Nagyvilág

Fához kötözve kerülhetett elő a brit újságíró és a brazil felfedező holtteste az Amazonas vidékén

Joao LAET / AFP
Joao LAET / AFP
Több mint egy héttel eltűnésük után rátalálhattak Dom Phillips brit újságíró és Bruno Pereira őslakos-szakértő holttestére Brazíliában. Napokkal korábban megfenyegették őket, vélhetően bűncselekmény áldozataivá válhattak.

Ugyan a rendőrség egyelőre nem erősítette meg, valószínűleg annak a két férfinek a holttestét találták meg fához kötözve, akiknek azt követően veszett nyoma több mint egy hete Brazíliában, hogy kutatómunkára indultak a bennszülöttek által lakott esőerdőbe. Dom Phillips brit újságíró és Bruno Pereira őslakos-szakértő még június 5-én vasárnap reggel tűnt el a Perutól nem messze található Javari-völgyben, ami az Amazonasnak nemcsak az egyik legelszigeteltebb, hanem az egyik legveszélyesebb régiója is.

A területen az illegális fakitermelők, az aranyásók és a kábítószer-kereskedők is fenyegetést jelentenek nemcsak az őslakosokra, hanem az őket feltérképezni és védeni szándékozó emberekre is.

Sokáig reménykedtek benne, hogy a szabadúszóként a Washington Postnak és a Guardiannak is dolgozó 57 éves újságíró és a korábban a brazil kormány által is alkalmazott 41 éves felfedező élve előkerül. Ha az ő holttestükre leltek most rá a mentőcsapatok, akkor nagy eséllyel gyilkosság áldozatai lettek, annál is inkább, mivel a párost napokkal korábban megfenyegették.

Tudták, hogy veszélyben vannak

Phillips tapasztalt újságírónak számít, több mint 15 éve írt cikkeket a legnagyobb angol nyelvű nemzetközi lapoknak, melyekben főként Brazília politikai helyzetéről, az utóbbi időben pedig a természetvédelmi törekvésekről írt. Utóbbival kapcsolatban az Alicia Patterson Foundation támogatásával épp könyvet írt, ehhez gyűjtött adatokat, amikor vízre szállt Bruno Pereirával.

Victoria Jones / PA Images / Getty Images A Dom Phillips és Bruno Pereira eltűnése után szervezett demonstráció Brazília londoni nagykövetsége előtt 2022. június 9-én.

Pereira az egész életét arra tette fel, hogy az Amazonast kutassa. Ezt sokáig a kormány alkalmazásában, az őslakosok helyzetével foglalkozó Funai intézetnél tehette, csakhogy Jair Bolsonaro hatalomra jutását követően eltávolították pozíciójából. Ez nem sokkal azután történt, hogy többek közt az ő közreműködésével bezáratták a Javari-völgy egyik legnagyobb illegális bányáját.

Menesztését sokan annak tudták be, hogy az új elnök köztudottan nem a környezetvédelem híve, ellenkezőleg, a kormányból minden olyan tagot el akart küldeni, aki az őslakosok helyzetét fontosabbnak tekintette, mint a bányászok, vadászok, fakitermelők érdekeit.

Pereirán kívül másoknak is menniük kellett, de aki maradt, annak is ellehetetlenítették a munkáját, megvonták tőlük a rendőri védelmet és a pénzügyi forrásokat is, így nem maradt semmilyen eszközük a bennszülöttek védelmére.

Pereira ezt követően egy az őslakosok védelmére létrehozott független szervezetnél helyezkedett el. Hogy Phillipsszel az útjaik mikor kereszteződtek, nem tudni, de mindketten tisztában voltak azzal, milyen veszélyes terepen dolgoznak.

Phillips tehát a Javari-völgyben uralkodó helyzetről és az ottani természetvédelmi erőfeszítésekről kezdett el könyvet írni, Pereira ehhez nyújtott neki háttérinformációkat, és a helyismerete miatt nagy segítségére volt az újságírónak. A feladat nem ígérkezett könnyűnek, már csak azért sem, mert egy Magyarországnál nagyobb területről van szó. A dzsungel ezen részén becslések szerint mintegy 6300 őslakos él körülbelül 20 különálló csoportban. Életük pedig folyamatosan veszélyben forog.

A helyiek rendszeresen összetűzésbe kerülnek az illegális aranybányászokkal, a fakitermelőkkel és a kábítószer-kereskedőkkel is, akik a szomszédos Peruból csempészik át a kokaint Brazíliába.

A bennszülötteken kívül a többi szereplőnek kifejezetten ellenére van, ha valaki megpróbál beszámolni a régió történéseiről. Phillips viszont éppen azt akarta dokumentálni Pereira segítségével, hogy a külvilág számára ismeretlen vidék mennyire kegyetlen és sötét ügyleteknek ad otthont.

Joao Laet / AFP Keresőcsapatok az Itaquai folyón a Javari-völgyben, Amazonas államban 2022. június 9-én.

Hajtóvadászat

Bolsonaro a páros eltűnését követően azt mondta, munkájuk inkább kalandnak tekinthető, mert ők is tudták, hogy bármi megtörténhet, ha abban a térségben hajóra szállnak. Az elnököt a nyilatkozat miatt számos kritika érte, mert mindenféle empátia nélkül úgy állította be, mintha az újságíró és a felfedező kereste volna a bajt.

Phillips és Pereira június 5-én vasárnap reggel hajózott ki a folyóra, akkor hallottak róluk utoljára. Eltűnésüket egy őslakosokat védő szervezet jelezte.

Az első napon alig egy tucat ember kereste őket, majd másnapra egy 250 fős mentőalakulat szerveződött a megtalálásukért. Az akció vezetője mindazonáltal arról beszélt, hiába vetettek be búvárokat, drónokat, hajókat és két helikoptert is a kutatásba, rendkívül nehéz dolguk van a terület nagysága és természeti adottságai miatt. Egy hét alatt nem is hozott szinte semmilyen eredményt a kutatás, bár egy férfit őrizetbe vettek, miután a hajójában vérnyomokat találtak. Nem kizárt, hogy a férfi az eltűnésük előtt találkozott az újságíróval és társával, de a hatóságok továbbra is azt próbálják megállapítani, hogy embertől vagy állattól származik a vér.

A nyolcadik napon aztán jó eséllyel sikerült pontot tenni az eset végére, ami minden jel szerint tragikusan zárult. Brazília londoni nagykövete értesítette elsőként Phillips fivérét, hogy testvérét és a vele tartó felfedezőt vélhetően egy fához kötözve találták meg az Amazonas vidékén. Egyelőre nem azonosították őket és a brazil rendőrség sem erősítette meg az értesüléseket, csupán azt közölték: a két férfi személyes holmijaira találtak rá biztosan a dzsungelben.

Mindenesetre így is meglepő fordulat lenne, ha két másik holttestre bukkantak volna. Nagy az esélye tehát, hogy Phillipsék bűncselekmény áldozataivá váltak, erre utal az is, hogy néhány nappal az indulásuk előtt valaki megfenyegette őket. A nyomozás tovább folyki, mert bár a két férfi holtteste előkerült a dzsungelben, a gyilkost is kézre kell keríteni. Ez most már érdeke Jair Bolsonarónak is, hiszen ha már a civileket nem sikerült megvédenie a területen, az elkövető megtalálásával valamelyest enyhítheti a rázúduló haragot és az elhunytak hozzátartozóinak fájdalmát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik