11 hónapja várunk arra, hogy itt tartsunk, hogy kezdhessünk oltani, mert a járványnak csak a tömeges oltás vethet véget
– mondta Eörsi Dániel a 24.hu-nak. A fővárosban praktizáló háziorvos lelkesen veti bele magát a legidősebb betegeinek koronavírus elleni oltásába, bár alapos átgondolást igényel a vakcináció megszervezése, és egyelőre ő sem kapott tájékoztatást arról, hogy milyen feladatok várnak még rá a nyolcvan évesnél idősebb betegei beoltása után.
Csütörtökön az egészségügyi dolgozók, valamint az idősotthonok és szociális intézmények oltási programját követően elindul a legidősebbek beoltása is, amiben egyelőre a háziorvosok kaptak főszerepet. A sűrű feladatlistát pénteken kora délután kapták meg az alapellátó orvosok, igaz, oltania nem mindenkinek kell egyelőre. Az előzetes tervek szerint a több mint ötezerből 1800 háziorvosi praxis kezdte volna el február 4-én a 80 év feletti páciensek oltását, ám a múlt hétvégén kiderült, hogy a tervezettnél kevesebb Moderna-vakcina érkezik Magyarországra, ezért egyelőre csak 1080 háziorvos kaphatja meg a tíz ember beoltását lehetővé tevő ampullát és a hozzá tartozó eszközöket.
A kisebb Moderna-szállítmány azért módosította az eredeti (nyilvánosságra eddig nem hozott) oltási tervet, mert a háziorvosi rendelők egyelőre csak ezzel a vakcinával tudnak oltani, a Pfizeré ugyanis –70 fokos hűtést igényel, amit a praxisok nem, csak a kórházak és oltóközpontok képesek megoldani. Azoknak a háziorvosoknak is van feladatuk, akiknek nem jutott a Moderna-vakcinából: praxisonként nekik is (összesen ötezer háziorvosnak) hat, oltásra regisztrált idős pácienst kell a megyei vagy városi kórházakba küldeniük, ahol megkaphatják a Pfizer védőoltását. György István, a Miniszterelnökség államtitkára ezzel kapcsolatban azt mondta, a legjobb az lenne, ha a család oldaná meg az idősek szállítását, de a háziorvosok közbenjárásával betegszállítót is küldhetnek.
Nem minden rendelő alkalmas
Noha elsőre hosszúnak tűnt a a pénteken kiküldött lista, a 24.hu által megkérdezett háziorvosok mindegyike azt mondta, bár a feladat többletmunkával jár, kivitelezhető. Ugyanakkor a háziorvosok egyelőre nem kaptak tájékoztatást arról, hogy a továbbiakban pontosan milyen szerepük lesz az oltási tervben.
Orvosokat kérdezve egyértelműnek látszik, hogy sokkal több beteg beoltását nem tudják magukra vállalni, több okból sem. Vannak olyan rendelők, amelyek nem alkalmasak a koronavírus elleni oltás beadására, például helyhiány miatt. A vakcinált betegeket ugyanis fél óráig még várakoztatni és felügyelni kell az esetlegesen súlyos mellékhatások miatt.
Eörsi Dániel szerint a háziorvosi praxisok infrastrukturálisan meglehetősen eltérőek: a rendelők nagy része alkalmas arra, hogy akár rendelési időben is lebonyolítsák az oltást a beoltottak elkülönítésével, viszont vannak olyan helyiségek is, amelyek rendelési időn kívül sem alkalmasak erre.
Az általunk megkérdezett háziorvosok is rendelési időn kívül végzik a 80 évesnél idősebb pácienseik beoltását, egyikük például rögtön az első napon, csütörtök délelőtt, a rendelési idő előtt, hogy az esetleges problémákat tudják kezelni délután is.
Eörsi Dániel szerint ennek bele kell férnie akár a rendelési időben, akár azon kívül, már csak azért is, mert heti 15-20 órát rendelnek, a fennmaradó időben betegeket látogatnak, adminisztrálnak, praxist menedzselnek, és szerinte megszervezhető, hogy ebben az idősávban megtörténjen a legidősebb betegek beoltása. Igaz, vannak olyan háziorvosok is, akik rendelési idejükön kívül a szak- vagy a magánellátásban dolgoznak.
Annak eldöntése nagyobb szervezést igényel, hogy mi legyen azokkal az idős páciensekkel, akik nehezen mozognak: behívják-e őket a rendelőbe, elküldjék őket az oltópontra, esetleg a háziorvos keresse fel őket. Az utóbbi azért nem hangzik könnyen kivitelezhetőnek, mert nem biztos, hogy belefér az orvos napjába, hogy mindenütt harminc percet várakozzon az oltás beadása után. Ennél is nagyobb probléma a felbontott ampulla miatti időkorlát. Merthogy nemcsak a Pfizer-, hanem a Moderna-vakcinát is (különböző hőfokon) fagyasztani kell, így felbontásuk után limitált idő áll rendelkezésre a felhasználásukra.
Ezt ki kell találni, végig kell gondolni, de biztos vagyok benne, hogy kitaláljuk és megoldjuk, bár minden nap ilyen problémáim lennének!
– mondja a háziorvos.
Hetente néhány tucatnyi embert tudnak beoltani a háziorvosok
Bár többletmunkával jár a háziorvosoknak, hogy meg kell szervezniük a vakcinálást, az éves influenzaoltás miatt ebben van gyakorlatuk. Jelentős különbség azonban, hogy az influenzaoltási kampányban legfeljebb egymillió embert kell beoltani Magyarországon nagyjából 3-4 hónap alatt, most pedig szintén néhány hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a nyájimmunitás eléréséhez szükséges nagyjából ötmillió ember be legyen oltva – hívja fel a figyelmet Eörsi Dániel. Az oltási programban a háziorvosok részvételét nehezíti, hogy amíg az influenzaoltóanyag adagonként csomagolt, és nem igényel fagyasztást, a koronavírus elleni vakcina ampullája több dózist tartalmaz, és a fagyasztása szükséges. Ráadásul az influenzaoltás esetleges mellékhatásai ismertek, ezért nem kell annyi ideig megfigyelni utána az oltottakat, mint a koronavírus-vakcina esetében.
Bár a most kezdődő négynapos oltási programot, úgy fest, nagyobb gond nélkül levezénylik a kijelölt háziorvosi praxisok, ennél nagyobb volumenben nehézkes lenne az alapellátásra bízni a lakosság vakcinációját.
jelezte lapunknak több orvos is.
Egyikük azt mondta, a sok utánajárás és szervezés sem tenné lehetővé, hogy a háziorvosok komolyabb részt vállaljanak a lakosság tömeges oltásában, bár ha egyszerűsítenék a folyamatot (például nem kellene egyenként egyeztetni a páciensekkel, hanem egy kijelölt idősávban jönnének az oltásra), akkor fel lehetne gyorsítani a vakcinációt a rendelőkben.
Érkezik az orosz vakcina, de nem tudni, hova jut belőle
Eörsi Dániel szerint heti néhány tízezer vakcina beérkezésével nem érdemes tömeges oltásról beszélni, a csordogáló ampullamennyiséget szét lehet teríteni a háziorvosok között. Már ha a Moderna-vakcináról van szó, a Pfizer felhasználása ugyanis sokkal nagyobb szervezést, körültekintést és logisztikát igényelne, mivel a rendelők nem tudják –70 fokon tárolni az ampullákat.
Az orosz vakcinából – amelyről kedden jelent meg a Lancet tudományos folyóiratban, hogy igen jó, 91 százalékos hatékonyságú – egyelőre húszezer ember beoltására elegendő érkezett Magyarországra, ám egyelőre nem tudni, hova jut belőle. Három hónap alatt viszont már egymillió embernek elegendő adag jöhet a Szputynik V-ből, ezt és a már uniós engedéllyel is rendelkező AstraZeneca-vakcinát ráadásul még egyszerűbb tárolni, mint a Moderna ampulláit.
A vakcinapaletta bővülésével párhuzamosan az oltási kedv is nő a megkérdezett háziorvosok szerint. Eörsi Dániel a hajlandóságot egy hónappal ezelőtt még szörnyűnek nevezte, mára azonban ez sokat változott azzal, hogy a lakosság látja, gond és komoly mellékhatások nélkül beoltották az egészségügyi dolgozókat. Ezzel együtt az oltási kedv szerinte még mindig csak „közepesen jó”.
