Nagyvilág

A mémek egészen addig viccesek, amíg nem a te fotódon nevet az egész világ

Az aktív internethasználók életének szerves részei a mémek, amik amellett, hogy formálják a netes kommunikációnkat, leginkább szórakoztatnak. Egészen addig, amíg nem a fotók alanyai vagyunk és a kéretlen hírnév nem forgatja fel az életünket. Tényleg igaz, hogy ami egyszer felkerült az internetre, az örökre ott is marad? Megillet minket a felejtés joga? És mit tehetünk, ha nem szeretnénk mi is úgy járni, mint Star Wars Kid, Arató András vagy Tomasz Czajka?

A korai mémeken többnyire csak nevettünk, az újakból viszont annyi és annyifajta van, hogy szinte bármilyen lelkiállapotunkat illusztrálhatjuk valamelyikkel, ha nem tudjuk vagy nem akarjuk szavakba önteni az érzéseinket. Saját mémeket készíteni másodpercek alatt lehet, ám valószínűleg ritkán gondolunk bele: oké, hogy mi egy jót nevetünk rajtuk, de azokon (a mesehősöket leszámítva) hús-vér emberek szerepelnek, akik talán egyáltalán nem örülnek annak, hogy emberek általuk fejezik ki, ha éppen rossz napjuk van, vagy már megint átverte őket az exük.

Az internetet nem lehet legyőzni

Sokak számára ez az egész helyzet egy ördögi körnek látszik, de sokat tehetünk mi magunk, felhasználók azért, hogy minimalizáljuk az esélyét annak, hogy kényes tartalom terjedjen el rólunk az interneten. Tisztában kell lenni azzal, hogy fénykép, vagy videófelvétel közzététele csak és kizárólag kifejezett hozzájárulásunkkal történhet, tudnunk kell arról, hogy hová és milyen formában kerül ki a felvétel. Célszerű ezeket a hozzájárulásokat írásban megadni, így nyomon követhető a felvétel útja. A gyerekeknek pedig meg kell tanítani, hogy senkiről nem lehet készíteni bántó, sértő, megalázó vagy nevetség tárgyává tevő felvételeket.

Így kezdi részletezni dr. Baracsi Katalin internetjogász azt a problémát, hogy sokan egyáltalán nincsenek tisztában a jogaikkal, és ezért eleve veszett ügyként tekintenek arra, ha kompromittáló anyagot tesz közzé róluk valaki. Pedig ha ismernénk a lehetőségeinket, nagyobb eséllyel vehetnénk elejét annak, hogy adott esetben mém szülessen belőlünk.

Amikor számba vesszük azokat, akiknek az életét tönkre tette a mémes hírnév, a listákon mindig előkelő helyen szerepel Ghyslain Raza, azaz Star Wars Kid neve, akiről a fiatalabb generáció jó eséllyel azt sem tudja, kicsoda. Pedig a kanadai tinédzser megkerülhetetlen a mémtörténelemben, hiszen akkor sikerült világszerte ismertté válnia, amikor még nem is létezett közösségi média, az online kommunikáció pedig messze nem volt olyan gördülékeny, mint ma.

2002 novemberét írtuk, amikor az akkor 14 éves Ghyslain az iskola stúdiójában, saját szórakozására videóra vette, ahogy egy golflabdaszedővel a kezében a Jedi lovagokat utánozza határtalan lelkesedéssel. A felvételt CD-re rögzítette, amit viszont a stúdióban felejtett, a társai megtalálták, és kész is volt a baj. Twitter, Facebook vagy WhatsApp híján a diákok emailben küldözgették egymásnak a felvételt, míg végül egyikük az internetre is feltöltötte.

Ghyslain rövid idő alatt az iskolai zaklatások céltáblájává vált, és nem a vicceskedő beszólások, hanem a durva inzultusok voltak többségben.

Akadtak olyanok, akik egyenesen arra biztatták, hogy ölje meg magát.

A dolog végül annyira eldurvult, hogy minden barátja elpártolt mellőle, és egy időre magántanuló lett. 2003-ban ő és a családja pert nyertek a fiú négy osztálytársával szemben, akik a leginkább okolhatóak voltak a felvétel elterjesztéséért. A család elmondása szerint a megítélt 250 ezer kanadai dollár (akkori árfolyamon nagyjából 40 millió forint) nem fedezte teljesen a pszichoterápiák árát, amelyeken a fiuk részt vett. Ghyslain végül a társaival együtt fejezte be a középiskolát, majd sikerrel végezte el a québeci jogi egyetemet. Időközben akadtak igazi rajongói is, akik hol petíciót indítottak, hogy a fiú szerepet kapjon az épp akkor készülő A Sith-ek bosszúja című Star Wars-filmben, mások pénzt kezdtek gyűjteni neki bűntudatból. A felvétel tízéves évfordulóján Ghyslain hivatalosan is leleplezte magát a nyilvánosság előtt (korábban soha nem erősítették meg, hogy ő van a felvételeken) azért, hogy bátorítsa azokat a gyerekeket, akik hozzá hasonlóan internetes zaklatások elszenvedői.

Hasonlóan szomorú tapasztalatok jutottak egy tajvani modellnek is, akinek a képe nálunk nem igazán ismert, de ez mit sem von le a története keserűségéből. Heidi Yeht 2012-ben kérték fel egy fotózásra egy plasztikai sebészetnek készülő hirdetéshez. A fotókon mint feleség szerepelt a férjével és gyerekeivel – mondani sem kell, egyikükkel sem állt semmilyen kapcsolatban. A gyerekek arcát aztán a reklám kedvéért elcsúfították, a kép alá pedig azt a nem túl átgondolt szöveget írták,

Az egyetlen dolog, amiért valaha aggódnia kell, hogy miként magyarázza el a gyerekeinek

– ami egyúttal a reklám szlogenje is volt.

Forrás: Know Your Meme

Itt nyilvánvalóan a tökéletesen elvégzett plasztikai beavatkozásokra gondoltak, azonban ahogy felkapta a képet az internet, teljesen kiforgatták a kontextusából, és egy olyan történetet kreáltak pillanatok alatt a fotó köré, ami tönkretette a modell életét. Azt írták, a nő nem árulta el a férjének, hogy azért olyan gyönyörű, mert korábban egy sor plasztikai műtéten átesett, a sors azonban utolérte, mert a gyerekeik egytől egyig rondák lettek. Mindebből persze egy szó sem igaz, beleértve azt is, hogy a nőnek sosem volt plasztikai műtétje – de hiába bizonygatja ezt az összes lehetséges fórumon, az internettel nem képes felvenni a versenyt, és erre már ráment a munkája és a korábbi élete is. A szakma elfordult tőle, százával zúdultak rá a negatív kommentek és fenyegetések, és ami talán a legrosszabb, hogy senki nem akarja meghallani az igazságot.

De talán még náluk is rosszabbul járt az a német fiú, akinek a videóját bizonyára sokan jól ismerjük, és azóta sem tudjuk eldönteni, hogy megrémüljünk-e tőle, vagy nevessünk rajta:

A videó főszereplője egy Norman Kochanowski nevű srác, aki a felvétel készültekor tizennégy volt, és akit a világ csak Angry German Kid néven ismer. Hogy kontextusba helyezzük a történetét, érdemes tudni, hogy mikor ez a felvétel 2006-ban elkészült, Norman mögött már bő kétéves, amolyan „youtuber” karrier állt: vicces rövid videókat töltött fel különböző platformokra, többnyire gengszterparódiákat, és Leopold Slikk néven viszonylagos ismertségre is szert tett az évek alatt.

Egy kisebb szubkultúrán kívül azonban senki nem tudta, hogy ki ő, így amikor a fenti videó kikerült az internetre, senki fejében nem fordult meg, hogy csak egy vicc az egész. Németországban ekkoriban folyamatosan napirenden volt a videójátékok szigorúbb szabályozásának a kérdése, így a felvétel olaj volt a tűzre. Normanék házánál hamarosan tévécsatornák jelentek meg, sorra készítették az interjúkat a kamasz fiúval, és a felvételt is elkérték tőle, amit Norman mit sem sejtve átadott nekik. Nem telt el sok idő és már itt is kész volt a kreált sztori, mely szerint Norman deviáns viselkedését csak felkorbácsolják az agresszív videójátékok, az apja pedig, hogy ezt bebizonyítsa, rejtett kamerát helyezett el a szobájában, hogy leleplezze, milyen rossz hatással vannak a játékok a gyerekére.

A fiút pillanatok alatt ellepték a gyűlülködő kommentek és emailek, és az iskolában is kikezdték, annak ellenére, hogy a legtöbb társa tisztában volt az igazsággal.

Végül törölte minden korábbi videóját és egyszerűen felszívódott. Hat évvel később azonban visszatért a YouTube-ra, ezúttal már mint testépítő és rapper.

Chloe és Success Kid egyelőre boldog

A szomorú példák mellett szerencsére akadnak olyan szereplők is, akiknek az életére nem nyomta rá végleg a bélyegét a mémesedés. Nekik talán azért lehet szerencséjük, mert egészen kicsi korukban kapta fel őket az internet, és a legtöbb esetben a belőlük készült mémbe is nehéz belemagyarázni bármi rosszindulatút. Success Kid és a Disneylandba utazó Chloe példái legalábbis ezt igazolják.

Előbbi neve kevésbé ismert, de a kép bizonyára ismerős:

Forrás: Know Your Meme

A képen szereplő kisfiú ma már tinédzser, Sam Grinernek hívják, és bár a mai napig nehezen dolgozza fel, hogy az egész világ ismeri őt, alapvetően boldog életet él. A kép még 2007-ben készült, amikor Sam tizenegy hónapos volt, az édesanyja pedig meg akarta örökíteni a pillanatot, mikor a fia a világ felfedezésének részeként megkóstolja a homokot. Igen, valójában ez történik ezen a képen, nem valamiféle sikernek szól az ökölbe szorított kéz, ahogy azt a mémes neve sugallja. Ez persze szinte senkinek nem tűnt fel, ellenben a pózzal, a kézmozdulattal és az ikonikus tekintettel. A családdal májusban készített rövid interjút a Buzzfeed, Sam édesanyja azt mondta, csak pár ismerősüknek küldték el a képet, de aztán valahogy mégis kiszabadult a világhálóra. Aztán amikor észlelték, hogy a legváratlanabb helyeken tűnik fel a fiuk képe, fogalmuk sem volt, mit tegyenek, azt sem tudták, mik azok a mémek, így a fotót sem kezdték el jelenteni, ami Baracsi Katalin szerint a legelső lépés, amit meg kell tennünk ilyen szituációban.

Minden magára adó közösségi oldalon, felületen van már jelentem, tiltás gomb, és pontosan meg lehet jelölni, hogy milyen sérelem ért minket. A fiatalabb korosztály esetében bevált módszernek számít az adott közösség tagjainak a riasztása (vagyis a tömeges tiltás) hamis profil vagy jogtalan tartalom-felhasználás esetén, ilyenkor a közösségi oldalak rövidebb idő alatt, hatékonyabban reagálnak. Persze ezek a személyiségi jogi típusú ügyek nem egyik pillanatról a másikra fognak megoldódni, de meg kell tenni az első lépést.

Sam szülei nem éltek ezekkel az eszközökkel, ám mivel kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptak szerte a világból, végül annyiban hagyták a dolgot, aminek köszönhetően a Samről alkotott mémet Barack Obama is kölcsönvette már, és a Super Bowlon is reklámoztak vele. Sam mégsem ezeket tartja a legnagyobb ajándéknak, hanem azt, hogy a hírnevének köszönhetően képes volt megmenteni apja életét: a férfinél 2015-ben diagnosztizáltak veseelégtelenséget, transzplantációra szorult, az operációra azonban nem volt pénze a családnak. Success Kidet segítségül hívva viszont pár nap alatt összegyűjtötték az operációhoz szükséges 75 ezer dollárt.

Az interjúban Sam elmondta, hullámvasútként éli meg a hírnevet, van, amikor legszívesebben elfelejtené az egészet, máskor viszont úgy gondolja, ez a legjobb dolog, ami csak megtörténhetett vele.

Samhez hasonlóan a mémesedés Chloe Clem karrierjét is pillanatok alatt beindította. Ő az a kislány, aki nővérével ellentétben a legkevésbé sem volt lenyűgözve attól, hogy a család Disneylandbe megy kirándulni.

Nem annyira közismert, hogy a történetnek volt egy előzménye is. 2011-ben vette először videóra az anya, hogy meglepi a gyermekeit egy disneylandi kirucanással, aminek hírére a nagyobbik lány, Lily örömében zokogni kezdett. A videó felkerült a YouTube-ra, és rövid idő alatt milliós megtekintést hozott össze. Ahogy a lányok anyja nyilatkozott szintén a Buzzfeednek,

remegtek a lábaim és álomba sírtam magam. Az egyik pillanatban a lányod csak egy átlagos gyerek, egy perccel később pedig már az egész világon ismerik. Hihetetlen volt.

És még ennél is hihetetlenebb volt, hogy a folytatás sokkal nagyobb sikert aratott. A család azóta elég jól meglovagolta mindezt: a YouTube-csatornájuk, ahova a legkülönbözőbb témájú és hosszúságú videókat töltik fel, szárnyal, Chloénak pedig több mint félmillió követője van az Instagramon, mondhatni influenszerkedik, és úgy tűnik, lubickol a szerepében.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Chloe 🦄 (@chloeclem) által megosztott bejegyzés

Arató András sztár lett, a lengyel nerd meg Elon Musk munkatársa

Nem mehetünk el szó nélkül a mémek magyarországi helytartója, Arató András, azaz Hide The Pain Harold mellett sem. Róla egész biztos, hogy már mindenki hallott, bár sokáig nem volt evidens, hogy egy magyar férfiról van szó. 2015-ben a 444 robbantotta a bombát, amikor leleplezték, hogy a mindenki által jól ismert fájdalmas tekintetű öregúr nem más, mint egy nyugdíjazott világítástechnikai szakember Budapestről. Azóta interjúk és cikkek tucatjai jelentek meg a főszereplésével, melyekből kiderül, hogy a férfi egy gyanútlan stockfotó-sorozathoz ült modellt, ahonnan fénysebességgel érte el világhírnevet, még ha ennek a felesége nem is tud teljes szívből örülni.

Arató azóta világszerte csak még ismertebb lett, és ügyesen is lavírozik a hírnév hullámain. Szerepelt a Manchester City egyik reklámvideójában, itthon pedig az Álarcos Énekesben is feltűnt, de ami még ennél is jelentősebb, hogy azon kevés híres ember közé tartozik, akiket idehaza mindenki osztatlanul imád. Ám, hogy ő is imádja-e a mémesedett életét, nem derül ki biztosra, márc sak az arckifejezése miatt sem.

Álarcos énekes: Hide The Pain Haroldról került le a maszk
Az egyik produkciót megkönnyezték a nyomozók.

Tomasz Czajka viszont egészen biztos, hogy élvezi az életét, és ezt a legkevésbé sem a róla készült mémnek köszönheti. Még 1997-ben készült az a fotó a lengyel zwardońi tudományos táborban és matematika olimpián, amelyen Czajka látható három másik diák társaságában egy asztalnál ülve. Ez a fotó a mai napig hihetetlen népszerűségnek örvend a közösségi médiában, és mindenki ismer legalább egy olyan embert, aki ezt felhasználva gúnyolódott valakin.

Forrás: Know Your Meme

Amilyen népszerű a fotó napjainkban, annyira kevés visszhangot keltett a maga idejében, így a kép szereplőinek életét nem hogy nem határozta meg, de lehet, hogy már rég el is feledkeztek volna róla, ha az internet évekkel később nem kapja fel. Ez nagy valószínűséggel azzal magyarázható, hogy a kilencvenes évek végén Lengyelországban közel sem volt annyi internetező, mint mondjuk az Egyesült Államokban, így a fényképet ha akarták volna, sem tudják vírusszerűen elterjeszteni. Amikor pedig mégis eljött az ideje, a fotó szereplői már rég felnőttek, ki-ki elhelyezkedett a tudományos világban, egészen magasra törve.

A képen balról a második Tomasz Czajka, aki miután lediplomázott a Varsói Egyetem matematikai, informatikai és mechanikai karán, hat éven keresztül dolgozott a Google-nál, mielőtt 2014-ben Elon Musk Space-X-éhez szegődött. Szakterülete elsősorban az irányítórendszerek fejlesztésére terjed ki, 2018-ban, több min húsz évvel az ikonikus fotó elkészülte után oroszlánrészt vállalt az elmúlt évek egyik nagy űreseménye, a Falcon Heavy fellövésében. Czajkáról a lengyel lapok úgy írnak, mint a lengyel informatika legjobb nagykövetéről, aki egyúttal arra is bizonyíték, hogy egy első látásra nem éppen hízelgő mém is lehet később inspiráció bárki számára.

A nem múló népszerűség miatt a fotó szereplői nemrégiben újra egy asztalhoz ültek, hogy rekonstruálják a tábori emlékeket.

Forrás: Memecenter

Mindenkit megilletne a felejtés joga

A mémesedésnek megvannak tehát a pozitív velejárói is, de gyakoroljon bármilyen hatást, az biztos, hogy akiből világszerte ismert mém lesz, annak az élete örökre megváltozik. Ahogy arra már utaltunk, elsőre lehetetlennek tűnik, hogy eredményesen vegyük fel a harcot az internettel szemben, és még úgy sem tűnnek jobbnak a kilátásaink, ha ismerjük a jogainkat és a lehetőségeinket. Ahogy azt Baracsi Katalin is megjegyzi, ebből a szempontból Európában biztos, hogy jobb helyzetben vagyunk.

2014-ben az Európai Bíróság egyik döntésében kimondta, hogy minden uniós állampolgárt megillet a felejtés joga. Ez a magánszemélyek védelmét célzó jogosítvány, amely a hamis, elavult, az adott személyre nézve káros tartalom végleges eltávolítását teszi lehetővé a Google kereső motorjából. Ez a törlési lehetőség azonban csak az európai szolgáltatási területeken működik. A tengerentúlon vagy a távol-keleti régiókban attól még ugyanúgy kereshető és elérhető ez a tartalom.

Vagyis Tomasz Czajka, ha tisztában lenne a lehetőségeivel, ma sem lenne könnyű célpontja a mémkészítőknek. Ellenben ha a tengerentúlon is tudnának a fényképéről, ugyanúgy pillanatok alatt széterjeszthetnék azt, mindenféle megkötés nélkül. A megkötés pedig azért fontos, mert ha egy képből vagy videóból mém lesz, az sem lesz egyértelmű, hogy attól fogva kinek a tulajdonát képezi. Ehhez a cikkhez is mémeket használtunk illusztrációként, és elsőre nekünk sem volt világos, hogy pontosan milyen forrásból dolgozhatunk legálisan, ha a cikkbe szeretnénk illeszteni egy olyan képet, ami egyébként naponta jön velünk szembe a legkülönbözőbb fórumokon.

A mémek nem esnek az európai szerzői jogi védelem alá, de természetesen ma már legtöbbször vízjellel, egyedi logóval, jelzéssel látják el őket, hogy valamilyen formában mégis valakihez lehessen kötni, a forrásmegjelölés ezekben a helyzetekben is egy jó megoldás

– mutat rá az internetjogász a szabályok lazaságára, ami nekünk ugyan könnyebbséget jelent, ugyanakkor rávilágít arra, hogy lényegében bárki a tulajdonának tekinthet egy olyan tartalmat, amihez semmi köze, és ehhez már egy vízjel is elég. Így tényleg nem marad más lehetőség, mint az, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen kötelességei és milyen jogai vannak a saját tartalmaival kapcsolatban, hogy még idejekorán elejét tudja venni a mémesedésnek.

Magyarországon két internetes forródrót is működik, ahol az illegális, jogsértő tartalmakat jelenteni lehet. Ezek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat biztonsagosinternet.hu és a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság által működtetett internethotline.hu felületek. Mindkét szolgáltatás anonimitást biztosít, és a bűncselekmény gyanújának felvetődésekor a rendőrséggel is kapcsolatba lépnek az illetékesek. Az adott felület és a hotline-ok mellett a rendőrség, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság panaszbejelentő szolgáltatásait is igénybe lehet venni, de bírósághoz, mediátorhoz is lehet fordulni vitás esetekben.

Bátorítok mindenkit arra, hogy ha sérelem éri az online térben, akkor több felületen akár egyszerre is éljen a jelzés lehetőségével

– zárja szavait dr. Baracsi Katalin, és hozzáteszi: érdemes észben tartani, hogy már egy tiltással is sokat tehetünk azért, hogy még véletlenül se váljon pokollá a mi életünk is.

Kiemelt kép: Memecenter

Ajánlott videó

Olvasói sztorik