Nagyvilág

Az összes európai ország szemet huny a migránsok és menekültek jogainak megtiprása felett

Kostis Ntantamis / Sputnik / Sputnik via AFP
Kostis Ntantamis / Sputnik / Sputnik via AFP
A görög-töröktől a szerb-magyaron át az olasz-francia határig sok helyen verik meg, félemlítik meg vagy lopják meg a határőrök a menedékkérőket.

Miközben olykor még mindig meg-megemlíti a kormány, hogy a nyugati országok nem fognak migránsokat kényszeríteni Magyarországra, ez a probléma rég nem áll fenn. Ezt támasztja alá több civil szervezet közös jelentése (a Magyar Helsinki Bizottság is benne volt), akik a Jogvédelem a Határoknál nevű kezdeményezés keretén belül azt a megállapítást tették, hogy

fű alatt megegyeztek arról az európai nemzetek, hogy megengedik egymásnak a menekültekkel és bevándorlókkal való keményebb bánásmódot a határoknál.

A Guardian cikke szerint az apró kétoldalú megállapodások miatt nincs komoly retorziója annak, hogyan fordítják vissza a migránsokat az olasz, görög, szerb, bosnyák, észak-macedón vagy épp a magyar határokon. Épp nemrég teremtette le az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa, Dunja Mijatović Athént, amiért minden erejével a bevándorlók és menekültek visszafordítására játszik, Törökország felé. A jobbközép görög kormány mint mindig, most is tagadja, hogy kegyetlenül bánna a migránsokkal, sőt állítja, a görög-török szárazföldi (pontosabban folyami) határon a Frontexszel, az Európai Unió határvédelmi ügynökségével is együttműködnek. Ha mégis akadt eset, azt kivizsgálták és büntetést róttak ki. (A lenti videó a tavalyi határösszecsapások során készült.)

Épp a múlt héten jelent meg a Guardian elemzése arról, hogy a koronavírus-járvány idején mintegy 40 ezer embert fordítottak vissza az uniós határokról, közülük később mintegy 2000 ember halt meg. A visszafordítások harmada jogsértően történt meg, amiben a migránsok értékeinek elvételétől és megrongálásától a menedékkérők megveréséig sok minden benne foglaltatik.

De nemcsak a Balkánon vannak kemény esetek, sok migráns az olasz-francia határon találkozott hatósági keménységgel. Sokakat, akiket e határszakaszon kaptak el a francia határőrök, sokszor egy közeli rendőrőrsön éjszakáztak, ahol nem kaptak normális ételt-italt, se tolmácsot, és még a menedékkérelmüket se nyújthatták be. Másnap aztán visszatoloncolták őket Olaszországba.

Az olaszok maguk is segítenek a visszafordításokban, Szlovéniával még 1996-ban egyeztek meg abban, hogy harmadik országbeli bevándorlókat visszafordítják, valamint az olaszok is visszatoloncolhatják a Szlovéniából érkezett, de elfogott migránsokat. Idén januárban egy római bíróság ezt a gyakorlatot illegálisnak mondta ki. Szerbia északi, magyarországi és romániai határszakaszán is keményen bánnak a migránsokkal,

két vallomás szerint is határőrkutyák haraptak meg menekülteket. De az ütlegelések, rúgások, gumibotozások se ritkák.

A horvát hatóságok is keményen bánnak a migránsokkal, akiket Boszniába toloncoltak vissza, jelentős részben jogtiprásokról számoltak be: verés, zsarolás, személyes tárgyak eltulajdonítása. A jelentés szerint a fenti esetek tehát nem elszigetelt történések, hanem a rendszer részei, ami a hivatalos rendszer mellett működik. Charlotte Slente, a Dán Menekülttanács főtitkára szerint nagyon aggasztó ez a trend, főleg az, hogy egy nemzet se mondja: le kell állítani ezeket a durva eljárásokat. Mindenesetre a kezdeményezés létrehozói szerint mindaz, amit tudunk a határokon történtekről, csak a jéghegy csúcsa. A civilek ezért egy független, nemzetközi határőrizet-ellenőrző mechanizmust javasolnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik