A kormány júniusi döntése szerint „a visszaélések elkerülése érdekében” a rezsicsökkentési szabályok kizárólag a lakossági fogyasztókra vonatkoznak a jövőben, tehát kizárják a kedvezményes árra jogosultak köréből az önkormányzatokat és azokat a cégeket, amelyek eddig olcsón jutottak energiához. Orbán Viktor miniszterelnök később a Kossuth Rádiónak már arról beszélt, hogy 100 ezer kis- és középvállalkozás benne maradhat a rezsicsökkentési körben, a vonatkozó rendelet viszont csak a mikrovállalkozásokról szól. Ők villamos energia esetén évi 4606 kWh, míg a földgáznál évi 1489 köbmétert vehetnek kedvezményes áron.
Az önkormányzatoknak tehát augusztustól piaci árat kell fizetniük. Itt egyelőre csak egy kisebb módosítást hajtott végre a kormány, eszerint az önkormányzati bérlakások is maradnak a rezsivédelem alatt. Ami még biztató a helyhatóságokra nézve, hogy Gulyás Gergely bejelentése szerint lesznek olyan települések, amelyek kompenzációra számíthatnak.
A változtatással kapcsolatban jó néhány ellenzéki városvezető kifejezte nemtetszését, Balmazújváros polgármestere csődöt vizionált, a siófoki polgármester arról írt, hogy ötször annyiba kerül az áram, mint tavaly. De nemcsak kormánykritikus polgármesterek nyilvánultak meg, Székesfehérvár fideszes vezetője Cser-Palkovics András hiányolta az egyeztetést az önkormányzatokkal.
Csach Gábor Balassagyarmat ugyancsak fideszes polgármestere levelet írt Varga Mihály pénzügyminiszternek és Palkovics László technológiai és ipari miniszternek, melyben az önkormányzatok számára a teherbíró képességükhöz igazodó kompenzálását kért. A városvezető a 24.hu-nak elmagyarázta, milyen változást jelentene a településnek, ha kiesnének a rezsicsökkentésből.
Számolás után erős rémület
A háborúval és az embargókkal újralendülő energiaárak és infláció miatt várható volt, hogy eléri az önkormányzatokat a „közteherviselés” újabb lépcsője – kezdte Csach, akinek meglepetést nem okozott a kormány bejelentése, csak „elég erős rémületet” a számítások elvégzése után. A város szerencsés helyzetben van, hiszen garantált árú szerződései vannak 2023 év végéig az elektromos áram és 2022. október 1-jéig a gáz beszerzésére.
Csach Gábor asztalán táblázatok hevernek. A város hat éve több tucat másik településsel együtt egy energetikai szakcéggel szerződve bonyolítja le az energiabeszerzéseit. Kétévente közbeszerzéseket írtak ki, így sikerült elérniük legutóbb az áram esetén, hogy az egyetemes ár alatt – a villanynál ez most 38 forint/kWh –, alig 31 forintért kötöttek szerződést. A Sourcing Hungary Kft. a tavalyi áremelkedések miatt azt javasolta, hogy bár 2024-ig van garantáltáras olcsó villanyuk, még az ősszel indítsanak új ajánlatkérést 2024-25-re.
miután már az év elején durván emelkedtek az áramárak a háború miatt.
Ezt elvetették az önkormányzatok, és csak egyéves ajánlatkérést terveznek. A számításokkor intézményenként külön vették a gáz- és áramköltségeket, így még egyértelműbben átlátható, milyen költséggel járna az önkormányzatok kizárása a rezsicsökkentésből. „Az energetikailag felújított bölcsődék esetében 2,1 milliót fizetünk a gázért éves szinten. Ez jövőre, a mostani piaci árszinten 9,5 millió forint lenne, a villany ára pedig háromszorosára nőne, ha nem változik semmi” – mondja Csach.
Hozzátette: városi szinten nem a villany, hanem a gázár növekedése az igazi horror. Főleg azért, mert az a szerződésük októberben lejár. „Az évi 200 millió forint körül várható többletfizetés novembertől lesz a nyakunkon. Aztán 2024-től a mai 135 millió forintos éves rezsiterhünk felszaladhat a 400-540 millió forintos sávba. Ám a jelenlegi helyzetben nem kizárt, hogy ennél a három-négyszeres szorzónál is súlyosabb összegek lehetnek, akár már ősszel is. Minden szempontból jó lenne, ha véget érne a háború” – összegzett Balassagyarmat polgármestere.
A városvezető szerint vannak önkormányzatok – a válsággal nem érintett ipari és kereskedelmi cégek székhelyei –, amelyeknek szinte semmilyen pluszterhet nem jelent majd a magasabb árak kigazdálkodása, legfeljebb 2 milliárd helyett csak 1 milliárd forintot tudnak útfelújításra vagy kultúrára költeni. Balassagyarmaton is vannak olyan cégek, amelyek szárnyaltak a Covid-járvány alatt, majdnem megduplázták árbevételüket. Ez az iparűzési adónál is megjelenik: kétszer annyit fizetnek, mint előtte. De ezek nem kompenzálják a legnagyobb gépipari cégeket, amelyek az ellátási láncok problémái miatt a felét fizetik a korábbi összegnek. Márpedig néhány tízmilliós többlet nehezen kompenzál százmilliós mínuszokat. A nógrádi városban 2019-hez képest évi 300-350 millió forinttal kevesebb iparűzési adó termelődik.
Úgy gondolja, az államnak be kell avatkoznia, hiszen a kormány látja a települések eltérő bevételeit és kiadásait.
Tény, hogy az iparűzésiadó-bevétel mértéke összességében láthatóan növekedett a teljes önkormányzati szektorban. Egy íróasztalnál ezt hajlamosak úgy értelmezni, hogy akkor az mindenhol növekedett, tehát mindenhol lecsippenthető. De sajnos ez nem igaz, nagyon eltérő adóbevételei vannak a településeknek.
Csach nagy fájdalma egyébként, hogy csak az iparűzési adót számítják bele az adóerőképességbe, ami alapján megállapítják a szolidaritásiadó-elvonást, noha a telek-, építmény- és idegenforgalmi adókból számos település szerez extrabevételt. Náluk viszont egyik sem létezik, ilyenkor hátrány „adóparadicsomnak” lenni – tette hozzá.
Az állam is bajba kerülhetne
Balassagyarmat is ki tudná gazdálkodni az évi 300-400 milliós többletterhet, kisebb segítséggel. Rezsikompenzáció mellett például azzal, ha megkapják azokat a többletforrásokat, amelyek szükségesek a megkezdett EU-s vagy hazai forrású beruházások befejezéséhez. Csach Gábor elmondta, hogy az uniós beruházások nagy részével végeztek, de például a zöldterületmegújító projektjük mélyépítési munkái az év eleje óta a többletforrásról szóló döntésre várnak. Már beadták az 529 milliós igényüket, de a választás előtt „érthető módon” lelassultak ezek a folyamatok.
„Ha erre nem kapunk pénzt, akkor nem tudjuk befejezni, vagyis meghiúsul a beruházás, a támogatást vissza kell fizetni. Ami azért gond, mert a pályázatnak már több eleme elkészült – előkészítés, menedzsment, magasépítési munkarészek –, így lenne egy közel 200 milliós visszafizetési kötelezettségünk, ami a működéstől vonná el a forrásokat. Vagyis ha ez a pályázat bukik, az bedönthet sok mindent” – magyarázza a polgármester.
Csach enyhítene a rendkívül szigorú és időigényes hitelfelvételi rendszeren is, például az energetikai beruházások esetében, és néhány díjat is megemelne. Ez utóbbira egy 2020-ban a járvány okán hozott jogszabály miatt nincs lehetőségük a településeknek. Pedig fontos lenne, hogy a bérleti díjakat, az élelmiszer-költségeket a piaci árakhoz, a település fizetőképességéhez igazítsák, és nem csak a bevételek miatt. Így javítani lehetne a 2023-as költségvetés számain is.
A működésen már nem lehet látványosat húzni, mert – ahogy fogalmaz – „a Bokros-Bajnai csomagok között a legtöbb önkormányzat lecsupaszította az intézményrendszerét. Marad a sajáterős beruházások meghúzása, ami viszont látható komfortváltozást okoz majd. A 2014-es önkormányzati adósságkonszolidáció eredményeként a települések többsége látványos sajáterős fejlesztéseket tudott véghez vinni. Évente csak Balassagyarmaton 80-100 milliós értékben tudtunk út- és járdafelújításra költeni. Látva a gazdasági környezetet, ezt már az idén is megfeleztük.”
Ha a felsorolt segítségek egyike sem érkezne meg, akkor komoly gondban lennének, de Csach szerint nemcsak az önkormányzatok, hanem az állam is:
előbb-utóbb megjelenne a probléma az államnál, hiszen a kifizetetlen számlákat valamilyen formában végül az államnak kell rendeznie.
Balmazújvárosban állítólag négy hónap alatt elfogyott az erre az évre szánt rezsipénz, pedig állítólag még túl is tervezték a költségvetést. Többször kerestük Hegedüs Péter ellenzéki polgármestert, de nem tudtuk elérni.
Csach Gábor szerint, ha valahol már most csőd fenyeget, akkor azon a településen rosszul gazdálkodnak. Hozzátette: nem kívánja minősíteni egyik kollégáját sem, de egy ilyen eset azt jelenti, hogy se a polgármester, se a hivatala nem volt elég előrelátó. A gondos települések évekkel ezelőtt „piacra mentek”, mert 2021-ig rendkívül jó árakat lehetett elérni. Aki pedig tavaly szembesült az áremelkedéssel, „könnyen kimehetett volna az olcsó egyetemes szolgáltatásba, amit nyomott áron idén júliusig garantál a kormány”. A költségvetéseket februárban tárgyalták a testületek, február óta az önkormányzati szektorban nem történt dráma – tette hozzá.
Hegedüs szerint – aki az ATV-n beszélt erről – a kormány ki akarja véreztetni az önkormányzatokat, hogy később központosítsa a települések irányítását. Erről is kérdeztük Csachot, aki csacsiságnak nevezte a felvetést. Szerinte 2014-ben jó döntés volt a feladatok átcsoportosításával járó önkormányzati konszolidáció. „A franciáknál és a németeknél is nagyjából ilyen rendszer működik. Miért kéne nekünk fenntartanunk olyan iskolákat, ahol a gyerekek kétharmada nem balassagyarmati, vagy olyan szolgáltatásokat – kórház, szakképzés, tűzoltóság és így tovább –, melyek kisrégiós feladatot látnak el, miközben egy forintot nem kap a város az így kiszolgált településektől?” – kérdezi. Szerinte minden polgármester tudja, hogy „pályázati forrásokon túl a rendszerváltástól fogva 2014 után tudtak először a településekre költeni, nagyrészt azért, mert az állam átvállalt egy csomó feladatot. Az ellenzéki polgármesterek is tisztában vannak azzal, hogy a Covid-járvány és a mostani háborús válság terheit mindenkinek, így az önkormányzatoknak is viselniük kell” – jegyezte meg.
Csach úgy gondolja, hogy „a kormány nem akarja lábon lőni magát, mint az EU, amely ideológiai okokból épp tönkreteszi a kontinens gazdaságát. Belegondolni is rossz, mi lesz, ha a gázembargót is áterőltetik.” Nem gondolja azt sem, hogy az államnak érdeke lenne az önkormányzatok bedöntése, de „kénytelen a terheket szétosztani a gazdaság növekedése, az árstopok és a rezsivédelem lakossági megtartása érdekében”.
„Arról persze lehet beszélni, hogy jól esne-e, ha konzultálnának velünk a minket érintő kérdésekről a döntések előtt. De ebben nekünk is van felelősségünk, hiszen nemcsak az a dolgunk, hogy megeszegessük a sült galambot, amit a kormánytól kapunk, hanem hogy jelezzük, hol szorít a cipő. Amikor a lakástörvény vagy a járványügyi vasúti menetrendek ellen tiltakoztunk, akkor is korrigált a kormány.
Érdeksérelmek mindig lesznek, a lényeg, hogy a fájdalmasakat elviselhetővé tegyék
– nyilatkozta a fideszes polgármester, akit arról is kérdeztünk, hogy volt-e, lesz-e fizetésemelés a 10 százalék feletti infláció mellett az önkormányzati dolgozóknál. Elmondta, hogy miután a Covidot jól kezelték, így a minimálbért és az átlagosan 20 százalékos ágazati emeléseket az idén a teljes önkormányzati szférában meg tudták valósítani, ez náluk mintegy 450 alkalmazottat érint.
Segítség nélkül 2023-ban ez a lehetőség is veszélybe kerülhet, és így súlyosbodhat nálunk is a munkaerőhiány, főként a jó munkaerő hiánya.
