Az összes gyereket, nőt és idős embert sikerült kimenekíteni az Azovsztalból; szuperjachtot foglaltak le

Semmi jel sem utal arra, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készül az ukrajnai konfliktusban – mondta William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szombaton.

Azonban az orosz vezetéstől hallott háborús uszító nyilatkozatok fényében nem vehetjük félvállról ezt a lehetőséget,

tette hozzá Burns a Financial Times című amerikai napilap által rendezett washingtoni konferencián. Aláhúzta: a CIA továbbra is fokozott figyelmet fordít a témára.

Röviddel az ukrajnai háború kezdete után Oroszország készültségbe helyezte elrettentő erőit, beleértve a nukleáris fegyvereket is. Többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök is célozgatott arra, hogy szükség esetén kész bevetni a taktikai nukleáris arzenált. Putyin gyors és erőteljes választ ígért arra az esetre, ha bárki kívülről beavatkozna az ukrajnai konfliktusba.

Burns rámutatott: értékeléseik szerint Vlagyimir Putyin úgy véli, hogy a katonai konfliktus fokozásával javíthat helyzetén. A CIA szerint Putyin azt gondolja, hogy nem engedheti meg magának a vereséget Ukrajnában.

Burns elmondta: Peking lankadatlan figyelemmel követi a konfliktus alakulását, amely befolyásolja Kína Tajvannal kapcsolatos számításait. Az igazgató rámutatott: a kínai kormányt megdöbbentette Ukrajna heves ellenállása, az atlanti szövetség összezárása, illetve a háborúval járó orosz gazdasági költségek.

Burns szerint Kínát zavarja, hogy az ukrajnai háború közelebb hozta egymáshoz az európaiakat és az amerikaiakat. „Ezek olyan dolgok, amelyeket nagyon alaposan mérlegelnek” – tette hozzá a tisztségviselő.

Megjegyezte: Kína nem mondott le arról, hogy idővel megszerezze az ellenőrzést Tajvan fölött, de az ukrajnai konfliktus tanulságai befolyásolják a módszerrel és az időzítéssel kapcsolatos számításait.

Kína saját területeként tekint a 23 millió lakosú, önálló kormányzattal rendelkező Tajvanra, és jelezte: ha kell, kész erővel visszafoglalni a szigetet. Oroszország ukrajnai inváziója felerősítette a tajvani félelmeket, hogy Peking beváltja fenyegetését.

Kína nem volt hajlandó elítélni az orosz támadást, és bírálta a Nyugat által kivetett szankciókat. Néhány héttel a háború február 24-i kezdete előtt Peking és Moszkva korlátlan stratégiai partnerséget kötött. Kína és Oroszország az elmúlt években szorosabbra fűzte együttműködését az energetika és a biztonság terén.

Ennek ellenére az Egyesült Államok úgy véli, Kínát nyugtalanítják az esetleges károk, amelyeket az okozhat neki, hogy jó kapcsolat fűzi a háborús bűncselekményekkel és kegyetlenkedésekkel vádolt Oroszországhoz – jegyezte meg Burns.

(MTI)

Az ukrán hatóságoknak sikerült kimentenie azokat az időseket, gyerekeket és nőket, akik a mariupoli Azovsztal acélműben húzták meg magukat az orosz támadás elől – jelentette be Irina Verescsuk ukrán kormányfő-helyettes. Kijelentette: a mariupoli humanitárius akció erre vonatkozó része ezzel lezárult.

Orosz tüzérségi támadás érte Hrihorij Szkovoroda filozófus és költő múzeumát a Harkiv régióban található Szkovorodinivkában – közölte a térséget vezető Oleh Szinegubov szombaton. A támadásban egy 35 éves őr megsebesült. Az épület romba dőlt.

A múzeumból az értékesebb tárgyakat már korábban kimentették – tette hozzá a kormányzó.

„Idén ünnepeljük a nagy filozófus születésének 300. Évfordulóját” – mondta el Szinegubov.

A megszállók lerombolhatják a múzeumot, ahol Hrihorij Szkovoroda életének utolsó éveiben dolgozott, és ahol eltemették. De nem rombolhatják le emlékezetünket és értékeinket.

(MTI)

⚡️Russian shelling destroys museum in Kharkiv Oblast.

The Hryhorii Skovoroda national museum was attacked late on May 6. The building was destroyed, however, the most valuable exhibits had been moved to a safe place in advance.

Source: Kharkiv Oblast Governor Oleh Synehubov pic.twitter.com/fML9voQPt0

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 7, 2022

Újabb 50 embert sikerült kimenekíteni szombaton a mariupoli Azovsztal acélműből – közölte Andrij Jermak, az ukrán köztársasági elnök hivatalának vezetője. Jermak azt írta a Telegramon, hogy az evakuálás nagyon nehéz volt, mert „az oroszok folyamatosan provokáltak és lőttek”. Ennek ellenére sikerült 50 civilt kimenteni, időseket, nőket és gyerekeket. Jermak hozzátette, hogy a következő napokban is folytatódni fog az evakuálás.

(CNN)

Ukrán menekült gyerekekkel találkozott Jill Biden amerikai first lady és Carmen Iohannis, a román köztársági elnök felesébe Bukarestben. A CNN beszámolója szerint Biden és Iohannis román first lady kíséretében délelőtt egy iskolába látogattak, ahol ukrán és román tanárokkal, ukrán anyákkal és gyerekekkel találkoztak.

Jill Biden rövid sajtótájékoztatót is tartott, amelyen elmondta, látszik a gyerekeken, mennyi szenvedésen mentek keresztül. Hozzátette: „Sok szempontból a tanárok egyfajta ragasztót jelentenek a gyerekek számára; segítenek a gyerekeknek megbirkózni a traumáikkal, az érzelmekkel, és hozzájárulnak ahhoz, hogy viszonylagos normalitás legyen az életükben.”

Biden szombaton továbbutazik Szlovákiába.

Többek közt egy RS-24 Yars típusú interkontinentális ballisztikus rakétát is bemutattak szombaton a moszkvai Vörös téren a hétfőre tervezett győzelem napi felvonulás főpróbáján, írja a Guardian.

Az eseményen katonák alakzatba rendeződve sorakoztak fel különböző fegyverek előtt, miközben harci gépek és helikopterek parádéztak felettük.

A győzelem napján Oroszországban a náci Németország legyőzését ünneplik, de idén a nemzet gondol majd az Ukrajnában harcoló honfitársaira is.

A Fehér Ház mindeközben bejelentette, a G7-csoport vezetői, köztük Joe Biden elnök vasárnap videóbeszélgetést tartanak majd Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy egységet mutassanak az orosz nemzeti ünnepet megelőzően.

Folytatódik szombaton a civilek kimenekítése az ukrajnai Mariupolból, így az Azovsztal acélmű területéről is – jelentette be Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes a Telegram üzenetküldő oldalon.

Előző nap – egybehangzó ukrán és orosz közlések szerint – 51 civil hagyta el az üzem területét autóbuszon. Az ENSZ közvetítésével zajló műveletben ukrán beszámolók szerint az elmúlt napokban már 500 embert sikerült kimenekíteni az Azovsztalból.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal fenyegetőzött, hogy ha az orosz támadók megpróbálják teljesen megsemmisíteni a gyártelepet védő ukrán erőket, vagy civileket támadnak, Kijev megszakítja a háború befejezését célzó kétoldalú tárgyalásokat.

Az ukrán védelmi minisztérium arról számolt be, hogy szombaton is folytatódott az ország elleni orosz offenzíva. Harkiv körzetében az orosz erők leromboltak három közúti hidat. A déli Mikolajivot is érték rakétacsapások a kijevi közlések szerint, a Donyec-medencében található Szeverodonyecket pedig a városvezetés közlése szerint körülvették az orosz erők.

A Moldovához tartozó, Moszkva-barát szakadár Dnyeszteren túli terület vezetése szombaton közölte, hogy négy robbanás történt egy faluban az ukrán határ mentén. Áldozatokat a robbanások nem követeltek. A helyi belügyi illetékesek szerint dróncsapás érte a térséget. Hasonló esetek már voltak korábban is az elmúlt két hétben, és ezek olyan aggodalmat keltettek a nemzetközi közösségben, hogy az ukrajnai háború átterjedhet az ország határain túlra.

(MTI)

Több rakéta is becsapódott szombaton a Fekete-tenger partján álló Odesszában – írja a Guardian. Olga Tokarjuk újságíró arról írt, hogy a május 9-i orosz nemzeti ünnep, a Győzelem napja előtt felerősödtek a támadások, ahogy arra számítani lehetett.

Részleteket egyelőre nem tudni, de Leszja Vaszilenko ukrán parlamenti képviselő közzétett egy képet, amelyen nagy fekete füst látható Odessza egén:

#Odesa skies are black all morning. Missile and rocket attacks are basically ongoing. #Ukraine anti air strike systems have a lot of work today pic.twitter.com/Ghm8moT0Dc

— Lesia Vasylenko (@lesiavasylenko) May 7, 2022

A kijevi védelmi minisztérium azt állítja, hogy az ukrán Bayraktar TB2 eltalálta az orosz haditengerészet egy Serna osztályú leszállóhajóját.

A Twitterre a következőt posztolta a tárca:

Az orosz fekete-tengeri flotta hagyományos felvonulását idén május 9-én Snake Island közelében, a tenger fenekén tartják.

Ukrainian Bayraktar TB2 destroyed another Russian ship. This time the landing craft of the "Serna" project. The traditional parade of the russian Black Sea fleet on May 9 this year will be held near Snake Island – at the bottom of the sea. pic.twitter.com/WYEPywmAwX

— Defence of Ukraine (@DefenceU) May 7, 2022

2022 első három hónapjában közel négymillió orosz hagyta el az országot a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hivatalos adatai szerint, írja a Guardian.

Január és március között egész pontosan 3 880 679 orosz állampolgár utazott el az ország területéről, de arra vonatkozóan nincs információ, hogy közülük mennyien tértek vissza.

Jelentősen megnőtt viszont az orosz belépők száma a környező országokba.

• Grúzia 38 281 oroszt fogadott az érintett időszakban, ami ötszörös növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva;
• Tádzsikisztánba is ötször annyian érkeztek, mint tavaly az első negyedévben, szám szerint 40 054-en;
• az Észtországba igyekvő oroszok száma megnégyszereződött és 125 426-ra emelkedett tavalyi 29 364-ről;
• Lettországban (13 521-ről 25 58-ra) és Litvániában (41 838-ról 48 197-re) is növekedés történt, de kisebb mértékben;
• Örményországba 134 129 orosz utazott, ami háromszoros emelkedés a 2021-ben mért 44 586-hoz képest;
• Üzbegisztánba 53 084-en, Kazahsztánba pedig 204 974-en mentek Oroszországból márciusig, ami mindkét ország esetében jelentős növekmény.

Olaszországban elrendelték annak a 700 millió dollár értékű szuperjachtnak a lefoglalását, ami Vlagyimir Putyinhoz köthető, írja a BBC.

A Scheherazade elnevezésű luxushajó tavaly szeptember óta áll egy toszkánai kikötőben, ahol javításokat végeztek rajta.

Az olasz pénzügyminisztérium közlése szerint a hajó tulajdonosának kapcsolatai vannak az orosz kormány prominens személyeivel.

Lefoglalását a háború kirobbantása miatt már megszavazott EU-s szankciókkal indokolták.

Egészen pontosan nem tudni, hogy ki a Scheherazade tulajdonosa, de amerikai tisztviselők a New York Times-nak korábban arról beszéltek, az orosz elnöké lehet.

Más sajtóértesülések szerint a két helikopterleszállóval és belső medencével is rendelkező jacht Eduard Khudainatov, a Rosneft volt vezetőjének neve alatt fut, akit jelenleg nem érintenek a szankciók. Ugyanakkor ettől még nem lenne kizárt, hogy Putyin használja a hajót.

Az orosz milliárdosokhoz köthető legtöbb szuperjachtnak egyébként beazonosíthatatlan a háttere, mert offshore cégeken keresztül birtokolják azokat.

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton 299 menekülőnek segítettek az ott dolgozók pénteken. Az éjszakát 67 fő töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton az MTI-vel.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – tudatta a kormányhivatal.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállásbiztosításban – áll a közleményben.

A Guardian riportot közölt arról, hogy tömegsírok heteken át tartó exhumálása után egy bucsai hullaházban több mint 200, azonosítatlan holttestet őriznek, és DNS-tesztek segítségével próbálják azonosítani őket.

A lap arról számol be, hogy rengeteg túlélő keresi eltűnt hozzátartozóját.

Mindezt egy a Joe Biden elnök által pénteken bejelentett 150 millió dolláros katonai segélycsomag keretében.

Erről Antony Blinken külügyminiszter beszélt szombaton, kijelentve, hogy a segélycsomag célja „megerősíteni Ukrajna védelmét Oroszország keleti offenzívája ellen”.

(The Guardian)

Erről Andrej Turcsak, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára beszélt, miután látogatást tett a Moszkva ellenőrzése alatt álló Herszon városában.

Turcsak szerint „nem lesz visszatérés a múltba, együtt fogunk élni, fejleszteni ezt a gazdag régiót”.

Ez az első alkalom, hogy egy magas rangú orosz tisztviselő jelezte Moszkva azon szándékát, hogy Ukrajna területén maradjon.

Herszon volt az első nagyváros, amely az orosz erők kezére került, miután február 24-én megkezdték az ukrajnai hadműveletüket.

(AFP, The Guardian)

Egy pénteki fogolycsere során 41 ukrán, köztük 11 nő és egy ortodox pap szabadult orosz fogságból.

Erről Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes számolt be a Telegramon.

A szabadon bocsátottak között 28 katona és 13 civil volt.

Irina Verescsuk azt nem árulta el, hogy hány oroszt engedtek el cserébe.

A dokumentumban a „konfliktus” és az „invázió” szó sem szerepel. Ennek oka, hogy bármely határozat elfogadásához a tizenöt tagú ENSZ BT legalább kilenc tagjának támogatása és az öt állandó tag, köztük Oroszország vétójának elmaradása szükséges.

Moszkva az ENSZ BT-ben egy nappal az ukrajnai hadművelet megindulása után tartott ülésen már megvétózott egy a katonai akciót elítélő határozattervezet. (Akkor Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek tartózkodott a voksoláson.)

A mostani nyilatkozat odáig megy el, hogy:

• „mélységes aggodalmát fejezi ki Ukrajna békéjének és biztonságának fenntartása miatt”
• és „erőteljes támogatását” fejezi ki Antonio Guterres főtitkár számára a „vita békés megoldásának” keresésében
• valamint emlékeztet arra, hogy „az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében minden tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy nemzetközi vitáit békés úton rendezze”.

Az állásfoglalást Norvégia és Mexikó kezdeményezte.

Guterres a múlt héten találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában és Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel Kijevben. Tárgyalásai kövezték ki az utat, hogy a világszervezet a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) segítségével eddig csaknem ötszáz polgári személyt evakuált az orosz csapatok által ostromolt mariupoli Azovsztal gyárból.

Az ENSZ egy másik szervezete, a 193 tagú közgyűlés, ahol nem lehet vétózni, már két elmarasztaló határozatot is elfogadott, de azok nem bírnak kötelező erővel.