sem emberi okai nincs annak, hogy Bosznia-Hercegovina ne ugyanolyan bánásmódban részesüljön, mint Ukrajna – húzta alá.
Elvárom, hogy a horvát kormány és képviselői, amikor Ukrajna tagjelölti státusáról van szó, kategorikusan feltételül szabják, hogy Bosznia-Hercegovinának is adjanak
– fogalmazott az államfő.
Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik.
A Reuters szerint erről Zelenszkij elnök döntött, és július elsejétől vezetik be, hogy az oroszoknak vízumot kell igényelniük, hogy belépjenek az országba. Eddig nem kellett.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szokásos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Oroszország szorosan figyelemmel kíséri Ukrajna uniós tagságra irányuló erőfeszítéseit. Peszkov szerint a kérdés „fokozott figyelmet igényel, hiszen mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy Európában egyre intenzívebbé válnak a viták az EU területi védelmének megerősítéséről”.
Különféle átalakulások történnek, amelyeket a lehető legkörültekintőbben szemlélünk.
– fogalmazott a szóvivő.
Peszkov újságíróknak elmondta, hogy Oroszország ukrajnai „különleges katonai műveletének” célja továbbra is az, hogy megmentse és biztonságban tartsa a kelet-donbászi régió lakosságát a kijevi erők „barbár támadásaitól”.
Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is tárgyal a tengeri humanitárius folyosók megnyitásáról Törökországgal, amely lehetővé tenné az Ukrajnában rekedt gabona szállítását, azonban a megállapodást illetően az ukrán részéről sok a bizonytalanság.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tartott, miután bejelentette, hogy a Bizottság javasolta Ukrajna uniós tagjelöltté válását.
Egyetlen világos üzenetünk van, mégpedig az, hogy Ukrajna valóban megérdemli az európai perspektívát, és igen, Ukrajnát tagjelölt országként kell üdvözölni.
– fogalmazott von der Leyen, hozzátéve, hogy a döntés alapja, hogy az ország számos további reformot végre fog hajtani.
Az uniós tagság elérésének folyamata „érdemalapú”, mondta, „szabályok szerint zajlik, és az előrehaladás teljes mértékben Ukrajnától függ”.
Az Európai Bizottság mai ülésén arról döntött, hogy javasolni fogja Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszát.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentése egy nappal azután történt, hogy az unió legbefolyásosabb vezetői Kijevbe látogattak, hogy támogatásukat fejezzék ki.
Javasoljuk, hogy Ukrajna kapja meg a tagjelölt státuszt, azzal a kikötéssel, hogy az ország számos, fontos reformot hajt végre a jövőben. Ukrajna egyértelműen elkötelezte magát az európai értékek és normák betartása mellett, és a háború előtt elindult az EU felé vezető úton
– fogalmazott von der Leyen.
We recommend to give Ukraine the candidate status, on the understanding that the country will carry out a number of important reforms.
Ukraine has clearly shown commitment to live up to European values and standards.
Szerhij Hajdaj luhasznki kormányzó szerint képtelenség és életveszélyes elhagyni a szevorodonyecki Azot vegyi üzemet a civileknek, mivel kint heves bombázások és intenzív fegyveres harcok dúlnak.
A Telegramra posztjában arról, hogy 568 ember van az óvóhelyen, köztük 38 gyermek. Az üzem elhagyása szerinte csak teljes tűzszünet esetén lehetséges.
A kormányzó azt is közölte, hogy nincsenek elvágva a vonalak, így a kommunikáció továbbra is lehetséges a várossal.
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kijelentette, hogy az Európai Unió alternatív exportútvonalon dolgozik, amely Románián keresztül juttatná el az ukrán gabonát a világpiacra.
Odessza mindössze néhány tíz kilométerre van Romániától
– mondta Macron a TF1 francia tévécsatornának Kijevből adott interjújában. A gabonát Romániából a Dunán keresztül, valamint vasúton exportálnák.
Kiépült infrastruktúra hálózat hiányában a javaslat legfeljebb hosszútávon jelenthet megoldást, azonban a fenyegető élelmiszer bizonytalanság miatt rendkívül gyors cselekvésre van szükség. Az ukránok a fekete-tengeri kikötőkön keresztül exportálják a gabonájuk nagy részét, azonban a háború kezdete óta az oroszok blokádja miatt a szállítmányok leálltak. Becslések szerint 20-25 millió tonna, külföldi piacra szánt gabona rekedt az ukrajnai silókban, melyet július végéig kéne valahogy elszállítani, különben az alapvető élelmiszer megrohad a raktárakban.
Macron az EU vezetőivel Kijevben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a jelenlegi globális élelmiszerválság „az Oroszország által vívott háború közvetlen következménye”, majd elszólította Oroszországot, hogy „fogadja a javaslatot arra vonatkozóan, hogy az ENSZ szervezze meg a gabonaexportot, amihez fel kell oldani az ukrán kikötők blokádját, és meg kell adni minden biztonsági garanciát Ukrajna számára, hogy lehetővé tegye a gabona kijuttatását”.
A mariupoli halálesetek száma és a pusztítás mértéke arra utal, hogy az orosz fél „súlyosan megsértette” a nemzetközi emberi jogi törvényeket – jelentette ki Michelle Bachelet az ENSZ emberi jogi főbiztosa a szervezet Emberi Jogi Tanácsa előtt Genfben, ahol bizottsága jelentését ismertette a mariupoli helyzetről. Hozzátette, hogy a mariupoli tragédia még messze nem ért véget, a teljes kép pedig még mindig nem világos.
A háború kezdete óta legalább 1348-an haltak meg Mariupolban. Ez még úgyis a legmagasabb szám, hogy valószínűsíthetően sok ezerrel többen vesztették életüket a város ostroma alatt.
Emellett 10 lakóépületből kilenc, 10 családi házból pedig hat megrongálódott vagy megsemmisült.
A mai nap összeül az Európai Bizottság, hogy gyorsított eljárásban véleményt nyilvánítson Ukrajna uniós tagjelölti szándékáról, ami egy lépéssel közelebb hozná az országot a csatlakozáshoz, mindezt egy nappal azután, hogy az unió legbefolyásosabb vezetői Kijevben látogattak.
Az unió történetében még soha nem adtak ilyen gyorsan véleményt tagjelöltségről, melyet mind a 27 tagállamnak jóvá kell hagynia.
Az EB által megfogalmazott véleményt a jövő heti EU-csúcstalálkozón fogják megvitatni, ahol a vezetők várhatóan jóváhagyják Ukrajna tagjelölti státuszát, de vélhetően szigorú feltételekhez kötik azt, és a tényleges csatlakozás éveket, akár évtizedeket is igénybe vehet.
Franciaország, Németország, Olaszország és Románia egyaránt támogatja, hogy Ukrajna azonnali tagjelölti státuszt kapjon
– közölte Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Kijevben.
Látogatásunk legfontosabb üzenete az, hogy Olaszország azt akarja, hogy Ukrajna az EU tagja legyen
– mondta Mario Draghi olasz miniszterelnök a közös sajtótájékoztatón.
Olaf Scholz német kancellár szerint Ukrajna „az európai család tagja”, és Berlin továbbra is fegyvereket fog küldeni Kijevnek „mindaddig, amíg szükség van rá”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy országa készen áll arra, hogy megdolgozzon a jelöltségért. Szokásos esti beszédében kijelentette,
Ukrajna függetlenedése óta egyszer sem állt olyan közel ahhoz, hogy az unió tagja legyen, mint most.
