Éhínség sújtja Madagaszkárt, miután négy éven át szélsőségesen kevés csapadék esett az ország területén – írja az IFLScience. A szakértők úgy vélik, hogy a katasztrófa hátterében a klímaváltozás áll. A hasonló eseményeket korábban kártevőkhöz, természeti csapásokhoz, konfliktusokhoz, rossz gazdálkodási vagy politikai döntésekhez kötötték.
A probléma főként a sziget déli, Grand Sud nevű régióját érinti, a térségben jelenleg 1,14 millióan élnek élelmiszer-bizonytalanságban. Az ENSZ becslése alapján a legsúlyosabb, 5-ös kategóriájú körülmények októberre 28 ezer embert érintenek majd. 110 ezer gyermekre az alultápláltság és a fejlődés visszafordíthatatlan károsodása várhat.
Madagaszkár jelenleg nem tapasztal olyan természetes vagy emberi hatásokat, amelyek hagyományosan az élelmiszerhiány kiváltói. David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának főigazgatója szerint a katasztrófa nem valamilyen háború vagy konfliktus, hanem a klímaváltozás eredménye.
Issa Sanogo, az ENSZ helyi koordinátora kiemelte: a globális felmelegedés valódi következményeit láthatjuk, a helyiek pedig semmit sem tettek azért, hogy kiérdemeljék az éhínséget. Madagaszkár csupán a globális üvegházgáz-kibocsátás 0,01 százalékáért felelős.
Az ország déli részén a mezőgazdaság alapját hosszú időn át a megbízható monszuneső jelentette, az időjárási minták átrajzolódásával ugyanakkor drasztikusan csökkent a csapadék. Az egymást követő száraz évek hatása végül a termésen is megmutatkozott. Beasley szerint a helyiek hónapok óta nyers kaktuszgyümölcsökön, leveleken és sáskákon élnek. A szakemberek arra számítanak, hogy a krízis tovább súlyosbodik majd.