Az ezeréves múlttal büszkélkedő Schallenberg család, amely a 17. században szerezte meg a grófi címet, a nemesség azon részéhez tartozott, amely állami szolgálatot is vállalt. Ebbe a diplomatacsaládba született bele – teljes nevén – Alexander Georg Nicolas Christoph Wolfgang Tassilo Schallenberg Bernben. Az apja, Wolfgang Schallenberg Indiában, Spanyolországban és Franciaországban is dolgozott nagykövetként, majd utóbb a külügyminisztérium főtitkára volt az 1990-es években.
Nemcsak a külügyminisztérium és a kancellári hivatal épülete van egymáshoz nagyon közel Bécsben – gyalogosan mindössze két percre –, hanem Sebastian Kurz és Alexander Schallenberg is. Utóbbi már jó ideje főtanácsadója volt a fiatal kancellárnak, akinek akár az apja is lehetne a 18 év korkülönbség miatt.
Az egyébként négygyerekes, elvált Schallenberg belpolitikai ismeretét, nemzetközi tapasztalatát és tárgyalási képességeit is ismerve nem csoda, hogy őt kérte fel utódjául a korrupcióval megvádolt Kurz. Azon túl, hogy nagyon jóban vannak, ráadásul az egyik olyan embere a lemondott kormányfőnek, akit nem érint a korrupcióval és más bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálat. Kurz mellett ugyanis további kilenc személy – köztük a volt kancellár közeli munkatársai – után vizsgálódnak a hatóságok. A gyanú szerint állami pénzekkel (reklámokkal) támogattak meg bulvárlapokat, amelyek lehoztak Kurz és pártja, a kereszténydemokrata-konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kedvére meghamisított közvélemény-kutatásokat. Ezek segítségével lett elképesztően fiatalon előbb párt-, majd országvezető a még most is csak 35 éves Kurz.
Életút
A több nyelven kiválóan beszélő Schallenberg igazi, régivágású diplomata. Előbb Bécsben és Párizsban tanult jogot, majd a bruges-i Európa Egyetem hallgatója volt. Utána Brüsszelbe került, az osztrák képviselet jogi irodáját vezette öt éven át, majd hazatért, több külügyminiszter alatt is szóvivőként tevékenykedett, ebben a pozícióban legutóbb Kurz mellett teljesített szolgálatot. Amikor Kurz külügyminiszter lett, Schallenberget tette meg fő stratégájává. A 2017-es kormányalakítási tárgyalásoknál is számított már rá, amikor pedig kancellár lett a fiatal politikusból, ment vele Schallenberg is, és – az ÖVP és az akkori koalíciós partner, a szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) színei alapján – türkiz-kék kormányzati időszakban a stratégiai és tervezési osztályt vezette, ő felelt az osztrák EU-s politikáért.
Az Ibiza-botrány és az ÖVP-FPÖ-kormány összeomlása után 2019-ben az átmeneti kabinet külügyminisztere lett, míg Kurz meg nem nyerte a választást, hogy aztán ő legyen az egyetlen kormánytag, aki meg is tartja a pozícióját Kurz második, immár a Zöldekkel közös kormányában is.
Politika
Schallenberg egy nyugodt, visszahúzódó, européer kozmopolita. Igazi polgár, aki szűk körben vicces és szellemes. Kristálytiszta nézeteket vall, amelyeket olykor kemény szavakkal fejez ki, különösen, ha a migrációról van szó.
Amikor a kisebbik kormányzópárt tavaly a leégett leszboszi menekülttábor lakóinak befogadását követelte, a külügyminiszter azt mondta, a menekültek szétosztása nem lehet megoldás.
Ezt a vitát, azt gondolom, meg kell fosztani az érzelmektől, racionalizálni kell. És nem lehet minden esetben, ha megjelenik egy hajó Európa partjainál, vagy egy táborban történő incidenskor, vagy egy ilyen vészhelyzetben rögtön elosztást kiáltani. Ez nem lehet megoldás.
Az EU nem térhet vissza a „régi vitához” és nem lehet a menekültek elosztásáról beszélni, azzal csak az embercsempészek üzletét támogatnák, vélte. Szerinte nem szabad olyan jeleket küldeni, melyek reményre adnak okot, mert különben újra menekültek ezrei jelennek meg a határokon. Ez nem cinizmus, hanem „józan ész kérdése” – felelte a moderátornak, aki szerint talán cinikus ez a hozzáállás, amikor alig pár száz gyerekről van szó. Hozzátette azt is:
Mindig néhány száz gyerekről van szó.
Az osztrák közmédiának adott interjúja után sok kritikát kapott, menekültszervezetektől, egyházaktól, más pártoktól. Például Werner Kogler alkancellár, az ÖVP-vel koalíciós kormányt alkotó Zöldek vezetője azt mondta: „Több európai szellemet, több emberséget és kevesebb cinizmust várok.”
Az amerikaiak afganisztáni kivonulásakor pedig úgy vélekedett Schallenberg, hogy az EU-képviseletek helyi dolgozóit jobb lenne a szomszédos államokba, nem pedig Európába evakuálni.
Még az első eset után egy interjúban azért igyekezett tompítani a nyilatkozata élét azzal, hogy mindenki tudja, aki ismeri őt, neki ez a véleménye. A szóhasználatért elnézést kér, de
meggyőződéses ember vagyok és egyáltalán nem populista
– szögezte le, majd hozzátette, gondolatai nem azt jelentik, hogy ne tisztelné vagy lenézné azokat az embereket.
Nem vagyok keményszívű. A moriai gyerekek ugyanúgy megmozgatnak engem, mint mindenki mást, főleg, hogy négy gyerekem is van.
Emellett támogatója az unió nyugat-balkáni bővítésének, mert szerinte ezzel lehetne elejét venni Kína és Oroszország befolyásszerzésének a térségben.
Schallenberg egyébként nem szokott a napi politikába belekeveredni, ha mégis meg kell nyilvánulnia valamiről, akkor Kurz véleményét osztja, így van ez egyébként a menekültkérdésben és a személyzeti politikában is. De nem agyonhasznált panelekben beszél, mint legtöbb minisztertársa, hanem saját álláspontját védi, még ha utóbb cinizmussal is vádolják emiatt.
Irányváltás vagy csak személyváltás?
Kurz botrányát nemcsak a megmásított közvélemény-kutatások jelentik, hanem egy másik, régóta húzódó ügyről is szó van – hamis tanúzásért például már korábban kihallgatták –, ám ilyen mértékben még nem vetődött rá a gyanú árnyéka. Tervei szerint a múlt heti, a hivatalát érintő razzia után is maradt volna a székében, ám a kisebbik kormánypárt, a Zöldek lemondásra szólította fel.
Sajtóhírek szerint Kurz szombaton hajnali háromkor írt egy SMS-t Schallenbergnek azzal, hogy „beszélniük kellene”. Utóbbi rövid gondolkodási időt kért, amit azzal töltött, hogy apjával és négy gyerekével egyeztetett, majd végül másnap reggel elfogadta a kancellári posztról szóló ajánlatot.
Szakértők azt írják, azért lett Schallenberg a megbízott vezető, mert ő érintetlen a bűnügyekben (egyelőre), viszont az nem várható, hogy bármiben ellentmondana Kurznak. Első kancellári nyilatkozatában ki is emelte, hamisnak tartja az elődje ellen felhozott híreszteléseket.
Bár a távozó kormányfő hétfőn azt twittelte, hogy ez nem igaz, ennek ellenére a pártelnöki tisztségét megtartja, illetve átveszi a parlamentben az ÖVP frakcióvezetői posztját, így a kormányüléseken is helyet kap.
De erre utalnak Schallenberg mondatai is:
Természetesen nagyon szorosan szeretnék együttműködni az elődömmel. Minden más abszurd lenne, mivel Kurz marad az ÖVP főnöke és a parlamenti frakció vezetője.
Elvileg csak 2024-ben lenne újra szövetségi választás, ám az, hogy mennyire marad stabil a kormány, egyelőre nem tudni. Ez több tényezőtől függ.
1. A közvéleménytől. Az utóbbi egy hónapban a botrányok hatására az ÖVP veszített a támogatottságából, a Zöldek egyelőre tartja a 10 százalékot épp meghaladó népszerűségét. Egyelőre nem valószínű, hogy kormányváltás következhetne akár előrehozott választásokon, akár bizalmatlansági indítvány útján. Bizalmatlanságit eddig a Szabadságpárt az egész kormány ellen, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata SPÖ viszont csak a pénzügyminiszter, Gernot Blümel (Kurz bizalmasa) ellen indítványozott. Egyiknek sem lett meg a többsége kedden. A legfurább, hogy Blümel neve hatalommal való visszaélés gyanúja miatt már jó ideje felmerült, még sincs a jelenleg bukók között.
Többsége jelenleg egy ÖVP nélküli kormánynak csak a FPÖ-vel közösen lehetne, erre viszont elég kicsi az esély.
Schallenberg bizalmi indexe éppen csak pozitív, de ez is még egy viszonylag jó eredmény, hiszen ÖVP-s politikusként csak Kurz előzi meg. 2020 januárja óta mérik, 14 százalékkal kezdett, ami a járvány alatt felkúszott 26-ig, most pedig a legalacsonyabb, ami összességében a kilencedik helyre elég.
2. A Zöldektől. A koalíciós partner egyelőre kitart az ÖVP mellett annak ellenére is, hogy Kogler korábban bírálta Schallenberget, és miután felszólította Kurzot a távozásra, úgy fogalmazott: egy „kifogástalan” emberre van szükség. Bár a megtépázott hitelességű Kurz után mindenképpen jobban örülhetnek egy eddig makulátlan új kancellárnak. Schallenberg még szeptemberben egy interjúban beszélt a két párt szövetségéről:
Két különböző párt, akik koalíciót alkotnak. Ez nem szerelmi házasság. De az együttműködés igazából nagyon jól működik, és még sok tennivalónk van hátra a következő években.
3. Az ÖVP-től. Bár kívülről úgy tűnik, hogy az ÖVP Kurz 2016-os hatalomátvétele óta egységessé vált, nem tudni, mennyire marad stabil. A kiszivárgott vizsgálati anyagokban Kurznak olyan SMS-ei, chatüzenetei kerültek ki, amelyekben az ÖVP korábbi vezetőit seggnek, öreg idiótáknak nevezi. Akkori szavaiért elnézést kért a lemondott kancellár, de az „öreg idiótáknak” ennyi elég, és hajlandók mögötte maradni?
4. Kurz bűnösségétől. A hétvégén ugyan lemondott, de vélhetően nem örökre. Addig azonban mindenképpen félre kellett állnia, amíg nem történik valami az ügyében. Vélhetően majd csak 2022-ben derül ki, hogy vádat emelnek-e ellene, vagy sem. Ha pedig vádat emelnek, akkor miért: korrupcióért, csalásért, vesztegetésért esetleg valami másért?
A magát ártatlannak való Kurz érdeke egyelőre az lehet, hogy minél gyorsabban pont kerüljön az ügy végére, és minél előbb visszatérhessen. Éppen ezért mentelmi jogáról is lemondani készül, hogy gyorsítsa az ellene zajló eljárást.
