Adóemelések és megszorítások helyett a munkát terhelő adók csökkentését ígéri a kedden benyújtott 2022-es költségvetés tervezetében Varga Mihály pénzügyminiszter. Az újraindítás költségvetésének keresztelt dokumentumból azonban az rajzolódik ki, hogy összességében jóval több adót fizethetünk, mint korábban. A jövő évre tervezett inflációnál erőteljesebben növekvő adóbevételekkel számoltak a pénzügyérek.
Adócsökkentés januártól és júliustól
A költségvetési tervezetben két adócsökkentést nevesít jövőre Varga Mihály: az egyik, hogy 2022. július 1-től további két százalékponttal csökkennek a munkát terhelő adók, a másik, hogy a 25 év alatti fiatalok január 1-től mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól. A két tervezett adócsökkentés összesen több mint 250 milliárd forint megtakarítást jelenthet, ebből a fiatalok adómentessége tesz ki 140 milliárd forintnyit.
A tervezetből az is kiderül, hogy a béreket terhelő munkáltatói adóterhek (adminisztrációcsökkentés jeligére) úgy csökkennének további 2 százalékponttal 2022. július 1-től, hogy a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást kivezetnék, a szociális hozzájárulási adó kulcsa pedig 0,5 százalékponttal csökkenne. Jelenleg a szociális hozzájárulási adó kulcsa 15,5 százalékos, és azt még nem tudni biztosan, az idén júliustól csökken-e az adókulcs, és ha igen, mennyivel, de a konvergenciaprogram alapján elképzelhető egy idei júliusi szochócsökkentés.
A fiatalok adómentessége az április végén elfogadott tervezet szerint korlátos lesz, az előző év júliusi KSH által jelentett havi bruttó átlagkeresetig vehető majd igénybe.
Tervezett és várható bevételek
A 2022-es költségvetés tervezetében
- a kiadási főösszeg 28 505 210 millió forint,
- a bevételi főösszeg 25 352 557 millió forint,
- a hiány 3 152 653,0 millió forint.
A bevételeknél jövőre 3378 milliárd forinttal terveztek többet, mint az idei évre eredetileg. A várható idei bevételhez képest pedig 1266 milliárd forinttal remélnek többet jövőre. Azért említjük meg mindkét számot, mert a Pénzügyminisztérium (PM) a járványhelyzetre reagálva korábban már benyújtotta az idei költségvetést módosító javaslatát, és az abban rögzített korrigált adatok szerepelnek a 2022-es költségvetés tervezetében is, a bevételeknél „várható” címen.
A módosításban számos adónemnél csökkentették a tervezetthez képest az idei várható összeget, de úgy tűnik, van néhány koronavírus-álló adó is (például kiva, közműadó, cégautóadó, kiskereskedelemi adó, áfa, pénzügyi tranzakciós illeték, szja), amelyekből az eredetileg tervezettnél több adóbevételt vár idénre a PM. Összességében a gazdálkodó szervezetektől és fogyasztási típusú adókból kevesebb, azonban lakossági befizetésekből több bevételt várnak az idei évre, mint amennyit terveztek. Az idei évre egyébként a járvány miatt a szokásosnál szerényebb adóbevétel-növekedést tervezett a kormány eredetileg.
Megint százmilliárdokkal több adót fizethetünk
Jövőre viszont úgy tűnik, azzal számolnak, hogy a gazdaság talpra áll. Legalábbis az adóbevételeknél ismét súlyos százmilliárdokkal több szerepel a tervezetben.
- A fogyasztási típusú adókból 7180 milliárd forint bevételt állítottak be jövőre, 504 milliárd forinttal többet, mint amit az idei évben remélnek.
- A lakosságtól 3156 milliárd forintnyi adóbefizetéssel számoltak 2022-re, azaz 154 milliárd forinttal többre, mint amennyit idén várnak.
- A gazdálkodó szervezetek befizetéseire pedig 1960 milliárd forintot állítottak be, ami 240 milliárd forinttal több, mint amennyit 2021-re valószínűsítenek.
Ezen belül a három legnagyobb bevételt biztosító adónem közül
- általános forgalmi adóból 5444 milliárd forint bevételre számítanak jövőre, bő 400 milliárd forinttal többre, mint amennyit erre az évre lőttek be,
- személyi jövedelemadóból 2867 milliárd forintos bevételt állítottak be, 149 milliárd forinttal többet, mint amennyit az idei évre várnak,
- jövedéki adóból 1296 milliárd forint bevételt prognosztizáltak, ami néhány tízmilliárd forinttal több, mint az idei terv.
A személyi jövedelemadóból tehát amellett is több bevételt terveztek jövőre, hogy a 25 év alattiak adómentességet kapnak a meghatározott bruttó kereseti összeghatárig.
Az illetékbevételt 198,7 milliárd forintra tervezték, 4,6 milliárd forinttal többre, mint az idei várt eredmény. Társasági adóból jövőre csaknem 589 milliárd forint bevételt várnak, ami 142 milliárd forinttal haladhatja meg az idei várt adóbevételt. Kisadózók tételes adójából (kata) mintegy 237 milliárd forint beérkezésére számítanak jövőre, ami 14 milliárd forinttal több annál, mint amennyi az idei évben befolyhat. A kaszinók által fizetett játékadóból jövőre 33,9 milliárd forint bevételt állított be a Pénzügyminisztérium jövőre, ami 2,4 milliárd forinttal több, mint amennyi bevételt most várnak 2021-re.
A tervezet a lakossági befizetéseknél 5 százalékkal, a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál 8 százalékkal, a gazdálkodó szervezetek befizetéseinél 14 százalékkal nagyobb adóbevételt valószínűsít jövőre, az idei várhatóhoz képest. Tegyük mellé, hogy a tervezet szerint 3 százalékos fogyasztóiár-növekedés lehet jövőre. Vagyis inflációt meghaladó mértékű adónövekedéssel terveztek.
Jelentős bevétel érkezik még a szociális hozzájárulási adóból és a társadalombiztosítási járulékból is. A szociális hozzájárulási adó bevételei a Nyugdíjbiztosítási- és az Egészségbiztosítási Alap között oszlanak meg, a társadalombiztosítási járulékból ezen felül még a Gazdaságújraindítási és Foglalkozatási Alapba is kerül. A szochóból és a járulékokból összesen 5804 milliárd forintnyi bevételt terveztek jövőre, ami 442 milliárd forinttal több mint az idei várt összeg. Ez szintén 8 százalékos bevételnövekedést feltételez a tervezet alapján.
A béreket terhelő munkáltatói terhek két százalékponttal mérséklődnek jövőre, ezzel együtt összességében ebből is több bevételt terveztek jövőre, mint amennyi idén befolyhat.
Ahogy idén, jövőre is a Járvány Elleni Védekezési Alapba kerül a kiskereskedelmi adó (76,3 milliárd forint) és a gépjárműadó (90,5 milliárd forint) tervezett összege.
