Az Mfor.hu gyűjtötte össze, hogy mennyi közpénzt pumpált a kormány a sportba a koronavírus-járvány magyarországi, márciusi megjelenésétől, pontosabban a veszélyhelyzet első átcsoportosításától (március 20.) kezdve. A lap a Magyar Közlönyben megjelent átcsoportosításokról szóló kormányhatározatokat nézte át, mivel arra voltak kíváncsiak, hogy ebben az időszakban, amikor számos ágazat komoly problémákkal küzd, milyen célokra és legfőképp mekkora összeget csoportosított át a kormány. Ezek a pénzek alapvetően három forrásból származnak:
- a Gazdaságvédelmi Alapból, melyek a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésére hoztak létre,
- a rendkívüli kormányzati tartalékból,
- valamint a Központi Maradványelszámolási Alapból.
Összesítésük szerint a tavasztól kezdve egészen a cikkük megírásának pillanatáig,
- Az első hullám idején 48,2,
- a nyári időszakban a korlátozások feloldása után augusztus 27-ig 44,2,
- a második hullám kezdete óta pedig 47,7 milliárd pluszforintot biztosított a kormány sportra.
A lap szerint azt már nehezebb pontosítani, hogy hova és milyen célokra mentek el ezek az átcsatornázott pénzek. A kedvezményezett előirányzatok ugyanis az esetek nagy részében túlságosan széles területet fednek le és homályosak ebből a szempontból. Hiszen volt, amikor “sportlétesítmények fejlesztésére” csoportosítottak át néhány százmillió forintot, vagy épp milliárdok mentek el “egyedi sportlétesítmény-fejlesztésre”.
A lap összesítése szerint ettől az összegtől nem sokban marad el az egyházaknak biztosított forrás nagysága sem. Számításaik szerint 103,2 milliárd forint ment az egyházakhoz március óta. Az Mfor.hu fel is veti: a 140 milliárdos sportcélú és a 103 milliárdos egyházi célokkal összefüggő átcsoportosítások mellett adja magát a kérdés, hogy mindezekkel párhuzamosan vajon az egészségügy területe milyen mértékben részesült az állami pénzesőből a válság idején.
A tavaszi időszakban százmilliárdokat költött az állam lélegeztetőgépekre, valamint védőfelszerelések beszerzésére, a költségvetési átcsoportosítások során mégsem volt akkora fókusz az egészségügyön, annak alapfeladatainak pluszfinanszírozásán, mint volt például a korábban vizsgált két esetben, teszik hozzá.