Az Energiatudományi Kutatóközpont mérnökeinek és kutatóinak a részvételével megkezdődik a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének összeszerelése – írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat sajtóközleményében.
2020. július 28-án reggel 10:00 órakor élő közvetítés keretében megkezdődik a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének, az ITER-nek az összeszerelését elindító ünnepi ceremónia. Az ITER – nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor – jelenleg
amelyben magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek. A berendezést a dél-franciaországi Cadaracheban építik azzal a céllal, hogy bebizonyítsák, lehetséges magfúzióval békés célokra energiát termelni a Földön. Ezenkívül, itt fogják tesztelni a későbbi fúziós erőművekben használt technológiát is.
Egy nagy kísérleti reaktor létrehozásának ötlete már az 1980-as években megszületett, amikor Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Genfben kijelentette: a termonukleáris fúziót békés célra, ellenőrzötten kell felhasználni, és nemzetközileg kell összefogni ahhoz, hogy ezt az energiaforrást ki lehessen aknázni.
Mégis, a technológiai fejletlenség és az összefogás teljes hiánya miatt egy nagy kísérleti reaktor megépítésének ötlete csak 1985-ben került komolyan napirendre az Európai Unió, az USA, Oroszország és Japán együttműködésével. Sok politikai huzavona után 2007. október 24-én megalakult az ITER szervezete, és eldőlt, hogy az építési helyszín (egy japán, egy spanyol és egy kanadai versenytársat legyőzve) a francia Cadarache városa mellett lesz. Az ITER 2019-ben nagyjából 70 százalékos készültségen állt,
Az ITER egy kísérleti kutatóreaktor lesz, nem termel majd energiát, illetve, amit termelne, azt gőz formájában a levegőbe fogják engedni. Azért, mert az energiatermelés először még kiszámíthatatlan lesz (a plazma energiája ugyanis hullámokban érkezik majd), és a megújulók mellett felesleges lenne rákötni a rendszerre még egy ilyen energiaforrást.
A cél egyelőre az, hogy a jelenlegi, kisebb fúziós reaktorok módszertanát átültessék egy olyan reaktorba, aminél több energiát tudnak kinyerni, mint amennyit belefektetnek. A plazma felfűtése ugyanis nem egyszerű feladat: mivel a Földön nem tudjuk olyan sűrűségben létrehozni, mint ahogyan az a Napban természetes módon előfordul, sokkal jobban fel kell hevíteni. 150 millió Celsius-fokra van szükség, ami tízszer forróbb, mint a Nap – mellette pedig a reaktor külső felületét, a „termosz” szélét -269 Celsius-fokra kell hűteni, hogy a szerkezet ne hevüljön túl. A termoszt szakszóval kriosztátnak nevezzük, folyékony nitrogén és hélium fogja biztosítani a világűr hőmérsékletét a mágnesek számára.
Az igazi kihívás az, hogy a fűtésre és hűtésre szánt energiánál többet termeljen a reaktor, hiszen csak ekkor lehet arról beszélni, hogy áramot termel. Az alapvető cél az, hogy az erőműből tízszer annyi energiát tudjanak kisajtolni, mint amennyit beleölnek.
Magyarországról az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt az ITER-projektben.
oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül is működni tudjanak, emellett egyes komponenseket is teszteltek Budapesten. Ezenkívül az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER egyik fontos elemén, az egyik ún. szaporítókazettán, amelynek a feladata a fúzió egyik üzemanyagának előállítása lesz az erőművön belül, továbbá a hetekben pályáztak az ITER egyik kritikus berendezésének, a pelletbelövőnek az építésére is, amely az üzemanyag-utánpótlást oldaná meg egy fúziós erőműben.
A közvetítés virtuális körsétával indul, amelyet Bernard Bigot, az ITER főigazgatója vezet. Ezután a partnerországok – USA, EU, Oroszország, India, Kína, Dél-Korea és Japán – magas rangú vezetői jelentkeznek majd be.
Az összeszerelés megkezdése hatalmas mérföldkő a projekt életében, hiszen eddig nagyrészt az épületek és a kiszolgálóegységek építése zajlott. Az első igazi komponensek érkezésével felgyorsulnak az ITER-építkezés eseményei.
A ceremóniára egy speciális ajándékkal is készültek az Energiatudományi Kutatóközpontban. Múlt héten az ITER 1:100-as méretarányú, 3D nyomtatott mását küldték ki Franciaországba, amelyet reményeink szerint láthatunk a közvetítés során.
A 24.hu korábban járt az ITER építési területén, erről ebben és ebben a cikkben olvashatnak.
Főkép: épül a tokamak. Fotó: ITER Organization/EJF Riche
