Közélet

Félreértés vagy politikai innováció Márki-Zay szakértői kormánya?

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Márki-Zay Péternek köszönhetően az ellenzéki előválasztást végigkísérte a szakértői kormány ötlete. Laikusként valóban jó elgondolásnak tűnik, hogy olyan, akár kívülről érkező emberek irányítsák a fontosabb területeket, akik jól értenek szakmájukhoz. Ugyanakkor a politika világa jóval bonyolultabb annál, hogy ilyen egyszerű logikával meg lehessen oldani egy kabinet felállítását. Böcskei Balázs politológus szerint a szakértői kormányoknak Magyarországon inkább mítosza van, mint hagyománya.

Az ellenzéki előválasztás győztese, Márki-Zay Péter több helyen, így a lapunknak adott interjúban is, arról beszélt, hogy szakértői kormányra lenne szükség a Fidesz legyőzését követően. A Demokratikus Koalíció nevében Molnár Csaba alelnök tett közzé erre egy bejegyzést a Facebookon, azt kifogásolva, hogy Márki-Zay és az akkor még szintén versenyben lévő Karácsony Gergely „a legalapvetőbb demokratikus szabályokat rúgja fel” azzal, hogy miniszterelnökként maguk szeretnének dönteni a miniszterek kinevezéséről. „Mert ha a jövendő koalíciós kormányban például az LMP-nek jut a környezetvédelmi tárca, akkor az LMP fogja eldönteni, hogy oda külső szakértőt, szakpolitikust vagy akár vezető pártpolitikust delegál. Ezt a miniszterelnöknek el kell fogadnia, mert ha nem teszi, akkor nem a parlamentáris demokráciát állítja helyre, hanem az orbáni rendszert folytatja tovább” – magyarázta Molnár. Dobrev Klára pedig egyenesen az ellenzéki pártok vezetőiből álló kormány mellett tett hitet az előválasztási kampányban.

A mítoszok mítosza

„A szakértőiségnek Magyarországon van egy mítosza, az erre való hivatkozásnak pedig hagyománya. Ez már a rendszerváltás idején megfigyelhető volt a Németh-kormánynál, amelynek tagjai kevésbé voltak vonalas MSZMP-politikusok, sokkal inkább késő-kádári technokraták. Aztán később Horn Gyula is úgy fogalmazott, hogy szakértőiségre, szakértői kormányra van szükség, azóta pedig rendszeresen elhangoznak az Orbán Viktoron kívüli jobb- és baloldalról is ezek a fogalmak” – nyilatkozta a 24.hu-nak Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet kutatási igazgatója. Lényegében tehát a szakértői kormányzást azóta emlegetik a hazai közélet formálói, amióta kialakult a rendszerváltás utáni képviseleti demokrácia Magyarországon.

A közelmúltban is próbáltak ezzel szavazókat szerezni: 2018-ban is utalt rá a három akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor, hogy a Fidesz leváltása esetén szakértői kormányzásra lesz szükség.

Kovács Tamás / MTI Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor a Független Diákparlament kormányfőjelölti vitáján 2018. március 12-én

Bár a politikusok gyakran emlegetik, Böcskei szerint rendszerint mégis rosszul használják a terminust.

A szakirodalom tükrében a szakértői kormánynak olyan ismérvei vannak, mint hogy nem parlamenti választás eredményeként és ideiglenes mandátummal bír, a kormányzási agendája pártsemleges, nem a pártok delegálják tagjait. Ennek megfelelően a szakértői kormányok nem pártalapú kabinetek, hanem technokraták.

A DK-s Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes közpolitikai tanácsadójaként dolgozó politológus úgy fogalmaz, a szakértői kormány egy politikai mítosz, a politikusok úgy hiszik, hogy a szakértőiség emlegetése ad egyfajta plusz legitimációt kormányzóképességükhöz. A politikatudományi kutatások szerint azonban nincs nagyobb elfogadottsága egy szakértői kormánynak a hagyományos kabinetekhez képest.

Bajnai kormánya sem volt szakértői

A tapasztalat szerint a szakértői kormányok szerte a világon politikai-gazdasági értelemben vett rendkívüli állapotokban jönnek létre, amikor válságkezelő intézkedésekre van szükség. Ilyen esetekben általában a gazdaság stabilizálása és az államháztartás hiánya kiemelt jelentőségű, egy ország irányítása ilyenkor együtt jár a népszerűségvesztéssel, a megválasztott képviselők pedig ennek a felelősségét nem akarják felvállalni, ezért áthárítják mind az intézkedések meghozatalát, mind az azokkal járó következményeket a kívülről érkező szereplőkre.

Ők a felhatalmazásukat a parlamenttől kapják, az elszámoltathatóságuk nem választáson történik, hanem szintén a parlament útján, és a szereplőket is technokrata elvek alapján választják ki.

Ahogy a szakirodalom is hangsúlyozza, a képviseleti demokráciának olyan jellemzői, mint a felelősség, elszámoltathatóság, a törekvés arra, hogy a kormány kielégítse a választók igényeit, ebben a helyzetben nem érvényesülnek. Bár az is igaz, hogy ezek a kabinetek jellemzően csak annyi időre kapnak mandátumot, amíg fennáll a válsághelyzet.

Magyarországon rendszerint a Bajnai-kormányt hozzák fel, amikor a szakértői kormányokról esik szó, és valóban akadt olyan jellemzője a 2009-2010 közötti kabinetnek, ami a fenti definíciónak is megfelel. A Bajnai-kormány válsághelyzetben állt fel, elsődleges feladata a válságkezelő intézkedések meghozatala volt, hogy aztán alig egy év után át is adja a stafétát a következő, a választáson taroló második Orbán-kormánynak.

Ezt leszámítva viszont inkább csak különbségek vannak. Az egyik legszembetűnőbb, hogy válságkezelés ide vagy oda, a kabinet minisztereinek többségét MSZP-s képviselők adták, összesen kilencet, akik közül sokan meghatározó emberei voltak a szocialista pártnak. Még maga Bajnai Gordon sem felelt meg annak a kitételnek, hogy a politika világán kívülről érkezzen, tekintve, hogy a Gyurcsány-kormányban kormánybiztosi és miniszteri feladatokat is ellátott.

Isza Ferenc / AFP Bajnai Gordon miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a Parlamentben 2010. április 1-jén

Erős politikai hátországa volt annak a Bajnai-kormánynak, és azt is el kell mondani, hogy nem kizárólagosan válságkezelést folytatott, azon túlmutató kormányzás is volt

– véli Böcskei.

Kellenek-e szakértők a NER után?

Tizenkét év Fidesz-uralom után sokan már el sem tudják képzelni, milyen lehet NER nélkül élni, épp ezért egy új, ismeretlen világ beköszöntét vizionálják arra az esetre, ha a jelenlegi kormánypárt elveszítené a választást 2022-ben. Tetézi mindezt az alaptörvény körül kialakult vita, a tengernyi, kétharmaddal bebetonozott törvény, valamint az alapítványokba kiszervezett tetemes közvagyon is, ami miatt sokan attól tartanak, hogy kormányváltás esetén a mostani ellenzék képtelen lenne elvezetni az országot.

Itt jöhetne a képbe a szakértői kormány, ami majd módszeresen, tégláról téglára bontja le a mára bebetonozott állapotokat, a politológus szerint viszont még jelen viszonyok között sincs ráció abban, hogy egy ilyen kabinet álljon fel 2022-ben. Mint említi, nincs sem gazdasági, sem rendszerszintű, az állam egészére kiterjedő válság, a választási eredmények tükrében pedig az ellenzéknek minden további nélkül meglenne a politikai felhatalmazása arra, hogy döntéseket hozzon.

Éppen ezért Böcskei Balázs szerint az, aki most szakértői kormányról beszél, bizonyos tekintetben a már említett mítoszt táplálja csak.

Igaz ez még úgy is, hogy egy hatpárti koalíció esetén garantált, hogy komoly politikai csatározások folynak majd a kormányoldalon belül is a frakciók között. Laikusként azt is gondolhatnánk, ilyen esetben arany középútként érkezhetnek a döntéshozók a politikán kívüli világból, és minden területet olyan ember vinne, aki valóban ért az adott szakterülethez.

Ebben az esetben úgy tűnik, mintha a technokrácia semleges közpolitikai gyakorlást művelne. Ez a másik nagy mítosz. A technokrata kormányok az esetek jelentős részében a válságkezelő intézkedéseiket alapvetően piaci irányú megoldásokkal szokták kombinálni, illetve erősíteni

– magyarázza Böcskei, példaként említve, hogy a sokat emlegetett Bajnai-kormány is jobbára neoliberális válságkezelést folytatott.

„A politikában vannak érdekek, elosztási politikák, különböző társadalmi csoportok, amelyekről gondoskodni kell, priorizálni, és egy ilyen környezetben nem kerülhető el az értékválasztás. Amikor egy döntéshozó számára a gazdaság stabilitása, az államháztartási hiány nagyobb jelentőséggel bír például a szociális integrációs programokkal szemben, azt semmi esetre sem lehet neutrális döntésnek hívni, nem létezik a közjónak semleges felfogása. Ez történt Magyarországon is 2009 és 2010 között” – mondja a politológus.

Böcskei szerint világosan körvonalazódik az ellenzék programjának a minimuma, így jelentős gazdasági vagy társadalompolitikai vitákat a kormányzás első éveitől nem nagyon lehet várni. Szó sincs arról, ami a kormányoldali kánonban rendre megjelenik, hogy egy kormányülést se tudna majd befejezni az új kabinet, mert semmiben sem tudnak megállapodni, „a politika ennél sokkal életszerűbb”. Éppen ezért szerinte egyértelmű felhatalmazás esetén semmi sem indokolja, hogy szakértőknek kelljen dönteniük politikai kérdésekben egy esetleges kormányváltás után.

Mohos Márton / 24.hu A második előválasztási miniszterelnök-jelölt vita az RTL Klub stúdiójában 2021. szeptember 24-én

De ha így van, akkor miért volt visszatérő téma ez még az előválasztás hajrájában is?

A politológus szerint talán azért, mert a politikusok éreznek egyfajta demokrácia- és legitimációdeficitet a politikai osztály egészével szemben. Ez idézheti elő azt, hogy amikor a szakértőiség kérdését bevetik, azzal erősíteni vélik a politika szakmai keretét, és elterelik a figyelmet a konfliktusokról, ezzel próbálva erősíteni a pozíciójukat.

„Ez valójában egy hullám meglovagolása” – mondja Böcskei Balázs, aki azt még hozzáteszi, hogy általában azok szokták a szakértőiséget újra és újra felvetni, akik a pártpolitikai téren kívül vannak, és saját érdekeiket neutrálisként eladva onnan kívánnak politikai folyamatokat befolyásolni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik